A bántalmazó kapcsolat mérgező viszony, mikor is a bántalmazó rendszeresen (veréssel, lelki vagy szexuális terrorral) rombolja és uralja a párja életét. Miben merül ki az ilyen erőszak? Állandó kritika, megalázás, gúnyolódás, az önbecsülés lerombolása.
Egy titokzatos SMS, néhány elhallgatott részlet és máris megjelenik a kétely: vajon valóban van ok a féltékenységre, vagy a bizalmatlanság kezdi átvenni az irányítást?
Néha egy pillanat elég ahhoz, hogy elvágyódjunk egy másik korba – oda, ahol a bókoknak súlya volt, a romantika pedig természetes része volt az ismerkedésnek. De vajon tényleg a régi idők hiányoznak, vagy inkább az az érzés, hogy valaki mellett igazán nőnek érezhetjük magunkat?
A sikeres, általában pénzes és idősödő férfiak lezárják előző életüket, és szabadon (a meguntat hátrahagyva) új életet kezdtek. Az első feleségek pedig – a homályba vesznek. Miért van ez így?
Örök kérdés, amelyet a nők túlnyomó többsége mindennap többször is feltesz magának, a barátnőjének, anyjának, anyósának, minden nőismerősének. Ez az a kérdés, amire a női lapok túlnyomó többsége meg akarja adni a választ.
Új szerelmet találtunk, ragyog ránk a nap, és már az esküvői harang csilingelését halljuk – egészen addig, amíg be nem mutatjuk szívünk választottját házi kedvencünknek. Mert ők ketten valahogy nem tetszenek egymásnak. Mi legyen akkor, ha a kutyusnak vagy a cicának született ember és a kedves nem tud összeszokni?
Egyesek szerint három dolog – a pénz, a hatalomvágy és a szex irányítja a férfiakat. Mások még tovább mennek: úgy gondolják, a pénz és a hatalom csak a szex szolgálóleánya. Mi a szex a férfiak számára?
Miért vonzódunk a rosszfiúkhoz? Mellettük miért nincs esélyük a rendes srácoknak? És főleg: miért követjük el újra és újra ugyanazt a hibát? Miért nem választjuk inkább a biztonságot?
Egy olvasónk arra keresi a választ, miért beszél olyan sok feleség elégedetlenül a férjéről, miközben ő saját házasságát szeretetteljesnek és kiegyensúlyozottnak érzi. Levelében a kölcsönös megértés, a kompromisszum és a mindennapi kedvesség fontosságáról ír.
"Van a karácsonyban valami, ami újra meg újra visszaröpít magunkhoz, az emlékeinkhez, vágyainkhoz, egész gyermeki lényünkhöz, amellyel még mindig tágra nyílt szemmel, ámuldozva várjuk a csodát a titokzatos ajtó mögött."