A TikToknak köszönhetően az olvasás újra trendi a fiatalok körében. Ám sok tinédzser nem a korosztályánakmegfelelő könyveket olvas. Ifjúsági irodalom helyett felnőtt nőknek szóló, erotikus románcok kerülnek az olvasási listák élére.
A közösségi média és a váltakozó trendek életünk minden pillanatára hatással vannak – még az olvasásra is. Pozitívuma, hogy az olvasás korábban nem látott népszerűségnek örvend, és a fiatal korosztály visszatért a könyvek szeretetéhez. De talán nem mindegy, hogy mit olvasnak. A TikTokon a romantikus könyvek trendelnek, és szinte elvárás lett, hogy erotikus tartalmuk is legyen. Így az olyan szubzsánerek is elterjedtté váltak, mint a dark romance, melyben mérgező, gyakran erőszakos kapcsolatokat mutatnak be. És noha ezek felnőtt nőknek íródtak, fiatal lányok is szívesen olvassák őket.
A romantikus történeteknek mindig is volt helyük az irodalomban, és nem csoda, hogy ilyen népszerűek: szinte mindig boldog véget érnek, és az erotikától sem riadnak vissza. Az utóbbi időben azonban egyre elterjedtebbé váltak a már szinte pornográf jeleneteket tartalmazó könyvek.
Ilyen például a dark romance, azaz sötét románc műfaja, amely olyan tiltott szerelmi történeteket mutat be, melyekben az erőszak, a trauma, a fizikai és lelki bántalmazás dominál.
A főhősnő mindig alávetett szerepben van a férfival szemben, a kapcsolatuk pedig manipuláción, agresszión és az erőegyensúly hiányán alapszik. Sőt, egyre gyakrabban jelennek meg ezekben a könyvekben olyan tabutémák, mint a zaklatás, emberrablás, gyilkosság vagy nemi erőszak ‒ mindez pedig romantikusként ábrázolva.
Noha ezek a történetek felnőtt nőknek íródtak, a TikTokon keresztül a fiatalabb közönséget is elérik. Ahelyett, hogy a korosztályuknak megfelelő könyveket olvasnának, inkább az explicit szexjeleneteket tartalmazó regényeket forgatják. Király Anikó szerző, illetve az Új Nő munkatársa első kézből tapasztalta, hogy milyen hatással van mindez nemcsak a fiatal lányokra, de a könyvkiadás működésére is. Őt kérdeztük a romantikus regények és a dark romance műfajának veszélyeiről.
‒ Ifjúsági íróként mik a tapasztalataid, mennyire befolyásolja az erotikus irodalom a fiatalokat, és mennyire van igényük arra, hogy ilyen történeteket olvassanak?
‒ Azt vettem észre, hogy a mai fiatalok az ifjúsági könyvek helyett rögtön inkább a felnőtteknek szóló történetekbe ugranak bele. Persze nagyon jó, hogy a TikTok és hasonló oldalak felhívják a figyelmet az olvasásra, de emiatt mintha mindenki ugyanazokat a könyveket bújná, és ezzel elveszik az irodalom sokszínűsége. Pedig emiatt érdemes maga az olvasás. Szerintem kiveszőben van a klasszikus ifjúsági irodalom.
‒ Ilyen ritkán olvasnának a mai fiatalok a korosztályuknak megfelelő könyveket?
‒ Többször tapasztaltam, hogy a fiatal lányok a könyvesboltban nem az ifjúsági regényeket nézik, hanem a romantikusszekcióhoz futnak. És sajnos a boltban sem különítik el, hogy ezek közül melyik erotikus tartalmú és melyik nem. Igaz viszont, hogy elmosódtak a határok a műfajokon belül is. Nincsenek például klasszikus kalandregények, mert azokban is megjelenik már az erotikus tartalom. És hiába örül a szülő, hogy olvas a gyerek, nem mindegy, hogy mit.
Király Anikó
‒ Bevallom, gyerekként néha én is olvastam hasonló regényeket a barátnőimmel, de mindezt titokban csináltuk, és mellette zömében ifjúsági regényeket bújtunk.
