koronavirus_felirat.png

Melyik szájmaszkot válasszuk? Igaz, hogy a fiatalok nem betegedhetnek meg? És a terhes nők és a kisbabák? Mit jelent a görbe kilapítása? Igazságon alapulhat a Netflixen megnézhető Pandemic sorozat? 

A koronavírus néhány méternél messzebbre nem terjed a levegőben, nem lebeg egy helyben, várva, hogy valaki gyanútlanul belélegezze...

A cikk írása közben próbáltunk kutakodni, és kicsit megcáfolni ezt-azt. Egy biztos, hogy biztosat senki nem tud ma még mondani a járványról. A közösségi hálók világában a féligazságok és szándékos csúsztatások már-már gyorsabban terjednek, mint a szikár tények és szakértői vélemények.

A startvonalon vagyunk!

Ahhoz, hogy egy vírusról meg tudják mondani, mennyire veszélyes, két paraméterét kell ismerni: azt, hogy egy ember mennyi beteget fertőz meg, a másik pedig, hogy mennyi a halálozási rátája. A koronavírus esetében 1-2 százalékról  beszélnek, ám a még nem vagyunk a célban, tehát semmit nem lehet biztonsággal kijelenteni. A járványnak még nincs vége. Tény, hogy a koronavírus-fertőzés leginkább az idősebbekre, a szívelégtelenségben, a keringési betegségekben, a tbc-ben szenvedőkre, valamint a szervátültetettekre, a kemoterápiában részt vevő daganatos betegekre nézve lehet veszélyes. De! Halt meg már 38 éves nő is fertőzésben, és elkapta terhes kismama is, aki lélegeztetőgépre szorult, miközben azonnal császármetszest hajtottak végre rajta, mert annyira kritikus volt az állapota. (A babája egészséges.) Arról nincs jelentés, hogy terhes nő vagy a babája belehalt volna a vírusba, s egyelőre azt állítják, hogy anyatejjel nem terjed, csupán cseppfertőzés útján.

„Szuperfertőzők” 

A járványügyi kutatók szerint vannak úgynevezett „szuperfertőző” személyek, akik egyszerre nagyszámú embert képesek megfertőzni. Valamiért egyes emberek több személyt képesek megfertőzni, mint más emberek: van egy régi járványügyi szabály, hogy a betegek 20 százaléka felelős a további betegségek 80 százalékáért. (Ez a 20-80-as szabály). Ilyen volt Vuhanban az a férfi, aki továbbment Szingapúrba egy konferenciára, s ott rengeteg embert megfertőzött –  vagy Dél-Koreában az a nő, aki a templomban terjesztette a kórt. Az egyik vélekedés szerint ezeknek az embereknek kiváló az immunrendszere, és azért képesek erre a „többszólamú” mutatványra.

Két lehetőség

Amíg nincs hatékony vakcina, addig a tömeges szűrés és az érintettek elkülönítése lassíthatja a járvány elterjedését (vagyis a karantén). A szakértők szerint két lehetőség van: vagy be kell tartani a közösségi távolságtartást, amelynek következménye egy hosszan elhúzódó, de némiképp menedzselhető  járvány lesz.

Vagy teljesen túlterhelődik az egészségügyi rendszer! Rövid távon nincs más út, mint a járvány görbéjének a kilapítása.Tehát nem szabad megvárni, míg csúcsra jár a járvány, hanem el kell zárni magunkat előle (hogy később kapjuk el, amivel meg tudjuk nyújtani a görbét). Így kevesebb lélegeztető gépre lesz szükség, mert az olasz példából tudjuk, hogy nem csupán ágykapacitásból, (főleg) lélegeztetőgépből nincs elég. (Ezért van az, hogy Észak-Olaszország kórházaiban most már szociális medicína érvényesül, kiválasztják, hogy kit kapcsolnak rá a lélegeztetőgépre.)

