A mai gyerek nem mászik fára, nem biciklizik – a mai felnőttek zöme is egész nap ül. A mozgásszegény életmód azt eredményezi, hogy a testtartásért felelős izmainkat keveset használjuk, emiatt zsugorodnak, és más izmaink is gyengülnek. Így aztán a gerinc olyan kis képleteire kerül a gravitáció okozta terhelés, melyek nem erre vannak méretezve. Az izomegyensúly felborulása, a gerinc túlterhelése a felelős a későbbi porckopásokért, a gyerekek helytelen testtartásáért.
Mit szól ehhez a szakember, milyen tanácsot tud adni? Balogh Kingát (Komárom, 34) kérdezzük, aki saját gerinctornát dolgozott ki a helyes testtartás kialakítására. (Fotók: Cséfalvay Á. András)
Balogh Kinga öt évvel ezelőtt hagyta maga mögött a tanári pályát, és Komárom belvárosában nyitott gerinctorna-stúdiót. Vajon hogyan, miként született meg a Tudatos Test tornája, vagy akár a Rókatorna-módszer, melyeknek köszönhetően akár hónapok alatt elérhető változás a testtartásunkban? A testtartás amúgy az egyes testrészek egymáshoz való viszonyát jelenti, amit izmaink állandó tevékenysége tart fenn. A helytelen testtartást tornával korrigálni lehet – ekkor beszélünk tartáskorrekcióról.
– Milyen megfontolásból hagytad magad mögött a pedagógusi pályát, és nyitottad meg saját stúdiódat?
– Testnevelés–magyar szakos tanár vagyok, tíz évig tanítottam – kezdi Kinga. – Nagyon szerettem, de a heti két óra még arra sem elég, hogy megszerettessük a gyerekekkel a mozgást. Pedig pont ez volna a cél! A heti kétszer harmincöt perc alatt, hozzáadva, ugye, az átöltözéseket, nincs elég lehetőség arra, hogy felismerjük a gyerekben bontakozó érdeklődést. Emiatt sokszor tévesen beskatulyázzuk, mondván, hisz nem érdekli a sport, vagy ügyetlennek könyveljük el – holott meggyőződésem, hogy mindenki megtalálhatja a számára testre szabott mozgásformát. A mai gyerekek napi öt-hét órát ülnek a padban, majd a lecke fölött görnyednek, ami rettenetesen leterheli a hátgerincet. Abban az életkorban, amikor a test, a csontozat még fejlődésben van! De ugyanez a helyzet a felnőttekkel, rengetegen végeznek ülőmunkát.
Az egyetemen volt egy tantárgyunk, az egészségügyi testnevelés. Ez arról szólt, hogyan korrigálhatjuk a testtartási hibákat a gyermekeknél. Pár évtizede még nem okozott komoly problémát a mozgáshiány, mivel a gyerekek fára másztak, fociztak, bicikliztek. Amikor elkezdtem tanítani, láttam, hogy már az ötödikesek is el vannak veszve.
– A feltételek sem a legjobbak, sok helyütt nincs tornaterem...
– Sok kisiskolában nincs szakképzett testnevelő tanár, modern tornaterem; és még mindig nem vesszük eléggé komolyan a testnevelést. Ez olyan, mint egy közlekedőedény. Számos tanulmány támasztja alá, hogy a sport fontos a tanulók kognitív, agyi képességeinek gyarapításában is. A torna ugyanis fejleszti az emlékezetet, a gondolkodást, a megértést, a tanulást. Az iskolában rossz érzés volt tudni, hogy ez igaz – de még sincs idő és mód arra, hogy például tartáskorrekcióval foglalkozzunk. Csak később fogalmazódott meg bennem, hogy a megelőzést már óvodáskorban el kell kezdeni.
– Ekkor született meg a Rókatorna-módszer?
– Tájékozódtam, keresgéltem, s végül Pappné Gazdag Zsuzsanna és a svájci Dominique Chiquet módszerének ötvözésével kidolgoztam a játékos Rókatorna-módszert. Zsuzsanna mozgásfejlesztéssel foglalkozik, Dominique pedig a motoros képességeket vizsgálja. Ma már több óvodában tartok rendszeres foglalkozást a gyerekeknek, valamint szakmai előadást a megelőzésről a pedagógusoknak.
– Az igazi nagy dobásod a Tudatos Test tornája. Minek alapján állítottad össze a gyakorlatsorokat?
