Nagyanyám szokta mondogatni, hogy egyszer majd én is férjhez megyek, aztán elkezdődhet az életem. Mert a nő boldogsága attól függ, hogy férje van meg gyereke. Ezek szerint magamban nem is lehetek boldog...
Az életben nem gondoltam volna, hogy egyszer ilyet mondok, de visszasírom azokat az időket, amikor a főműsoridős híradóban szó szerint ez a hír szerepelt: levágott lábujjnak hitte a krumplit. Olyan egyszerű és szép idők voltak!
Számos alternatív oktatási forma létezik, közülük az egyik legvitatottabb a „szabadtanulás”, az úgynevezett unschooling. De mit jelent a szabadság a tanulást illetően? Csak egy menő trend, vagy a gyerekek fejlődését szolgáló neveltetési módszer?
Nem sokszor érzem, hogy jól jártam azzal, hogy nőnek születtem. Annyi helyzet van, amikor úgyis férfiként kell helytállni. Elenyésző az előnyös pillanatok száma. A nőnap az egyik ilyen. Lehetne mindennap nőnap.
Ez most ilyen „bezzeg az én időmben” gondolatmenet lesz. Öltözködés terén nem sokat változtam tinikorom óta, hiszen a ruhák még mindig csak annyit jelentenek számomra, hogy ne legyek pucér nyáron és ne fázzak télen. Ami pedig a legfontosabb: legyenek kényelmesek!
Már kisiskoláskorunkban megtanuljuk, hogy mindig legyen rend a portánkon, s ne lógjon át a könyökünk a padtársunk térfelére. Néhányan azonban nagy valószínűséggel hiányoztak azokról az órákról, melyeken a tanító néni erről beszélt… Ők lesznek később a mi szemtelen szomszédaink.
,,Férfiként sokszor érzem úgy, hogy a mi szempontjaink kimaradnak az írásokból. Általában a férfit állítják be a rossznak. Miért van ez így?" – kérdezi egy olvasónk.
Ízig-vérig városi lány vagyok. Nem tudok biciklizni, fára mászni, vízhajtással sarat hajítani, sátorozni, játszani a játékért, vagy a kertben lenni egyszerűen azért, mert jó idő van.
"Karácsonykor az ember mindig hisz egy kissé a csodában, nemcsak te és én, hanem az egész világ, az emberiség, amint mondják, hiszen ezért van az ünnep, mert nem lehet a csoda nélkül élni."