ÉN ÍGY LÁTOM

Két hét telt el azóta, hogy ledaráltam a Netflix új minisorozatát, a Richard Gadd rendezte Szarvasbébit (Baby Reindeer). A sztori teljesen kifacsart és ízekre szedett: hol az undorral, hol a nehéz érzéseimmel küzdöttem, mégis száz százalékig megértem a sorozatot övező médiaőrületet.

Harminchatszor állítottunk már a férjemmel közösen karácsonyfát, és hetvenkétszer ünnepeltük együtt a karácsonyt. Mi minden ünnepet kétszer ülünk meg.

Már sokszor megírtam, de a meleg érkeztével nem tudok másra gondolni, csak nosztalgiával emlékezem a fesztiválozós, stoppolós, csavargós nyarakra.

Olyan kort élünk, ahol az anyagias gondolkodás szinte minden felett átvette az uralmat, a mindennapjainkat pedig teljesen átszövi a materialista életszemlélet. A szomszéd fűje mindig zöldebb, az ember pedig napról napra szegényebb, mert képtelen engedni a sóvárgásból.