Kezdjük felfogni a régi igazság erejét: csak úgy élhetünk kiegyensúlyozott életet, ha egységben élünk a környezetünkkel. Az elmagányosodott, magára maradt ember vajon mihez is nyúlhatna leghamarább, mint legősibb jó barátjához, a kutyához?
"Karácsonykor az ember mindig hisz egy kissé a csodában, nemcsak te és én, hanem az egész világ, az emberiség, amint mondják, hiszen ezért van az ünnep, mert nem lehet a csoda nélkül élni."