Vannak történetek, amelyeket nehéz kimondani, mégis kimondani kell őket. Olvasónk, egy huszonhat éves fiatal nő, bátorságot vett, hogy megossza velünk és önökkel azt a kapcsolatot, amelyben a féltékenység lassan mindent felemésztett.
November lehjobb írásai mind ugyanarra hívnak: nézzünk körül nyitott szemmel, figyeljünk egymásra és önmagunkra – legyen szó nőiességről, örökségről, tanulásról vagy a gyerekek különleges fejlődéséről.
Sokunknak ismerős az érzés, amikor a mindennapi rutintól lassan elmosódik a határ a gondolataink és a kimondott szavaink között. Egy olvasónk most őszintén vall arról, hogyan vált számára a hangos önbeszéd egyszerre kapaszkodóvá és aggodalom forrásává.
Ősszel ideje van a nosztalgiának, játékos állatkákkal teszteltük az októberi határt. Mellénk ültek, hozzánk repültek, mi pedig a legklasszikusabb darabokból öltöztünk fel.
Hinné valaki, hogy ősszel is izgalmas (fiatalos) kalandokat élhetünk át Hévízen? Mi elektromos bringával hasítottunk, legendák nyomában jártunk, és megmártóztunk Európa legnagyobb gyógytavában.
"Leszállt egy angyalka, s azt súgta nékem: gondolj ma azokra, akik a szívedbe férnek! Eszembe jutottál te és a családod, ezúton kívánok békés karácsonyt!"