Kőolajszármazékok, szilikonok, tartósítószerek, alumíniumsók... Valóban mindenki meg akar mérgezni minket? A glicerin például olyasmi, mint a hiarulonsav, jelen van minden olajban, legyen az állati vagy növényi eredetű.
Rengeteg gyártó félelemkeltéssel, a másik lejáratásával próbálja eladni a termékeit. Mára minden kizöldült, az is, aminek semmi köze a natúrhoz vagy a bióhoz.

tindigo.jpeg

Manapság a vegyszermentes kozmetikum a befutó. A félelemkeltés a marketing része, pont ezért lássuk a leggyakoribb tévhiteket Tajti Ildikó összeállítása alapján. Ildikó a Tindigo kozmetikai márkanév tulajdonosa, a tudatos bőrápolás szakértője.

Kőolajszármazékok

A szénhidrogének megfojtják a bőrt? A paraffint és a vazelint ma ősellenségnek kiáltották ki. Sokan rettegnek tőlük, merthogy természetellenesek. Pedig a kőolaj a Föld szilárd rétegeiben található élő szervezetek bomlásával jött létre az évmilliók során. Tehát természetes eredetű! A finomítás során keletkezik a paraffin, ami megbízható, tiszta anyag. Igaz, hogy szinte lezárja a bőrt, miáltal gátolja a láthatatlan vízleadást. Ám a hidegben, szélben éppen ezért tudja megvédeni bőrünket a kiszáradástól, és segíteni a hidratálást. Az összes gyógyszertári vényköteles dermo-krémnek is vazelin vagy paraffin az alapja. Ekcémásoknak kifejezetten ajánlottak a paraffinos krémek, hiszen a sérült bőr nem tud védekezni a káros külső behatásokkal szemben. Ráadásul a vazelin nem okoz allergiát.

Többet teszünk magunkért, ha kevesebb terméket használunk, de jót! Egy minimálrutin jól megválasztott arclemosóból, hidratálóból és fényvédőből áll (a bőrtípusunknak megfelelő termékekből persze).

Szilikonok

A nejlonzacskó-effektus! Azt tartják, hogy a szilikon elzárja és eltömíti a bőrt, amolyan „nejlonzacskó-effektust” okoz. Általában az alapozókban és a primerekben használják. Ezenkívül több kozmetikai márka a hidratáló krémekbe is adagolja, mert szép egyenletes lesz tőle a bőr (optikailag jól mutat). A szilikonok tulajdonképpen rácsos szerkezetű porózus óriásmolekulák, nem szívódnak fel, ott maradnak a bőrfelületen, és szépen kiegyenlítik a pórusokat. Sokan viszont nem szeretik a szilikonos érzetet.

Tudni kell, hogy a szilikonok a vizet lepergetik, de a levegőt átengedik – tehát hatásukra a bőr semmiképp sem „fullad meg”! Kiválóan használhatóak hegkezelésre, mert védik a bőrt a külső környezeti hatásoktól, miközben engedik, hogy a heg szellőzzön. (Amitől szépen gyógyul.)

Tartósítószerek

Csak önmagukban irritálóak lehetnek! Ezért a kozmetikumokban 1% alatti mennyiséget használnak, amit még ártalmatlannak mondanak. A tartósítók képesek megakadályozni, hogy a baktériumok és gombák elszaporodjanak a kozmetikumokban. A vizes alapú kozmetikumok megromlanának, ha nem használnánk bennük tartósítószert.
Ma már léteznek modern, kevésbé irritáló és kisebb rizikójú tartósítószerek, mint a benzil- alkohol vagy a phenoxi-etanol. Érdemes kerülni a MI-t és a formaldehid-származékokat.

tindigo2.jpeg

Parfümök

Parfümön (parfum/fragrance) szintetikus illatanyagokat értünk az összetevőlistán. Ez jelenthet egyetlen vegyületet, de több összetevőből is állhat. Sokszor nem is tudjuk, hogy mit ért rajta a gyártó. Ez az egyik leggyakoribb allergiát okozó összetevő! Hozzá kell tenni, hogy általában csak egy-egy illatanyagra vagyunk allergiásak (nem az összesre). A természetes illatanyagok – mint a citronellol, linalool, geraniol – szintén allergizálhatnak. Ezért a kisbabáknál és az érzékeny bőrű felnőtteknél mindenféle illatanyag kerülendő. A bio- és a natúr kozmetikumok számos természetes illatanyagot tartalmaznak, allergia esetén azokat is jól meg kell válogatni.

Habképző tenzidek

Ide tartozik minden, ami habzik! Az SLS, a nátrium-lauril-szulfát agresszív habzó anyag. Túl sok lehet a bőrnek, ezért irritációt okozhat, de ma már csak az olcsó tusfürdőkben fordul elő. Ma habzóként a SLES-t, a nátrium-lauret-szulfátot használják, ám ennek teljesen más a kémiai szerkezete. A legtöbbünknél nem okoz semmilyen gondot, és általában samponokban, tusfürdőkben alkalmazzák. Ami mindkettőtől mentes, abba nagyon sokszor ammónium-lauret-szulfátot vagy egyéb szulfátot tesznek. Sajnos, kevés ember bőre bírja a szulfátokat, általában viszketést okoznak. Ma már léteznek szulfátmentes lemosók, amelyekben kíméletes tenzidek vannak, mint a hidratáló tenzid (coco-glucoside) vagy a kókuszolajból származó növényi tenzid (cocamidopropyl-betaine).

És a szappan?

Nem mindig jó megoldás. A szappan lúgos kémhatása a bőr savköpenyét megbonthatja, lehetőséget teremtve a kórokozók elszaporodásának – és a bőrt is túlzottan kiszárítja.