Sokan el fogják kapni a koronavírust nálunk is – adatokat nem írunk, mert azt még senki nem tudja, hogy a lakosság hány százaléka. A politikusok nem járványügyi szakemberek, a számokkal való vagdalkozás hazardírozás. Gyanús esetekben a vírus tesztelése lenne a legfőbb feladat: gyorsteszteket beszerezni, csatasorba állítani a számításba jöhető laborokat.

Szabadjára engedni

Az angolok először az első modellt követték: azt mondták, szabadjára kell engedni a vírust, és ha sokan megfertőződnek, akkor később kialakul egy nyájrezisztencia, vagyis kollektív ellenállóképesség. Az angolok még március közepén is százezres koncerteket tartottak, lovasderbit rendeztek, s nem zártak be semmit, miközben a „fehérjetüskés” szellem már rég kiszabadult a palackból. Végül a közvélemény nyomására a miniszterelnök visszakozott, és elrendelte a szigorításokat, mert a tudósok azt mondták: egy járványt szabadjára engedni veszélyes út, mert az idősek biztosan belehalnának.

Miért félünk ennyire tőle?

Ezidőtájt vagy kilencezer, főleg idős ember halt meg a koronavírustól, mégis majdnem összedőlt a tőzsde. Hogy miért? Mert mindentől félünk, amit nem ismerünk. S nem tudjuk, mi vár ránk: lehet, ugyanúgy eltűnik, mint a SARS vagy a MERS, hisz ez is csak egy náthavírus. Vagy az is lehet, hogy magától megszelídül, és a mostaninál enyhébb betegségeket okoz majd, de tovább fertőz. A harmadik alternatíva a legvészesebb: némelyek szerint ez egy zoonotikus, azaz állatról emberre terjedő kórokozó, és idővel egyre jobban adaptálódik az emberhez, majd egyszer csak egy abszolút gyilkos kór lesz belőle.

Védőoltás

A hivatalos adatok szerint a már létező, megelőzésre is alkalmas védőoltás nem lesz hozzáférhető ősz előtt, mert a klinikai teszteken át kell esni – ezek a tesztek az emberek védelmét szolgálják. A gyógyszerek kombinációival is folynak a kísérletek, ám ezekre is várni kell. 
(Újabb kutatási eredmény: A kínai tudósok szerint  az A típusú vércsoporttal rendelkezők érzékenyebbek a vírusra, mint a nullás típusúak.)

maszkos3_webre.jpg

Ki hozta létre a vírust?

Elterjedt, ugye, hogy a koronavírust az ember kísérletezte ki, hogy rosszat csináljon vele. Nemrégiben a Nature Medicine folyóiratban publikált egy kutatást Christian Anderson és Andrew Rambaut, mely szerint természetes evoluciós folyamatok hozták létre, és nem az ember. A SARS-CoV-2 tehát nem egy mesterséges vírus, hanem a természet produktuma. A tanulmány társszerzői úgy vélik, hogy a koronavírus eredeti gazdaállata a denevér volt, kellett lennie viszont egy köztes gazdának (ez lehetett a tobzoska), ami átadta az embernek. 
A másik magyarázat szerint a vírusnak egy „ártalmatlanabb” változata került az emberbe, és ott mutálódhatott. Az első magyarázat a rosszabb hír: mert ha a vírus az eredeti gazdaállatban mutálódott, akkor még mindig ott rejtőzik a devérben vagy a tobzoskában, és bármikor újrakezdődhet a járvány. 

