Aki Magyarországon vállal munkát, az csupán országot cserél, de nyelvet nem. Mégsem lesz „Magyarban” otthon, mert ott sok minden idegen. Például azzal fogadják, hogy „Na, megjöttek a csehek”.
Ez az a könyv, amelynek minden család könyvespolcán ott a helye! Régen minden családban megvették a kalendáriumot. Ez a könyv is ilyen. ENCIKLOPÉDIA. Minden...
A leghíresebb vágta a sienai vágta: a lovasok háromszor vágtáznak körbe a városka főterén, a nézők őrjöngenek, majd a győztest a vállukon beviszik a dómba. És...
„Kincs az a völgy, ahol égi testek táncot járva szerelembe esnek” – üvölt végtelenítve a Škoda Fabia hangszórójából. Ahogy felgurulunk az ismerős domboldalon – át a Gombaszög felirat alatt –, egyszerre önt el bennünket a várakozással teli izgatottság. „Otthonról hazaértünk. Megint…”
Cikkünkben olyan magyarországi magyarokat faggattunk az itteni életükről, akik több-kevesebb ideje költöztek a Csallóközbe. Hogyan látják a magyarországi,...
Ismerjük meg jobban egymást! A hazai magyaroknak volna erre a legnagyobb szükségük. Hogy miért? Hát mert nincs egységes Felvidék. Érdemes tájegységekről beszélni?
Magyar idők a Felvidéken címen látott napvilágot Simon Attila történész könyve, amelyben arra keresi a választ, hogyan illeszkedett vissza a felvidéki magyarság a korabeli Magyarország viszonyai közé.
Megjelent Grendel Lajos új könyve! Témája szenzációs, olyasmiről beszél, amiről évtizedekig nem beszéltünk. A ligetfalui mészárlásokról, aminek sokáig hírét sem hallottuk.
Lesz itt a Felvidéken vagy a Csallóközben magyar ember ötven év múlva? Vagy páran itt maradunk folklórelemnek, hogy mutogassanak, mint a kurta szoknyát? Sorozatunkban a beolvadás miértjeire keressük a választ.
Gyurgyík László szociológus és demográfus évek óta a szlovákiai magyarság szerkezetét vizsgálja. A számok nem hazudnak: fogy a felvidéki magyarság. Vajon miért?
