Tegyük meg az első lépést
A férfiak nem szívesen változtatnak azon, ami jól működik. Sem azon, amiről azt hiszik, hogy jó. Tehát ha olyan kapcsolatban élnek, amelyben nincsenek látványos bakik és hisztériák, eszükbe sem jut, hogy változtatni kellene. Ha az asszony egyszeriben elkezd panaszkodni, hogy nem beszél olyan szépen vele, mint Gyuri a feleségével, akkor nem magában fogja keresni a hibát, hanem azt fogja gondolni, hogy az asszony megvész jó dolgában. Ha tehát moziba szeretne menni, ne várja meg, hogy kedvese vegyen mozijegyet, hanem vegye meg a jegyet maga. Érvényes a szabály, hogy az akció reakciót vált ki – lehet, hogy pár mozijegy után már neki is eszébe jut a mozi.

romn.jpg

Hagyja el
No, nem örökre, hanem egy kis időre. A szerelmes emberek mindig együtt akarnak lenni, akár tizenhat, akár ötvenévesek. A sokéves kapcsolatokban ez már nem így van. Jól érezhetik magukat együtt, de egy közös hétvége az anyósnál már az idegeikre mehet. Ne legyünk sülve-főve együtt, a megszokás néha a kapcsolat gyilkosa. Legyenek rövidebb-hosszabb magánprogramjaink. Az elválások hozhatnak igazán szenvedélyt a közös életbe!

Bízzák másra a gyerekeket
Főleg azok a párok, amelyeknek kicsi gyerekeik vannak. Rendszeresen iktassanak be olyan napokat, amikor valaki más viseli gondját a gyerekeknek. Az első alkalmakkor furcsán fogják érezni magukat a kicsik nélkül, de azután rájönnek a romantikus vacsorák, a hosszabb séták ízére. (Ha nem, akkor baj van a viszonnyal!) 
És persze otthon is kivehetünk magunknak pár szabad órát (külön-külön). Néha egymástól is meg kell pihenni! „Megfőztem a kávédat, adjak még valamit? Nem? Akkor elugrom Ilonkához egy-két órára.” Vagy mikor a férj leült a számítógépéhez, vagy repülőmodelleket ragaszt, a feleség nyugodtan kimehet a kertbe gyomlálni vagy öntözni. A gyerekektől is meg kell pihenni. Kellemes meglepetés a szülők számára, hogy a régi szenvedély igenis visszatérhet... Pláne, ha egy kis csokor rózsával is megtámogatjuk.
–varga–