Szájmaszkok

Zárjuk ezekkel az összeállításunkat, mert most főleg ezek körül forog a mi világunk járványügyben. (Március 18-án írtuk a cikket.) A szájmaszkokkal kapcsolatban  hetek óta egymásnak ellentmondó információkat olvasni. A járvány kínai tetőzésekor az „élelmesebbek” százával vásárolták fel az akkor még filléres áron kapható (a kórházas sorozatokból, illetve mostanra a hétköznapi utcaképből ismert ) papírszerű, vékony sebészmaszkokat.

repulos_maszkos_kep2.jpg

Egyhasználatos maszk

Az egyhasználatos orvosi műtős maszk ritkaszövésű. Mivel nem illeszkedik pontosan az arcra – mindig marad rés a maszk és arc között – ezért nem tud hatékonyan védeni a vírus ellen. Ugyanis ezen a maszkon, illetve a réseken a vírus könnyedén áthatol. Ezt a típust a betegeknek ajánlják. Viseléskor a hirtelen feltörő köhögés és tüsszentés nem kerül ki a légtérbe, és nem fertőz meg másokat. Az egyhasználatos orvosi maszkot két óra múlva le kell cserélni. Ha túl sokáig van rajtunk, akkor a meleg, párás leheletünkkel a kórokozók melegágyává tesszük a védőmaszkot.

Textilmaszk

Sokan otthon varrnak textilmaszkot, beindult a „csináld magad!” Van, aki csak egyszerű kétrétegű textilből készíti, de kínálnak polipropilén filterréteggel ellátott maszkokat is. Páran a sál, kendő több rétegben való viselését favorizálják. Ahogy az egyhasználatos orvosi maszk, úgy a textilmaszk sem nyújt túl nagy védelmet a vírus ellen. Viselése valamelyest csökkenti a fertőzés kockázatát, ezért mindenképp érdemes feltenni. Tisztítása minden egyes használat után: öntsük le forrásban lévő vízzel, és hagyjuk pár percig ázni. Utána csavarjuk ki, tegyük ki a napra és vasaljuk át. Moshatjuk nátrium-perkarbonáttal, ami az aktív oxigén által átpezseg a szálakon és az ózon erejével tisztít.

Minősített munkavédelmi maszk

A szakértők ebből is az FFP3-as típust ajánlják, ami sűrű szövésű anyagból készült, jól fedi az arcot és 99%-ban véd a kórokozók ellen. Ezt a típus több méretben is készítik.
Viszont a védőmaszkokból óriási a hiány! Még az egészségügyben sincs kellő védőfelszerelés. Az egyik pozsonyi kórházban az egészségügyi nővérek számára az egyhasználatos maszkokból múlt hét óta naponta csak egy védőmaszk jut. Abból a maszkból, amit két óránként cserélniük kéne! Bár az országba egészségügyi maszkokból érkezett utánpótlás, de ezt nem minden kórház érzékeli.

Hogyan viseljük? 

Semmit sem ér az a maszk, amit nem tudunk rendesen viselni, hordani. Nagyobb a fertőzés veszélye, ha a maszkot összetapogatjuk, úgy vesszük le és utána kézmosás nélkül étkezünk, vagy az arcunkhoz, szánkhoz nyúlunk. A maszkot mindig csak fülénél fogva fogjuk meg, úgy helyezzük fel és viseléskor ne érintsük meg az orrunkat és a szánkat.

Nincs ideális védelem

A legjobb védelem az volna, hogy hermetikusan védenénk magunkat, azaz megfelelő minősített munkavédelmi szájmaszkban, munkavédelmi szemüvegben, gumikesztyűben, illetve teljes védőruhában mennénk ki az utcára az emberek közé. Viszont ez szinte senkinek sem áll rendelkezésre.

Hol érdemes viselni?

A maszkot üzletben, tömegközlekedési eszközön vagy olyan helyen viseljük, ahol kontaktusba kerülhetünk más emberekkel, mint a posta, gyógyszertár, de akár a futárszolgálattal való érintkezésnél is. Ha egyedül kimegyünk kerékpározni a természetbe, esetleg kutyát sétáltatni, futni, ahol csak mi tartózkodunk, ott nem szükséges a védőmaszk viselése. Ilyekor élvezzük a friss levegőt. Ha pedig más is az útvonalunkon közlekedik, két-három méter távolságban kerüljük ki egymást.

– nagyvendégi, andó –

web-bannerek-hirlevel-01.jpg