– Mindig sokat sportoltam, s egy idő után elkezdett érdekelni a jóga. Eljutottam Spala Korinna neves magyar táncművészhez, aki egyben jógaoktató is, és a hatha jóga azon ágával foglalkozik, amelyik kifejezetten a gerincproblémák megelőzésére irányult. Ekkor még inkább tudatosult bennem, hogy a hangsúlyt erre kell fektetni. Innét az utam Almásy Csillához, Magyarország egyik legkiválóbb gerincszakértőjéhez vezetett, akinél szintén elvégeztem egy oktatói képzést. Ezután született meg bennem a gondolat, hogy az elmúlt tíz évben megszerzett ismereteimet ötvözzem a tőlük megtanult módszerekkel.
A Tudatos Test tornája négy alappilléren nyugszik: ez a gerinc és az ízületek mobilizációja, az erősítés, a nyújtás és a relaxáció. Bár egyazon izomcsoporttal többféleképpen is dolgozhatunk, nem mindegyik gyakorlat egyformán hatásos. Emellett figyelembe kell venni a gerinc állapotát, az általános egészségi állapotot, és személyre kell szabni a gyakorlatokat. Azt is fontos, hogy milyen pszichés állapotban van valaki, mert ha az idegrendszer stresszes, akkor az izmok megfeszülnek, és a nyújtás nem ér célt. A kulcs az izomegyensúly.
– Mit értsünk izomegyensúlyon?
– A gyerek vagy felnőtt, akinek rossz a tartása, az izomegyensúlyából billent ki. Például ha valakinek megfeszülnek a mellizmai, egy idő után túlnyúlnak a felső hátizmai. Ez egy görnyedt testtartást eredményez. A görbeség pedig hatással lehet a kedélyállapotunkra is, hisz mit látunk a tükörben? Egy meggörnyedt embert. Sokszor a testi tünet csak tükör, mutatja, hogy vannak bennünk még elrendezendő dolgok. Ha ezek nincsenek feldolgozva, előbb-utóbb testi tüneteket tapasztalhatunk. Így alakulnak ki a pszichoszomatikus betegségek. A keleti, ájurvédikus orvoslás – az ájurvéda az élet tudományát jelenti – erre épül. Az indiai Keralában testközelben is megtapasztalhattam, mit jelent, amikor a gyógyulást szellemi, testi és lelki szinten is segítjük. Ezért is fektetek nagy hangsúlyt arra, hogy az óráimon jó hangulat legyen. Érezzék a tornázóim, hogy semmi nem kötelező, s hogy ők most igenis tesznek valamit a saját testi-lelki jólétükért. Mégpedig egy olyan helyen, ahol bátran kérdezhetnek, hogy aztán úgy menjenek haza, mintha „egy centit nőttek volna”.
– Miben segít az általad kidolgozott módszer?
– Elsődleges cél, hogy a gerincet visszaállítsuk mozgékony állapotába – abba az állapotába, amilyennek eleve teremtve volt. Az ízületeink, különösen a váll és a csípő mozgástartománya, legtöbbször azért szűkülnek be, mert a mindennapok során nem használjuk őket különböző irányokba. Emiatt a mellettük levő izmok letapadnak, gyengülnek. Egyik legnagyobb gyengülésre hajlamos izmunk a farizom, amely komoly problémát okozhat, hiszen ilyenkor a hátsó combizmok veszik át a feladatát. Megváltozik a medence dőlésszöge, amely az ágyéki gerincben tapasztalható fájdalomhoz vezethet.
– A tornád gerinctorna. Miként sérülhet a gerincünk?
– A porckorongok vérellátása a csigolyák kompresszív és dekompresszív mozgásának köszönhetően valósul meg. Nincs saját vérellátása. Ebből következik, hogy ha nem mozgatjuk a gerincünket – vagyis egyazon tartással ülünk hosszú órákon keresztül a számítógép előtt –, azzal a porckorongot megfosztjuk az életet adó tápanyagtól. Nincs olyan, hogy ezt a gerinc napi nyolc órában gond nélkül bírja. A kulcs a változatosság, és a gerincre is ez érvényes.
– Miért küzd gerincpanaszokkal az az ember, aki viszont aktívan sportolt?
