Sárközy Tereza (38, Izsap) A nagy fogyás címmel meghirdetett felhívásunkra jelentkezett.
Tereza fogyása ellentmond minden klisének: azt mondják, a szoptatós anyukák se nem fogyókúrázhatnak, se nem tornázhatnak. Tereza a szülés után örömmel járt edzeni, és azóta is szuperül érzi magát az új testében. Másfél éves kislányát még mindig szoptatja: az interjú alatt a nagyi többször is odahozta Viktóriát, aki vígan cumizott édesanyja melléből. Ha boldogok vagyunk, mert jól nézünk ki, akkor anyaként is jól funkcionálunk – mondja Tereza, aki szülés után XXL-es méretről XS-re fogyott.
XXL-es méretről XS-re fogytam. A terhességem alatt szenvedtem, mert bántott, hogy annyira meghíztam. Alig vártam, hogy vége legyen. Mikor Viktória megszületett, felszabadultam: indulhatott a nagy fogyás, a háromóránként elosztott étkezéssel!
– Hogyan kezdődött a nagy fogyás?
– Császárral szültem, ezért csak tíz hét után kezdtem el edzeni. Fokozatosan kezdtem, személyi edzővel. Először csak átmozgatással, lassan, óvatosan. Most heti háromszor-négyszer edzünk. Az étkezésre már az elejétől odafigyeltem. Nem vettem a boltban olyan ételt, ami hozzáadott cukrot tartalmazott. Ma is mindig megnézem az összetevőket. Például, ha a joghurtban van egy kis cukor, akkor azt már nem veszem meg. Mindig arra gondolok, hogy mennyit kell majd edzeni, hogy azt a kis cukrot letornázzam. Mióta nem eszem cukros ételeket, intenzívebben érzem az ízeket. Áttértem a növényi tejekre és joghurtokra.
– Gyorsan leszaladtak a kilók?
– Az elején gyorsan olvadtak, csak a végére lassult le a folyamat, mikor izmot próbáltam építeni. Az elején havonta négy kilót fogytam, hetente egy-egy kilót, aztán havonta három kilót, aztán kettőt, a végén már örültem, ha egy kilót fogytam. A kórházban a szüléssel tíz kiló lement. 102 kiló voltam terhesen, és 92 kilóval tértem haza.
– Mennyi idő alatt ment le a 42 kiló?
– Durván egy év alatt, a 42 kilót nagyjából tíz hónap alatt fogytam le.
– A szülés nem merített ki, volt erőd elkezdeni a tornát?
– Én az egész terhességet kínnak éltem meg, pont azért, mert rengeteg kilót felszedtem. A végén már ingadozott a vérnyomásom, és egyéb bajaim is voltak.
– Hány kilót híztál a terhesség alatt?
– Körülbelül 30-at: 72-ről híztam fel 102-re! Érdekes, hogy senki sem foglalkozott különösebben a súlygyarapodásommal, bár az orvosom megjegyezte, hogy sokat felszedtem. A terhesség alatt mindent megettem, amit megkívántam, nem volt megállás a nagy evésben. Ma is ez a gyengém: ha leraknak elém egy tányér süteményt, akkor én azt meg sem kóstolom. Mert ha megkóstolom, akkor felfalom az egészet. A rétes a kedvencem: a rétest nem bírom abbahagyni. Aztán pedig jön a bűntudat.
– Általában, ugye, ha megszül az anyuka, még a széltől is óvják. Téged nem féltettek?
– Ajaj! Dehogynem! Állandóan azt hallgattam, hogy ne eddz, mert elmegy a tejed. Ám az anyósom és a párom, akik számomra fontosak, mindvégig támogattak. Az anyósom nagyon sokat segít nekem Viktóriával, és nagyon-nagyon hálás vagyok neki. Nemrég megszűnt a munkahelye, negyven év irodai munka után otthon maradt. Azóta heti egy vagy két napot vigyáz az unokájára, ami neki is, nekem is jó. Pozsonyban dolgozom, magyarok között a híres Zöldi étteremben, immár hetedik éve. Pincérnő vagyok.
– Visszamentél dolgozni?
– Csak két napra. A Mihály-kapu alatt bérbe vettünk egy lakást. Miután az étteremben lemegy az ebéd, az anyósom odahozza a kicsit, és megszoptatom. Napközben akár többször is. A főnöknőm elégedett a munkámmal, és beleegyezett, hogy az anyósom bejárjon a kicsivel. Egyébként Izsapon élünk, hétköznap lent vagyunk, csak hétvégére járunk fel Pozsonyba. Kétlaki életet élünk. Ez most így jó nekünk.
– Még most is edzővel tornázol?
– Az anyósom és az edzőm, Števlik Tibor a legfőbb támaszom! Szeretek beszélgetni... Ha az edzőm nem volna ott, akkor nem volna, ki rám szóljon: „Terike, ne beszélgess, gyere edzeni!” Ha bírom, akkor terhel, ha nem, akkor kíméletesebben edzünk. Elismerés számomra, hogy a tavalyi évben a fitneszteremben, ahol edzünk, én voltam az a vendég, aki a legtöbbet változott.
– Fiatalabb korodban teltebb voltál? Már akkor is előfordult a jojó-effektus?
– Igen. Különben én elégedett voltam magammal 87 kilósan is, onnan fogytam vissza kétszer 60 kilóra. Néha lementem 58-ra, de akkor rám szóltak, hogy már nem nézek ki jól, és én is éreztem, hogy most kicsit hízni kell. A 60 az én „versenysúlyom“. Nagy szerencsém, hogy arányosan hízok, mellre is, combra is, fenékre is.