‒ Igen. Régen a romantikus könyveket eleve úgy prezentálták, hogy felnőtt közönségnek szólnak. Gondoljunk csak a nyálas borítókra a félpucér férfiak képeivel. (Nevet.) Ha gyerekként megpróbáltuk volna megvenni ezeket, el se adták volna nekünk. Mostanában viszont a rajzolt borítók lettek a divatosak a románcokon! Ez is nagyon megtévesztő lehet a gyerekek számára, hisz miért van vidám illusztráció a borítón, ha a könyv nem nekik, hanem a felnőtteknek szól.
‒ Szerinted hogyan lehetne kiküszöbölni azt, hogy ezek a könyvek rossz kezekbe kerüljenek? Miként hívjuk fel a figyelmet a kényes tartalmakra?
‒ Nem vagyok híve a felcímkézésnek, viszont néha nem ártana feltüntetni, mit tartalmaz egy regény, főleg, ha már szinte pornográf jelenetek vannak benne.
Nincs bajom az erotikus tartalommal, de legalább legyen felépítve ezekben a könyvekben egy érzelmi szál, ami a végén katarzisként egy erotikus jelenetben bontakozik ki. Számomra a romantika nem egyenlő a szexszel.
‒ És mit gondolsz a dark romance műfajáról? Rendkívül népszerű manapság, pedig a tartalmát közel sem lehet romantikusnak nevezni. Bántalmazásról, szexuális zaklatásról írnak bennük, mégis szerelmi történetekként kezelik őket.
‒ A dark romance-hez hasonló témáknak nem a szórakoztató irodalomban lenne a helyük, ahová a románc is tartozik. Olyan témák ezek, amikről beszélnünk kell, de nem ebben a műfajban és közegben. Inkább arról szólhatnának, hogy miként dolgozzunk fel ilyen traumákat, és lépjünk ki egy bántalmazó kapcsolatból, de a szerzőknek sajnos nem ez acéljuk a könyveikkel. Gyorsan fogyasztható regényeket írnak. Nem adnak mélyebb mondanivalót, nem kell órákig ülnünk fölötte és gondolkodni. Elolvassuk, és ugyanolyan hamar el is felejtjük őket.
‒ Érthető, ha a felnőtt nők a fantázia vagy kíváncsiság miatt olvasnak ilyesmit, de mi a helyzet a fiatal lányokkal? Szerinted miként befolyásolják őket az ilyen sötét témák?
‒ Egyrészt örülök, hogy a BookTok (a TikTok olvasói közösségének megnevezése) olvasásra ösztönöz, de közben nem tetszik, milyen könyveket népszerűsít. Egy felnőtt nő olvasson, amit akar, hisz neki már van tudása és tapasztalata, kevésbé befolyásolható. Viszont a gyerekek még mindig formálódnak, az önkeresés korszakában vannak, és az ilyen történetek romboló hatással lehetnek rájuk és a jövőbeli kapcsolataikra. Ha a dark romance könyvein szocializálódnak, azt hiszik majd, hogy romantikus, ha valaki hazáig követ, és még ki tudja, mit művel veled. Lelkileg semmi pozitívat nem nyújtanak ezek a történetek.
‒ És még ennek ellenére is hihetetlenül népszerűek…
‒ Pontosan! Ezek a könyvek durván fogynak, és rengetegen olvassák őket. Az értékeléseik is mindig nagyon magasak. Pedig a tartalom a minőség szempontjából sem a legjobb. A szöveg gyakran tele van hibákkal, és úgy tűnik, hogy az itteni kiadók a lehető leggyorsabban akarják kiadni magyarul az új, trendi könyveket. Szóval nemcsak maga a történet rossz és problémás, de még a kész fordítás is tele van hibákkal.
‒ Hol van itt a kiadók felelőssége?
‒ Szerintem se az író, se a kiadó nem vállal semmiért felelősséget. Az írónak az a lényeg, hogy ő legyen a legújabb BookTok-szenzáció, a kiadónak pedig az, hogy olyan szerzője legyen, aki BookTok-szenzáció. Persze érthető, hogy egy kiadónak olyan könyvekre van szüksége, melyek bevételt hoznak, különben nem tud működni. Viszont olyan sok van a BookTokos sikerkönyvekből, hogy teljesen elharapódzott a helyzet. Egyre ritkább kiemelkedő olvasmánnyal találkozni, minden egyformának tűnik.
