Az udvardi kálvária műfaja a tavasz. Ilyenkor mindent ellep a fehér akác bódító illata. 160 éves a nagy mű.

A falu legelején találjuk a dombot, kellő távolságra az újvári főúttól. A kovácsoltvas kapu mindig nyitva áll. A kálvária tetejére grandiózus díszlépcső vezet, ami nem csak első, de sokadik látásra is lenyűgöző. Balra pedig elindulhatunk a 14 stáció irányába, ami spirálisan felvezet a majd két és fél méteres kereszthez.

angyal_1.jpg

A levegő tele afrodiziákummal, mert mindent ellep a fehér akác illata. Szent István egykor itt, a Szent Márton halmon emeltetett kúriát és kápolnát. Ez bizony itt a képen egy királyi kápolna! 1309-ben pedig itt tartottak egy nagyon híres egyházi tartományi zsinatot, melyen Károly Róbertet elismerték magyar királynak. (Ez azért volt nagy dolog, mert Károly Róbertet nemigen akarták a magyar urak elismerni királynak, ugyanis olasz földről érkezett, ők pedig féltek Róma befolyásától. Ezért sokáig kellett harcolnia a trónért, nem egyszer menekült a zsoldosok elől.)

Ugyanezen a zsinaton határozták el a hajnali, déli és esti harangszót is, összekapcsolva az Angyali Üdvözlet elmondásával. Az itteni zsinat óta szólnak hajnalban, délben és este a harangok...Ilyen híres hely Udvard – és ennek a híres zsinatnak a helyén áll a mai kálvária. Pompás díszlépcsőn lépkedünk felfelé András atyával, ámulok és bámulok. Az atya pedig mesél a díszlépcső faragott kőszobrairól. Legfelül a két angyal Jézus keresztjét nézi, és őrzi rendületlen.

A középkorban sok-sok zarándok látogatta meg a jeruzsálemi keresztutat. Mindenki azonban nem tudott elmenni, ezért a Szentszék megengedte, hogy másutt is állítsanak fel képeket és szobrokat, melyek a keresztút jeleneteit ábrázolják. 14 ilyen stációt, állomást jelöltek ki, amelyet a hívek végigjárhatnak.

Itt alussza örök álmát az, aki a kálváriát Udvardnak megálmodta! Majthényi Adolf plébános, jogtudós volt az, aki azt mondta, hogy ennek a sok híres tettnek emléket kell állítani. Ma a dombtetőn lévő harangtorony mellett alussza örök álmát. Látványos búcsújáró helyet szeretett volna itt létrehozni, mint a selmecbányai vagy a sasvári, de anyagiak hiányában erről le kellett mondania. Így is ez a falu és környék legszebb történelmi emléke, a régió páratlan kegyhelye.

Most 160 éves!

1855-ben kezdték az építkezést. Öt éven keresztül – leszámítva a tavaszi és az őszi munkákat, a nyári aratást és a zord téli napokat – naponta 30-40 szekér és 50-60 munkás dolgozott az építkezésen önkéntesen és ingyen. Az alaktalan dombra, hogy valami formája legyen, 16 ezer szekér földet hordtak. 7000 facsemetét ültettek ki, ezzel is megerősítve a Kálvária-dombot. A kálvária teljes felszentelését Scitovszky János esztergomi érsek, Magyarország hercegprímása végezte, 40 ezer hívő előtt. A ceremónián a magyar mellett IX. Pius pápa búcsúlevelét és a szentbeszédet is felolvasták szlovákul – mégpedig egy neves szlovák teológus, Lopusny Ferenc.

szobor_1.jpg

lepcsok.jpg

virag.jpg

kiskapolna.jpg

kapolna-ello.jpg

kapolna-nagy.jpg

–ando–

 

Fotó: Cséfalvay Á. András

Kapcsolódó írásunk: Lengőhíd Szirénfalván

web-bannerek-hirlevel-02_5.jpg

–ando–
Cookies