Ez a lány a valóságban nem létezik, teljesen az MI alkotta meg. Feladta a leckét, mert majd így akarunk kinézni...
A mesterséges intelligencia velünk van, sőt: él, virul és tanul. (A mesterséges intelligencia angol neve Artificial Intelligence, azaz AI.)
Nem minden szöveg arany, ami fénylik!
A mesterséges intelligencia (még) korántsem tökéletes. A szövegalapú szoftver téves információkat is ad – még angol nyelven is szinte ugyanazokat a sablonokat váltogatja. Stilisztikailag sincs a csúcson, mivel a szövegeiben gyakoriak szóismétlések. Viszont előbb-utóbb eljut arra a szintre, hogy tanulás útján képes lesz konkrét emberek stílusát imitálni: ekkor aztán teljesen új megvilágításba kerülhet a múlt – s vele együtt a jelen – meghamisítása. S idővel minden igazság megkérdőjeleződik.
Ördögi?
Nem véletlen, hogy az MI megosztja az embereket, hisz a különböző sci-fi történetekben gyakran öntudatra ébred (rájön, hogy a problémáinkat mi magunk okozzuk): s végül az emberiség ellen fordul. Az MI azonban emberi találmány. Az öntudatra ébredés nem lehetetlen, de a szakemberek egyelőre résen vannak. Ám van mire figyelni, erre utal egy elhíresült amerikai harci drón esete. Az volt a feladata, hogy semmisítse meg az ellenséges légvédelmet (és iktasson ki mindenkit, aki ebben akadályozza). A végén elhatározta, „megöli” a parancsnokát, aki furtonfurt akadályokat állított elé – vagyis a torony ellen fordult, ahonnan a parancsokat kapta.
Ha akarom, másodpercek alatt fordíthatok MI-vel különféle nyelvekre. Egyik lusta kolléganőnk vele íratta a cikkeit: úgy jöttünk rá, hogy jelentkezett a riportalanyunk, egy bútorfestő, akinek jelezték, hogy plagizált a cikk. Kiderült, hogy kolleginánk MI-vel íratta meg az interjút, az pedig fejezeteket másolt ki más bútorfestők weboldaláról.
Ahogy én látom!
Én jelenleg abban látok veszélyt, hogy az MI mellett végérvényesen fogyasztóvá degradálódhatunk – s egyre kevésbé leszünk ösztönözve a gondolkodásra. Gondoljunk csak bele, hogy az internet hatására milyen mértékben csökkent a műveltség értéke. Vagy hogy az egyes algoritmusok milyen módon képesek manipulálni bennünket (szó szerint a választásokat is befolyásolják, gondoljunk csak a mostani elnökválasztásra). Hiába próbáltuk letiltani a gonoszkodó profilokat, nem és nem lehetett.
Az Ikea esete az asztalosokkal
Valaki nemrég az MI-t az IKEA-hoz hasonlította. Szerinte felesleges az MI-vel riogatni, hiszen az IKEA sem lehetetlenítette el az asztalosokat azzal, hogy könnyen összeszerelhető bútorokkal látta el a piacot. Ez igaz, viszont az IKEA felbukkanása után az emberek kevesebbszer fordultak asztaloshoz. Így aztán a forgalmuk minden bizonnyal csökkent. (Mára pedig alig lehet épkézláb asztalost találni.) S ne feledjük, hogy a számítógépek térhódítása után komplett munkaköröket vontak össze vagy épp szüntettek meg.
Káosz a köbön
Nagy veszély, hogy az MI még inkább felhígítja az egyébként is átláthatatlan online teret (növelve ezzel a káoszt). Olyan korban élünk, amikor a dezinformáció virágzik, s napról napra nehezebb megmondani, mi igaz és mi nem.
Nem érez (hála istennek)!
A mesterséges intelligenciák gondolkodnak, egy dologra azonban nem képesek: érezni. Egy MI, legyen bármennyire is tanult, mindig csak másolni fog. A másolás azonban nem egyenlő az inspirációval, amely ősidőktől kezdve a szikrát jelenti az alkotás során.
S az MI sosem fogja tudni imitálni azt a látásmódot, amit csak egy érző ember képes belevinni egy-egy alkotásba. Miáltal mi – alkotó emberek – egyelőre még kevésbé vagyunk veszélyben.
Viszont lassan eljöhet az a pont, mikor az emberek így kezdenek majd gondolkodni: „Miért fizetnénk egy grafikusnak vagy egy szövegírónak, amikor az MI ingyen vagy olcsóbban megcsinálja ugyanazt?”
S ha figyelembe vesszük, hogy az igényesség egyre inkább eltűnőben van, már nem is vagyok annyira bizakodó... A végén mégiscsak elmondható, hogy elsősorban a kreatív szakmák képviselői érezhetik magukat fenyegetve az MI által.