Képzeljük el, hogy egy olyan világban élünk, ahol kamerákkal és mesterséges intelligenciával monitorozzák a mindennapi tevékenységeinket és a teljes kommunikációnkat. Mindannyian ismerjük ezt a világot a különféle utópisztikus filmekből... ez az egész azonban nem csak játék és mese.
Kétévnyi pandémia után az idei őszt egy merőben más hangulat és más jellegű kihívások fogják meghatározni. Mire lehull az utolsó falevél, az élet teljesen megváltozik majd körülöttünk.
Az önismeret fontosságáról sok írás született már, ezúttal saját szemszögemen keresztül próbálom megragadni a dolog lényegét és jelentőségét. A magam 26 évével úgy látom, önismeret nélkül ma nincs teljes értékű élet, csak bolyongás.
Nem tudom, feltűnt-e már valakinek, hogy a vécépapírtekercsen egyre kevesebb a papír, és egyre nagyobb a guriga. Vajon fából lett hirtelen több, esetleg a pénztárcánk lett vaskosabb?
Vajon mi jó testvérei voltunk és vagyunk egymásnak? – töprengtem a „nővérek” címkével ellátott emlékeim között kutatva. Civakodást, hisztit, duzzogást kerestem. Megdöbbentett, hogy semmi ilyesmit nem találtam...
A szüleim minden nyáron elküldtek a rokonokhoz, hogy vigyázzak a gyerekeikre. S én vigyáztam is – legalábbis elméletben. A valóságban lehet, hogy csak kolonc voltam a családok nyakán, de bárhogy legyen is: a gyerekfelügyelet innentől kezdve az életem része maradt.
Igaz, hogy már sokkal előbb éreztem a nagy meleget, az égető napsütést, de a strandpapucsok ébresztettek rá, hogy itt van. Azóta már más dolgokra is felfigyeltem.
A közelmúltban zajlott le Johnny Depp és Amber Heard volt színészházaspár híres-nevezetes pere, melyet végül a felperes Depp nyerte meg – a világ és személyes véleményem szerint is jogosan. Örülhetnénk is, mondván, igazságos döntés született. Csakhogy volt ebben a perben valami, ami rendkívül zavaró.
A fiókrámolós takarítás meredek érzelmi hullámvasút. Sosem lehet tudni, hogy éppen valami kacatot találunk-e, vagy olyasmire bukkanunk, amitől hirtelen visszarepülünk életünk egy olyan pillanatába, amiről már kezdtünk megfeledkezni, pedig életre szóló élmény volt.