‒ Pedig annyi érdekes téma és könyv van, ami több figyelmet érdemelne, akár a románc műfaján belül is.
‒ Igen, de az irodalom sajnos a fast fashionhöz kezd hasonlítani, tolja ki a rossz minőségű könyveket. Persze a románcok és erotikus könyvek között is vannak nagyon jók, de a többségük ugyanolyan. Régen is voltak trendi témák, gondoljunk csak az Alkonyat időszakára, amikor mindenki vámpírokról, vérfarkasokról és paranormális lényekről írt, de ezek is legalább változatos történetek voltak.
Most már nincs arra igény, hogy más legyen egy könyv – folyamatosan ugyanazt a cselekményt, ugyanazt a könyvet akarják olvasni az emberek. Mintha futószalagon gyártanák őket.
‒ A fiatalok természetes módon kíváncsiak a szexre és az erotikára. Szerinted hogyan kellene intimitásról beszélni, ha ifjúsági regényekről van szó?
‒ Szerintem lassan megszűnik az a klasszikus ifjúsági irodalom, amiben be lehetett volna mutatni, milyen az első szexuális együttlét. De gyakran nem is merik beleírni ezeket a témákat a könyvekbe, főleg, ha a magyar könyvkiadásról van szó. Ezeket a regényeket már felnőtt tartalomként címkéznék fel, holott a tizenévesek korosztályával kellene normális keretek között erről beszélni. Az intimitás alapjában egy szép dolog, de csak akkor, ha emészthető, érzelemdús, és megfelelően van bemutatva.
‒ Ifjúsági íróként te hogyan írsz románcot, milyen tényezőkre figyelsz leginkább?
‒ Számomra nagyon fontos a szereplők személyisége. Előbb mindig kibontom a karaktereket, és csak ezután jöhet a románc. Nem hiszek a szerelem első látásra dologban, mivel ez mindig testiséghez vezet, ezért mindig írok egy hosszabb ismerkedős fázist, aminek a végén kibontakozhat a szerelem. Első intim együttlétről csak egyszer írtam, de mire ide eljutottak a szereplők, már nagyon szerették egymást, és szoros volt a kapcsolatuk. És persze magát az eseményt is elbénázták, mert a valóságban is gyakran ilyen az első alkalom. (Nevet.)
Dark romance kedvencek a BookTokról
‒ Ez valóban pozitív módja annak, hogy románcról olvassanak a fiatalok! Sokat tanulhatnak így a kapcsolatokról.
‒ Igyekszem a romantikus és baráti kapcsolatokat is ez alapján megírni, és azt is, hogy milyen az adott karakter családi háttere, a szülőkkel vagy testvérekkel való viszonya. Hiszen, ha kihagyjuk az ilyesmit az ifjúsági regényekből, mit tanulnak a fiatalok az emberi kapcsolatokról? Mindig öröm számomra, amikor olyan gyerekekkel találkozom, akik olvasás közben magukra ismernek regényeim karaktereiben. Szerintem az a fontos, hogy elmélyedjenek egy történetben, kapcsolódjanak a szereplőkhöz, és tanuljanak belőle valamit.
‒ Zárásként megkérdezném, szerinted hová fog fajulni ez a dark romance-mánia?
‒ Én látok egy kis reménysugarat. Egyre több könyves közösségben veszem észre, hogy az emberek kezdik felnyitni a szemüket, és rájönnek, hogy nem túl jó, amit olvasnak. Szerintem lassan a dark romance is ki fog fulladni, hiszen ezek a könyves trendek mindig jönnek-mennek. De őszintén remélem, hogy akad még olyan olvasó, aki keresi az építő, különleges élményt nyújtó könyveket. Lehet, ez most csak egy hóbort, az emberek kitombolják magukat, aztán visszatérnek a korábbi témákhoz és olvasmányokhoz.
