A születéstől kezdve ösztönösen másként neveljük a lányokat és a fiúkat. Már az óvodában is elkülönül a két nem: külön sarkakban vannak a lányok és a fiúk játékai. Baj ez, vagy hasznos is lehet?
Tegnap éjjel boldogan száguldottam az autópályán a schwechati reptér felé, a lányom jelezte érkezését. Közben elgondolkodtam arról, amiről ez az írás is szól, vagyis hogyan neveltem fel a fiaimat. Jobban mondva: hogyan sikerült felnevelnem három fiút az egy szem lányom mellett?
Mi, szülők is azokat a mintákat követjük, amelyeket édesanyáinktól láttunk. Ők pedig nagyanyáinktól tanultak gyereket nevelni. A mai helyzet kicsit más: nem követhetjük mindenben az előző generációt, hiszen az ő tanításaik sok szempontból nem érvényesek.
"Karácsonykor az ember mindig hisz egy kissé a csodában, nemcsak te és én, hanem az egész világ, az emberiség, amint mondják, hiszen ezért van az ünnep, mert nem lehet a csoda nélkül élni."