Hidrogénezett növényi olajok

Finomított növényi olajoknak hívják ezeket. A növényi olajokat hidegen sajtolják, majd a maradékból további eljárással ismét olajokat nyernek ki – ezeket hívják finomított növényi olajoknak. A hidegen sajtolt olajok drágábbak, sajátságos illattal rendelkeznek (sokan éppen ezért nem szeretik őket), és hamar romlanak.
Viszont a finomított társaiknak se színük, se illatuk! Olcsó és semleges olajoknak számítanak, melyeket jól lehet illatosítani. Ez jó, jó, de vigyázzunk velük! A bőrt hidratálják, ám nincsenek meg bennük azok az értékes eszenciák, amelyek jelen vannak a hidegen sajtolt olajokban.

Alumíniumsók

Verejtékcsökkentő hatásuk miatt a dezodorokban használják őket (alumínium-klorohidrát). Sérült bőrön nagyon irritáló összetevők lehetnek – amúgy nem kell tőlük tartani.
Tanácsunk: Gyantázás után (24 óráig) nem javasolt a dezodor használata. Legjobb az esti borotválkozás, dezodort pedig csak reggel használjunk. Mindenképp kerüljük azokat a termékeket, amelyekben denaturált szesz van! A natúr dezodoroknak jó az illatuk, de verejtékcsökkentő hatásuk nincs: tehát ugyanúgy fogunk izzadni.

Muszáj tartósítani! Tartósításmentes kozmetikum nem létezik. Ami valóban natúr, az egy évnél többet nem bír ki. A víz is romlik, bomlik, ezért a vízoldékony anyagokhoz is kell a tartósítószer. Akkor lehet mentes egy kozmetikum, ha legalább 15 százalék alkoholt tartalmaz, de az meg irritálja a bőrt.

Fényvédők

Ne használj fényvédőt, mert attól rákot kapsz! – mondják az okosok. Igen? Évente milliók halnak meg a napsugárzás okozta melanomától és bőrráktól. Nem lehet összehasonlítani a több évtizeddel ezelőtti fényvédőket a maiakkal. (Az érzékeny bőrűeknek a fizikaiakat ajánljuk, mert ezeket nem szívja magába a bőr. Hátrányuk, hogy kis filtert képeznek a bőrön.) A gyógyszertárakban található dermakozmetikai márkák biztonságosak – ezeknél sokkal, de sokkal nagyobb kockázatot jelent a leégés. Köztudott, hogy a bőr öregedésének 80%-át az UVA sugárzás okozza. Télen is használjunk fényvédőt, hisz a nap sugara még az üvegen is áthatol!

Púder

Más néven talkum (ez a babahintőpor) vagy szilícium-dioxid. Nagy mennyiségben belélegezve szilikózist okozhat. Fontos tudni még, hogy minden por belélegzése tüdőproblémát okozhat, a körmösök nemhiába dolgoznak szájmaszkban, hiszen egész nap körmöt csiszolnak. Púderezés közben ezért sem kell púderfelhőt kialakítani magunk körül. Az ecsetről először óvatosan leütögetjük a felesleget, majd finoman felvisszük az arcbőrre.

A propilén-glikol, azaz PEG és társai

A félelemkeltők fagyállóhoz szokták hasonlítani. A PEG segíti megőrizni a kozmetikumok állagát, főként oldószerek és vízmegkötők. A bőrbe nagyon nehéz hatóanyagokat bejuttatni, hiszen bőrünk eleve védi magát a külső hatásoktól. A PEG viszont képes áthatolni a bőrön, és ezáltal segíti a hatóanyagok felszívódását. Ezért nem mindegy, hogy egy kozmetikumban milyen összetevők találhatóak, mert a PEG nem válogat, mindent bevisz a bőrbe, még a káros anyagokat is! Akik allergiásak a PEG-re, azoknak nem javasolt a használata.

Nullterápia vagy minimálrutin!

Amikor az ember lánya mindent kipróbál, jönnek az okosok: azért ilyen piros a bőröd, mert mindent rákensz! Elég volna csak vízzel megmosni, és kész. Valóban vannak esetek, amikor csak a nullterápia, illetve a minimálrutin segít.

Mikor van ennek létjogosultsága?

Sokszor észre sem vesszük, hogy az arcunk begyulladt, mert állandóan rózsaszínes. Hogyan tudjuk diagnosztizálni a gyulladást? Az alkarunk belső részét tegyük közel az arcunkhoz, és hasonlítsuk össze a két bőrt. Ha az arcszínünk egy árnyalattal sötétebb, minden rendben van. Viszont ha pirosas, rózsaszínes: az gyulladást jelez. Leggyakrabban az orrunkhoz közeli részek gyulladnak be. Ha ez állandósul, akkor könnyen lehet, hogy valamelyik kozmetikai termékünkkel irritáljuk az arcbőrünket. (Elég hozzá egy alkoholos tonik vagy egy szuper kémiai hámlasztó.) Könnyen megeshet, hogy a háttérben a rosacea áll. A túlzott stressz, az erős napfény vagy egy átmulatott éjszaka is okozhat bőrgyulladást.
A „minimálrutin” jól megválasztott arclemosóból, hidratálóból és fényvédőből áll. Bőrgyulladás esetén pedig mindenképp forduljunk szakemberhez. A gyulladt bőrt nem szabad traumatizálni, azaz hámlasztani, gőzölni, nyomkodni – sem otthon, sem a kozmetikusnak.

–ando–

Kapcsolódó írásunk: Kenjük ki magunkat!

web-bannerek-hirlevel-01.jpg

Új Nő csapata