– Testedzés közben is fontos odafigyelnünk a helyes testtartásra, főleg amikor nagyobb súlyokkal edzünk. De kialakulhat testtartási hiba olyan sportágaknál is, mint például a röplabda, kosárlabda, tenisz, futball, ahol a sportoló egyoldalúan terheli a testét, például a domináns kezét használja a leütéseknél. Kompenzációs gyakorlatok nélkül szinte elkerülhetetlen, hogy ne alakuljon ki valami, akár komolyabb gerincferdülés, szkoliózis. A többség azonban azért jön hozzám, mert soha nem sportolt, és most sem mer belevágni – viszont érzi, hogy meg kéne dolgoztatni az izmait. Nálam ezek az emberek egy kis önbizalomra tesznek szert, mert általában messze nem olyan rossz a helyzet, mint ahogy belülről érezzük. Ilyenkor választunk egy olyan mozgásformát, amit hosszú távon űzhetnek.
A bemelegítést légzőgyakorlatokkal kezdjük. Hitvallásom szerint a helyes légzés mindennek az alapja. A rekeszizom a helyes testtartás szempontjából is fontos. Helyes légzéssel ugyanis a belégzés hatására a rekeszizom lefelé mozdul, ami hasűri nyomást hoz létre. Ez a pulzáló mozgás (belégzés – kilégzés) átmasszírozza a belső szerveket, ezek aztán segítik a vérellátást, közben hasűri nyomást is keletkezik, ami pedig fixen tartja a gerincet. Olyan lesz, mintha belülről kifeszítenék. A helyes légzéstechnika hatással van a mentális egészségünkre is. Egyébként elképesztő, hogy a testünk milyen flexibilis: hány évig tudjuk használni, mire fellázad ellenünk.
– A testi jó hatásokon kívül miért jó még tornázni? Az előbb mondtad, hogy közben a lelkünkkel is történik valami...
– Tapasztalatom szerint sokszor már azzal, hogy beszélünk a gondjainkról, megtesszük az első lépést a gyógyulás felé. Az ember sokszor csak rágódik, ugyanazokat a gondolatokat futtatja magában újra és újra, eljátssza a sérelmezett helyzeteket: s ettől beleragad a rosszba. Egy idő után már nem tudja más megközelítésből látni, távolról szemlélni az ok-okozati összefüggéseket. Itt segít, ha megbeszéljük a gondokat.
– Hány éves korig ajánlott elkezdeni a mozgást?
– Vannak vendégeim, akik bőven ötven fölött fogtak bele. Sőt, hetven feletti tornázóm is volt már. Minél idősebb az ember, annál nagyobb eséllyel lépnek fel nála mozgásszervi fájdalmak. Egy vendég azzal keresett meg, hogy látott magáról egy családi ünnepségen készült fotót: elszörnyedt, hogy mennyire „öreges” a testtartása. A nőknél a külső, az esztétikum erős motivációs erővel bír – pedig nem itt van a legnagyobb baj. Hanem hogy a nem mozgás és nem mozgatás közben a belső szervek helyzete átrendeződik. A mellkas rossz pozíciójából fakadóan a szív és a tüdő nyomás alá kerül, ami egészségügyi problémákat okozhat. Rengetegszer nem gondolunk arra, hogy a panaszok a helytelen testtartásra vezethetők vissza.
– Megnyugtató a kisugárzásod, aminek köszönhetően jó hatással vagy az emberekre. Ezzel áldott meg a sors, vagy megdolgoztál ezért is?
– Óriási út áll mögöttem. Eleve empatikus lélek vagyok. Ahogy szerettem volna megérteni másokat, úgy egyre jobban foglalkoztatott saját magam megismerése. Rengeteget foglalkoztam önfejlesztéssel. Már kamaszként sokszor rágódtam azon, hogy az élet nem állhat csak annyiból, hogy megszületünk, iskolába járunk, férjhez megyünk, gyereket szülünk, dolgozunk, és távozunk. Kell, hogy ennél többről szóljon! Rengeteget olvastam nyugati és keleti szerzőktől egyaránt, míg megtaláltam a saját válaszaimat a kérdésekre. A legfontosabb talán az, hogy ne féljünk hozzányúlni a nemszeretem dolgokhoz az életünkben, ha azt érezzük, hogy nem a szívünk szerint történnek a dolgok. Ez persze nehéz, hiszen sokszor egy teljes életet kell emiatt megbolygatni. Viszont azt tudnunk kell, hogy a változás bearanyozza a mindennapjainkat. Ehhez azonban meg kell tanulnunk vállalni a felelősséget saját életünkért. Saját magunkért csak mi magunk vagyunk felelősek.