– Ki vezetett rá a megoldásra? Ki tanította meg veled, hogy mennyit és mit egyél?
– Az ember nagyjából azért tudja, hogy mit szabad és mit nem. Így a hizlaló ételeket a szülés után rögtön kihagytam. Rengeteget olvastam az egészséges táplálkozásról. Az egyik jó szokás hozza a másikat. Sütöttem magamnak Szafi Free kenyeret, próbálkoztam a Norbi Update termékekkel, ám ezzel megállt a fogyásom. Szóval, kísérletezgettem, mit lehet és mit nem. Az edzőmtől például megkérdeztem, hogy mit gondol a túróscsuszáról (ez a másik nagy kedvencem a rétes mellett). Ám ő azt mondta, felejtsem el. Nem szabad csalónapokat tartani, mert egyre több csalónapunk lesz, és átlendülünk. Az én módszerem az, hogy nem vonom meg a szervezetemtől az ételt, háromóránként eszek egy keveset. Keveset és jót! A húsokhoz sokáig nem ettem köretet. Három hónapja fogyasztok rizst, de azt is csak azért, mert rám szólt az edző, hogy szükségem van egy kis szénhidrátra. Ám ma sem eszem tésztákat, burgonyát, kenyeret, lisztet. Sajnos, a zöldséget nem szeretem, csak módjával fogyasztom.
– Milyen gyakorlatokat végeztek az edzővel?
– Ha négyszer edzek egy héten, akkor hétfőn lábazással kezdek, kedden a felsőtest a soros, harmadik nap megyünk a popsira, végül pedig a kéz következik. Kétszer a felsőtest, kétszer az alsó van soron. Kardiózni nem szeretek. Először a faluban sétálgattam többet a kicsivel, s mikor már bírtam a mozgást, akkor átsétáltam Izsapról Nagymegyerre, ami három kilométer. Végül rászoktam a biciklire. Télen hóviharban is biciklire pattantam, úgy jártam edzeni.
– Ennyi sport után sem ment el a tejed?
– Nem. Szerintem épp attól menne el, ha semmit nem csinálnék, és azon szomorkodnék, hogy milyen kövér vagyok. A sport már az elején is egy kis lopott „énidő“ volt a pici baba mellett. Az ilyen lopott percek aranyat érnek minden elszigetelt kismamának.
– Hogyan néz ki egy napod? Hogyan étkezel?
– A napot felosztom, minimum 5-6 étkezést iktatok be. Egy étkezésnek számít már egy alma is. Reggelire általában rántottát vagy főtt tojást eszek, utána pedig egy banánt. Később edzeni megyek, s az edzés után jön a proteinital, amit az edzőm kikever (ezt lehet szoptatás mellett). Utána, ha éhséget érzek, bekapok még egy proteinszeletet. Az edzés után egy órával elfogyasztom az ebédemet, ami a napi egyik fő étkezésem. Halat vagy húst eszem almával, túróval vagy avokádóval. Sokszor zöldség nélkül, magában eszem a húst. Salátát csak szezonálisan eszem, ha van friss a kertben. Almát viszont mindennap, fontos, hogy elegendő rostot vigyünk be a szervezetünkbe. Négykor szoktam a fő étkezésem második felét megenni. Ekkor vagy húst fogyasztok megint, vagy levest készítek magamnak. Fontos, hogy napjában kétszer egyek húst, mert akkor gyorsabb az anyagcsere, s nő az izom. Én sokkal több húst fogyasztok, mint a párom.
– Az üres esték nagy kísértők. Ha megéhezel, akkor mit eszel?
– Ekkor egy almát szoktam megenni. Sajnos van egy rossz szokásom: még mindig habzsolok. Ha nem figyelek oda, akkor kevés idő alatt rengeteg ételt vagyok képes „benyomni magamba“.
– Erről le lehet szokni?
– Persze, az étkezési tempót be lehet állítani. Nem szabad éhezni, mert mindig akkor jön a habzsolás. Ezért is eszem naponta háromóránként. Ha nincs nálam étel, akkor egy kis proteint keverek ki vízzel, vagy túrót veszek, egy kis tonhalsalátát.
– Munka alatt is tudod tartani az evési rutinodat? A vendég nem várhat...
– Ekkor reggelire többet eszem, és a napközbeni étkezésre banánt vagy proteintszeleteket szoktam bekészíteni.
– Mikor híztál el először?
– Volt egy barátom, náluk az egész család erősebb volt. Pizza, hamburger – épp a legvacakabb kajákat ették, és én is átvettem tőlük a mintát. Először ekkor híztam el. Mikor vége lett a kapcsolatnak, már nem tudtam kordában tartani az evésemet. Minél idősebb az ember, annál nehezebben fogy. Az elején a párom többször is rám szólt, hogy azért éjfélkor már nem kéne hamburgerezni... Ő szakács, sokat főz, és ma már nem hamburgerrel, hanem fagyasztott gyümölcsökkel lep meg, mert tudja, hogy azt szeretem félig fagyosan megeszegetni... Így tanulom a lassú étkezést.
– Nem gondolkoztál rajta, hogy miért van ez a jojó-effektust? Milyen lelki háttere lehet a hízásodnak?
– Nem, csak azt tudom, hogy mikor megengedtem magamnak egy kis jót, vagyis kedveztem magamnak, akkor mindig felszaladtak a kilók. Bulizgattunk, iszogattunk, későn vacsiztunk... Most minden reggel mérem magam, hogy lássam, minden rendben van-e. Félek, ha elengedném ezt a kontrollt, elszaladnának velem a lovak.
Darnay Krisztina
