Hogyan érzékelik a férfiak legrejtettebb élményünket? Mit jelent számukra?
Ne találgassunk, kérdezzük meg tőlük maguktól: egy 28 éves fiatalembertől (Péter), és egy 54 éves érett férfitól (Mihály). Huszonhat év élménye és tapasztalata választja el őket egymástól.
Mire gondol, amikor azt hallja: orgazmus?
Péter: Elsősorban a saját orgazmusomra. Arra az érzésre, amely lényem mélyéből, az ágyékomből tör elő, elönti egész testemet és az agyamat. Fizikai dolognak érzem, a lelki oldala maga az elégedettség. A női orgazmusról annyit tudok, amennyi a külső jelekből látható.
Mihály: Elsősorban képi elképzeléseim vannak róla, ezért a szívemhez közel álló nő eksztatikus arcát látom magam előtt.
Talán valami illendőbbet kellene mondanom, de a romantika az én koromban már tovatűnik.
Gondolja, hogy különbözik egymástól a nő és a férfi orgazmusa?
Péter: Igen, különbözik időtartamban, intenzitásban és lelki vonatkozásban is. Talán egy kicsit bonyolult, amit mondtam, de számomra problémát jelent a női orgazmus definiálása, mert csak annyit tudok róla, amennyit a nők maguk elárultak nekem. A hozzá vezető út a nők számára hosszabb, mint a férfiak számára, másrészt viszont tovább tart a nő orgazmusának lecsengése. A férfi orgazmusa gyors és rövid.
Mihály: Körülbelül tizenhat éves koromban olvastam egy kézikönyvet a szerelemről, amelyet a szüleim könyvtárából csentem el. Ebből azt tudtam meg, hogy a nő orgazmusa „decentralizált”, kiterjed az egész testre, több csúcsa van, és tovább tart, mint a férfiaké. Idővel megtapasztaltam, hogy nagy vonalakban ez igaz is – ráadásul sokkal szebb, mint ahogy írták.
Miről ismeri fel kedvese orgazmusát? Úgy gondolja, észrevenné, ha csak megjátszaná az elragadtatást?
Péter: Kalapot le az előtt a férfi előtt, aki felismeri. Mi, többiek csak találgathatunk bizonyos külső jelek alapján. A nők nagyon jól tudnak színészkedni, és az a véleményem, hogy ebben a tekintetben is zseniálisak. Azt hiszem, hogy ha a férfiak nem ejakulálnának, ami szemmel látható, akkor ugyanígy meg tudnák játszani az egészet.
Mihály: A kedvesem orgazmusát szabályos klinikai tünetek alapján ismerem fel. Ilyen a gyorsuló légzés, eksztatikus hangok, esetenként közönséges szavak hallatása, amelyek személyre jellemzőek, a bőr kipirosodása, néha görcsös rángások, kitágult pupilla, semmibe vesző tekintet… Azt hiszem, legtöbbször felismerem.
Fontosnak tartja, hogy egyidejűleg érjék el az orgazmust? Igyekszik, hogy így legyen?
Péter: A közös orgazmus csodálatos dolog, de gátol abban, hogy kiélvezzem a kedvesem orgazmusát. Azt hiszem, ez a tökéletes összhang jele, hosszú gyakorlással lehet irányítani, de megelőzni is. De véleményem szerint nem ez a legfontosabb.
Mihály: Fontosnak tartom, hogy néha ez is sikerüljön a szerelmeseknek, de legalább egyszer-kétszer.
Minek tartja partnere orgazmusát: kellemes ajándéknak, stresszelő feladatnak vagy férfias kötelességnek?
Péter: Meglehetősen fontosnak tartom, hogy kielégítsem a barátnőmet, az ő öröme számomra az első helyen áll. A szerelem azonban nem verseny, amelyben azt mondhatjuk, csak az győz, aki átszakítja a célszalagot. Néha a nő számára nem is az orgazmus a fontos.
A kedves kielégítése ajándék és feladat is, de határozottan nem szabad hagyni, hogy stresszelő kötelesség legyen (ehhez persze az is kell, hogy ne hányja a szememre minden alkalommal, amikor ez nem sikerül).
Mihály: Leggyakrabban ajándék is, kötelesség is. Hosszú éveken keresztül megkaptam ezt az ajándékot a kedvesemtől, de most, hogy többet kell rajta dolgoznom – egy másikkal –, mind a kettőnk orgazmusa sokkal erősebb. Ráadásul – mindkettőnk örömére – hovatovább egyre pikánsabb úton jutunk el a csúcsra. Ha van előnye az ötven feletti életkornak, akkor az, hogy késleltetni tudom a magömlésemet, amit gyakran meg is teszek.
Meg szokta beszélni a barátaival, a barátnőjével vagy valaki mással, hogy mit él át a partnerével?
Péter: Sem a saját, sem a kedvesem intim élményeit nem beszélem meg senkivel. Csak vele, ha kedve van beszélni róla.
Mihály: Nem vagyok fecsegő alkat, erotikus élményeimet egyedül a barátnőmmel beszélem meg, vele viszont annál gyakrabban és alaposabban.
