A márciusi fagy nagy ellenség. A Losonci-katlan hatalmas dióültetvénye ilyenkor nagy veszélynek van kitéve. Pedig aztán itt igazi biodió terem.
Amikor köd lepi el a tájat, van abban valami titokzatos. Ám amikor a Losonci-katlanban, 100 hektáron terül el ez a köd, az mesebeli, lélegzetelállító és csodálatos is egyben. Az itteni dióültetvényen ezt a hatalmas ködöt mesterségesen állítják elő, hogy megvédjék a termést a tavaszi fagyoktól. A dióbirodalomról Tóth László diósgazda mesél nekünk.
Tavaszi fagyok!
Mikor Lászlóék diótermesztésre adták a fejüket, még teljesen más volt a klíma. Ez mostanra megváltozott, mert áprilisban még tél van, januárban meg rügyeznek a fák. Tavaly januárban és februárban szinte nem volt fagyos nap Fülek környékén, áprilisban viszont hét is. Ezért a komoly diósgazda felkészül a termés védelmére.
– Nem fűtjük az ültetvényt, azt nem tartom reálisnak. Inkább a talajban található hővel gazdálkodunk, azt próbáljuk megtartani. Ehhez a füstöt, azaz a ködöt használjuk, vagyis mesterségesen ködöt generálunk...
– Ez aztán a talajból feljövő meleget lent tartja, és nem engedi elszállni. A ködösítéssel reggel hatig tudjuk tartani a hőt; utána már felkel a nap, és melegíti a talajt. Ám van egy bökkenő: már este el kell kezdeni a műveletet, aminek kockázata, hogy ha nincs fagy, akkor kárba vész az anyag... Vagyis köddé válik a pénzünk – ecsetelte a diósgazda.
Ködgépek
Ma még csak a terület egy részét tudják védeni, ezért nagyobb ködgépek beszerzését tervezik. Szükség van fejlesztésre.
Nem titkolt tervük, hogy terjeszkedjenek, 300 hektár az álomcsúcs. Márpedig ez hatalmas szám! A nagy terméshez már feldolgozójuk, szárítójuk is van. A dióburok-fúrólégy támadását pedig – ami miatt feketedik a dió, és az emberek kivágják otthon a régi diófát – Lászlóék jó eredménnyel verik vissza. A fúrólégy egész nyáron támad, ám vannak úgynevezett rajzáscsúcsok. Ezeket Lászlóék fákra akasztható lapkákkal monitorozzák.
Ma az egész EU dióbehozatalra szorul, Szlovákiáról nem is beszélve. Ezért is mesések az olyan hatalmas ültetvények, mint a képen látható diós. A Losonci-katlanban vagyunk, ahol Tóth László füleki diósgazda igazi bioültetvényt üzemeltet. Termékeiket a Carpathian Nut néven értékesítik.
Erre azért van szükség, hogy tudják, mikor kell permetezni. Mert, ugye, nem szeretnének egész nyáron permetezni! Általában 10-14 naponta kell kezelni a termést, ha azt akarják, hogy maradjon belőle valami. Diósgazdánk igazi „kémikus", kis laboratóriumában is felveszi a harcot a kártevők ellen... Mi, akik nem tudunk lemondani a diós sütiről, már csak a végeredményt látjuk, a szépen megpucolt diót vagy a diólekvárt.
Egyes kertészkedési módok szerint nem kell metszeni a fákat. Ez nem igaz! Igenis szükség van a fák alakformálására. Igénytelen fának tartják a diót, pedig éppen olyan igényes, mint egy almafa vagy mint a szőlő. Semmivel sem igénytelenebb.
A ligetben közel 50 hektáron találhatunk termő fákat; a többi fa még növekszik.
– Az oltványok már kiültetéskor teremnek, de ez a fa fejlődését rettenetesen visszafogja, mivel a termésbe vezeti az energiáját. Ezért mi az ötödik évig eltávolítjuk a fáról a diót. Ha nincs termés, akkor a fejlődésre fordítja minden energiáját. A hatodik-hetedik évben azért egy-másfél kiló dió megterem.
– Tudni kell, hogy a magában álló diófa akár 30-40 kilót is terem, de egy ültetvényen, ahol közel vannak egymáshoz a fák, 12-15 kilós hozam a csúcs. Ez azért van, mert kevés a termőfelület, kevés fény éri a fa oldalát... – mondja Tóth László.
Tóth László diósgazdánk az első fákat egy évtizede ültette, ám csak évek múlva fordultak termőre. Magyar milotai fajtáik is vannak. Szép sima a milotai dió felülete és vékony a héja, könnyen törhető. Újabban azonban vendéglátóink inkább hibrideket telepítenek, francia fajtákat, Fernont és Larát. Ma ezek vannak divatban...
