Azt hiszem, abban sokan egyetértünk, hogy 14-15 évesen lehetetlen eldönteni, hogy mivel is szeretnénk foglalkozni egy egész életen át. Nem ritka az sem, hogy – bár határozott elképzelésünk volt – a tizenévesen olyannyira áhított szakmáról végül kiderül, nem igazán nekünk való, vagy egyszerűen csak a véletlenek összjátékaként másfelé sodor bennünket az élet. A végigszenvedett számvitel- és pénzügyórák távoli emlékké válnak, és a könyveléssel két percig sem kívánunk tovább foglalkozni. Pedig anno olyan jó ötletnek tűnt. Egy fokkal könnyebb helyzetben vannak azok, akiket valamilyen különleges talentummal áldott meg a sors, amelyet a szülők már gyerekkorban felismernek, és elkezdik afelé terelni csemetéjüket. Így lehet valaki például kiváló sportoló vagy művész. A középiskolai felvételik közeledtével egyre fokozódik az izgalom. Szülőben és gyerekben egyaránt. Egyszer csak felteszik a bűvös kérdést: hova tovább?

– Elsőként a 8. évfolyam második félévében ülünk le a diákokkal – kezdi a beszélgetést Bauer Blanka, a Párkányi Ady Endre Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola pályaválasztási tanácsadója. – Megbeszéljük az egyes szakmák tevékenységi körét, mindenki elmondja, hogy milyen munkát képzel el magának. A nyári szünidő házi feladata, hogy érdeklődjenek szüleiktől, ismerőseiktől, ki milyen munkát végez, milyen szakmával rendelkezik. Kilencedikesként már részletesebben foglalkozunk a témával. A teljesen tanácstalanok segítségére – önismereti beszélgetéssel, illetve pályaorientációs kérdőív kitöltésével – iskolapszichológus kolléganőm siet. A pályaválasztás folyamatában a tanuló – szülő – iskola aktív együttműködése elengedhetetlen.

A tanácsadó szerint vannak, akiknek már korán határozott elképzelésük van jövőbeli szakmájukat illetően. Sokan érdeklődésüknek megfelelően, míg mások családi minta alapján választanak. Kovács Réka (14) már most tudja, hogy a turizmusban szeretne dolgozni. Imádja az idegen nyelveket, ahogyan imád utazni és szervezgetni is. – Az az álmom, hogy egy utazási irodában dolgozzak. Én szervezhetném meg az emberek kirándulásait. Hozzám jönnének tanácsért.

Réka anyukája, Szilvi (34) szerint a lánya már évek óta nagyon határozottan mondogatja, hogy mi szeretne lenni, ha felnő. – Az apukájával együtt elmondtuk neki, hogy addig még sokat kell tanulnia és fejlődnie, de mi mindent megteszünk majd, hogy a legjobb iskolát válasszuk ki a számára.

Szilviék mindenben támogatják gyermeküket. Nyelvtanárhoz járatják, iskolai nyílt napokra vitték őt, sőt nemrégiben egy utazási irodában dolgozó ismerősük vállalta, hogy néhány alkalommal leül vele egy süti mellé, és Réka minden őt érdeklő kérdést feltehet neki.

vizsga.jpg

– Mindegyik tanuló külön egyéniség, nem lehet általánosítani. Vannak köztük meglepően érett gondolkodású, távlati célokkal felvértezett gyerekek, s vannak még kiforratlan elképzeléssekkel rendelkező diákok. Általánosan elmondható, hogy legcéltudatosabbak a gimnáziumba igyekvő diákok – teszi hozzá Blanka. A pályaválasztással kapcsolatban az esetleges döntésképtelenség mellett a ráerőltető szülői magatartás fordulhat még elő problémaként. – Ha ilyen jellegű gond merül fel, igyekszünk közös nevezőre jutni. Amennyiben a szülő–gyerek viszony általánosan is jól működik, beszélgetnek egymással, adnak egymás véleményére, a gyerek elfogadja a szülő tanácsát. Sőt továbbmegyek: el is várja a gyerek a támogatást, közös gondolkodást, de ennek nemcsak a fontos válaszutaknál, hanem a hétköznapok folytonosságában is így kell működnie. Segíteni gyermekünket abban, hogy megismerje és elfogadja önmagát, s támogatni céljai elérésében.

Szakszerű kifejezéssel élve: pályaorientációról beszélünk. Ez magában foglalja az önmagunkról, képességeinkről kialakított képet, s összhangba hozza a társadalmi igényekkel, valamint az általunk kiválasztott szakmával. A megfelelő szakma megválasztásához tehát nélkülözhetetlen a helyes önismeret. Hiába szeretnénk pszichológusként dolgozni, ha nem szeretjük mások problémáit hallgatni, kapcsolatainkban is inkább mi beszélünk a bennünket ért ingerekről. Tudatosan végig kell gondolni, mihez van készségünk, kedvünk, és nem hagyni, hogy a kor divatszakmái befolyásoljanak bennünket. Második körben az adott foglalkozásról szerezzünk ismereteket. Milyen tantárgyakból kell jól teljesíteni hozzá, mi a szakmában dolgozók konkrét feladatköre. Utolsó lépésként nézzük meg, hogy mire van aktuálisan kereslet és kínálat a munkaerőpiacon.

A pályaválasztási szakember azt is elmondta, hogy a fiúk körében napjainkban legnépszerűbbek a műszaki szakközépiskolák, lányoknál pedig az óvodapedagógia és a vendéglátás. Kicsit visszaesett az érdeklődés az egészségügyi képzések iránt. Azonban nincs tömeges jelentkezés egy-egy kiemelt középiskolába.

 

Fontos!

A diákok által elsőként megjelölt szakra május 14-én, a másodikra szakra pedig május 18-án lesz a felvételi vizsga. A beiratkozások május 21-től kezdődnek. A pontos dátumokról az egyes középiskolák tájékoztatják a felvételizőket.

Porubszky Petra