A gazdagabb társadalmi osztálybeliek régen is tudtak élni. Az ő kedvtelésükre találták fel a kamarazenét is, ami a kis tér intimitásának köszönhetően még inkább magával ragadta (és ragadja ma is) a zenekedvelőt.
Hanza Rolanda zenepedagógus nevét sokan ismerik. Iskolai kórusával számos versenyen, Csengő Énekszó fesztiválon vett részt, tagja a szlovákiai magyar tanítók énekkarának. Rolanda párkányi tanodájában Kokas-módszerrel fejleszti a gyermekeket.
Megnyugtat, simogat, körülölel. Feldob, erőt ad, kizökkent. A zene elkísér bennünket, ha öröm és bánat ér; ott van velünk életünk sorsfordító eseményeinél.
Az üzletközpontokban a Have Yourself a Merry Little Christmas szól, a rádióban pedig Michael Bublé énekli andalítóan: Its beginning to look a lot like Christmas. Én, amikor meghallom, táncra perdülök, akár portörlés közben is.
A Felvidék énekesmadara: ahol felcsendül a hangja, szem nem marad szárazon. De vajon milyen kötelék fűzi őt magát a zenéhez? Korpás Éva népdalénekesnővel beszélgettünk.
Ahogy az őszi nap melege átjárta az utcákat, tereket, úgy tért vissza az élet mindennapi teendőinkbe is. Hosszú idő óta szünetelő énekkari próbáink is folytatódtak. Karvezetőnk – Szabó Balázs Szabina – ugyanolyan lelkesedéssel kezdi a beéneklést, mintha mi sem történt volna.
Összeállításunkban szerkesztőségünk tagjai vallanak a zenéhez fűződő viszonyukról, illetve arról, hogy mit hallgatnak a mindennapok során, és hogy melyik a kedvenc daluk.
Turtev Erik ősi dorombos dallamok után kutat, hogy életre hívja a feledésbe merült magyar, szlovák, ruszin és sváb dallamokat. Ha valaki, hát ő színpadra termett.
"A szeretet nem egy személy kizárólagos szeretete, hanem olyan lelkiállapot, amelyben
készek vagyunk mindent szeretni; az az állapot, amelyben egyedül ismerhetjük föl
lelkünk isteni eredetét."