Megingott a bizalom a héjasban!
Gyerekkoromban a téli esték televíziótól kékülő szobáinak szinte elmaradhatatlan kelléke volt a dió és a diótörő. Mivel ez utóbbi nem jutott mindenkinek, megtanultam kiskanállal törni a diót. Ezzel foglalkozott a család tévézés közben. Nem csipszet rágcsáltuk, hanem az egészséges diót. Persze, jutott a süteménybe is bőven.
Mára megváltozott a trend. Kezdetben jó volt a héjas dió piaca, de ma a vevők a pucoltat keresik. A fúrólégy is tehet erről, hisz nem tudja az ember, milyen lesz a dió bele.
– Régebben a norma az volt, hogy 100-ból legfeljebb 2 darabnak lehetett hibája. A légy miatt ez nem tartható. Ma a rosszak aránya elérheti akár a 25 százalékot is. Meg az emberek is kényelmesek lettek, nem akarnak a bérházban kopácsolni. Megveszik a pucoltat – és kész! – teszi hozzá László. Így aztán kialakul a héj, mint melléktermék, ami kiváló fűtőanyag; és vissza lehet forgatni a szárításba.
– Most elektromos árammal szárítunk. Ám ha ha lesz rá technológiánk, akkor a dió héját szeretnénk szárításra felhasználni. Nem mindegy, milyen hőmérsékleten szárítjuk a diót. Nem mehetünk 32 Celsius-fok fölé, mert akkor barnul a termés. Erre is oda kell figyelni. A héj annyi energiát tartalmaz, hogy el tudja párologtatni a bél plusz 30 százalékos víztartalmát – mondja Tóth László, aki ráadásul még elárulja a legtutibb füleki diólekvár titkát is.
A diólekvár
A diófák alsó gallyainak metszését májusban és júniusban végzik – ám a diólekvárhoz Szent Iván éjszakájáig, június végéig le kell szedni a diót a fáról. Addig, amíg nem alakul ki a csonthéj a gyümölcsön belül... Lászlóék fogpiszkálóval ellenőrzik, milyen kemény a zöld burok alatt a dió. Ha át lehet szúrni, rendben van, arra van szükség. (Persze, az érést nagyban befolyásolja az időjárás. Mindössze másfél hetes időszak az az idő, amikor ezt az előzetes szüretet el lehet végezni.)
Mivel a zöld részekben juglon (keserű ízű növényi méreg) található, ki kell áztatni belőle. A zöld diót félbe vágva és megszurkálva három hétig tiszta vízben kell áztatni, a vizet pedig minden nap cserélni kell alatta. Amikor letelik a három hét, akkor készülhet a dióból a lekvár vagy a kandírozott befőtt.
Három hét elteltével aztán kialakul az alapanyag, a barnásfekete dió. Cukor, alma és némi fűszer (fahéj, szegfűszeg, némi só) kerül hozzá, majd narancslé és citromlé. Így áll össze a füleki diólekvár, amely semmiféle tartósítószert nem tartalmaz. Felbontás után hét napon belül el kell fogyasztani. De nincs ideje megromlani, hiszen aki felbontja, az el is fogyasztja.
A füleki biodiót és -lekvárt – Carpathian Nut néven – a Kukkoniashop oldalán is megvásárolhatjuk.
Dióburok-fúrólégy
„Nálunk, Palócföldön csak tavalyelőtt ütötte fel a fejét a dióburok-fúrólégy" – mondja Tóth László. Ehhez képest a Csallóközben már 5-6 éve komoly károkat okoz. Tudnivaló, hogy nyugatról kelet felé terjed, évente 100-150 kilométert vándorol.
A fúrólégy miatt fekete lesz a dió...
– Hozzánk Magyarország felől érkezett. A fúrólégy egyfajta gyümölcslégy, és csak a diót támadja meg. Július közepétől indul a rajzás, tehát onnan kezdve kell ellene védekezni. Folyamatosan rajzik szeptember közepéig, ami nem szokványos a hasonló kártevők esetében. Három hónapig aktív. A légy a tojócsövével a zöld dió héja alá helyezi a petéjét, ami ellen nem lehet védekezni – csak a már kifejlett rovar ellen. A peték a zöld dióhéjban fejlődnek ki, onnan táplálkoznak, és teszik tönkre a termést.
Tóth László hozzáteszi: ha otthon nem kezeli le a szomszéd is a fáját, akkor nincs értelme a permetezésnek. Egy kistermelő nem tudja monitorozni a rajzást, mint a nagytermelők. Ők például egymással is tartják a kapcsolatot, s előre jelzik, hogy lassan lehet permetezni.
