A szentantali kastély muranói tükréről azt tartották, ha nő néz bele, annak szépsége fokozódik, ha pedig férfi, az nem talál vonzó párra. Egyszóval Szentantal nőpárti kastély volt. Hogy éltek itt a grófok és a hercegnők?
Hogy éltek azok, akik a legfényűzőbben éltek? A szentantali Koháry–Coburg kastély élő emléke a nemesi fényűzésnek és a társasági életnek. A legszebb múzeum ma Szlovákiában! (Fotók: Dömötör Ede)
Hol volt, hol nem volt...
Volt egyszer egy Koháry-kastély. Egy? Sok! Naná, hisz a Koháryakat Magyarország három leggazdagabb családja között emlegetik. Szentantali kastélyuk ismét régi pompájában tündököl. (Elnézegetve útközben a sok düledező gömöri kúriát, nem véletlen, hogy isteni csodának tartjuk a felújítását.)
Selmecről autóztunk hazafelé, mikor a Selmeci-hegység lankái között, a fák árnyékában megpillantottunk egy kastélyt. Jé, ezt eddig nem is láttuk! Mikor aztán meghallottam a Koháry nevet, még jobban nyújtogattam a nyakam. Álljunk csak meg! Hisz a mi ferences templomocskánk újjáépítését is ők fizették Füleken. S megálltunk, ahogy három évszázaddal ezelőtt megállt itt az angol Julia Pardoe kisasszony is, aki romantikus lélek lévén romantikus útikönyveket írt.
Koháry Ferenc József a Koháryak leghíresebbje.
Julia is szeretett a pompa felé kacsingatni (ahogy minden igazi nő), ezért ilyen sorokat vetett papírra a Kóburgi kastélyról: „A Koháryak hősi múltja, a Coburgok eleganciája, a vadászkultúra, a nemesi enteriőrök, s nem utolsósorban a nők élete, akik évszázadokon át lakták és formálták ezt a helyet…, mind-mind lenyűgöztek.”
A szentantali Koháry–Coburg kastély ma oly pompában ékeskedik, mintha maga Mária Terézia álmodta volna meg. (Van benne valami, hiszen a Koháryak mindig is hűségesen szolgálták a Habsburg-házat.)
A Habsburgoktól cserébe birtokokat és rangokat kaptak. Ma Szlovákia legpazarabb múzeuma található Szentantalon – és nem csupán miszerintünk.
Várból lett a barokk kastély
A várak erődítmények voltak, védelmi célból épültek várudvarral. Szentantal először várnak épült, a bányavárosokat védte a török fenyegetéstől. Később aztán többször átépítették, 1744-ben Koháry András gróf Johann Entzenhoffer bécsi építészt bízta meg az átépítésével. Egy neves építészmestert, mert a lejtős terepre nem volt könnyű felépíteni egy négyszárnyú épületet. A mai statikusok csak kapkodják a fejüket, hogy milyen akadályokat tudtak leküzdeni a régi mesterek csupán csak homok, kő, tégla és mész felhasználásával.
A kastély az 1750-es évekre nyerte el mai formáját a zárt udvarral és a szökőkúttal. (Erről a kastély egyik festménye tesz tanúbizonyságot.) A kastélyhoz tartozik egy csodás, harminchektáros franciapark két festői szépségű tavacskával.
A kápolna barokkos pompájával! Felújítása során 2002-ben egy mumifikált szívet találtak itt...
A kastély urai: 2 főnemesi család
A szentantali kastély történetét két nagy nemesi família írta: a Koháry család és a német Coburgok. A Koháryak a 17. században emelkedtek fel (állítólag ős-őseik olasz lovagok voltak). A családfa ágain ezredeseket, földesurakat, várkapitányokat, országbírókat, grófokat, főispánokat, hercegeket, királyi kamarást találunk. A család fénykorát Koháry Ferenc József idején élte, aki hatalmas birtokaival a magyar főnemesség egyik legbefolyásosabb alakja volt.
Fiúörökös nem lévén 1815-ben a hatalmas Koháry-vagyon a Coburgokhoz került, miután Ferenc lánya, Mária Antónia (akit mellesleg az első női zeneszerzőnek tartanak) férjhez ment Coburg Ferdinánd herceghez. Tévedés ne essék, a Coburgok is valakik voltak, sőt!
Fiaik és unokáik révén a Koháry–Coburg ág később királyi udvarokban tűnt fel, Portugália trónján, majd később a bolgár trónon. A szentantali kastély ez időben nem csupán egy magyar főnemesi család hajdanvolt rezidenciája volt, hanem királyok találkozóhelye. (Sőt, a nagy menetelés később is folytatódott, az egyik Coburg, Simeon 2001-től Bulgária miniszterelnöke volt.)
A titokzatos velencei tükör
A falakon pompás velencei tükrök lógnak, a fényűzés tükrös-trükkös emlékei. Velencében már 1279-ben készítettek üvegalapú tükröket, hátoldalukat higany-ón keverékkel vonták be, hogy visszaverjék a fényt. A mesterek gyakran belehaltak a higanymérgezésbe.
1507-ben Muranóban aztán egy új, biztonságosabb technológiát fedeztek fel, mely ragyogó tisztaságú tükröket adott. A szentantali kastély muranói tükréről azt tartották: ha nő néz bele, szépsége csak fokozódik, ha férfi, nem talál majd vonzó párra.
Ajtó nélküli kályhák
Minden teremben kályha áll: a monumentális kastélyt nem volt egyszerű kifűteni. Összesen 25 majolikakályha található itt, mind más színű, igazi műalkotás. Egyiknek sincs elöl ajtaja, a fűtést ugyanis hátulról, a folyosóról oldották meg (akár Schönbrunnban). A szolgálók láthatatlanul dolgozhattak, a korom pedig nem szennyezte be a fényűző termeket.
Aranyszalon
Az aranyszalonban helyben vagyunk, XVI. Lajos korában. Ugye, tudjuk, hogy felesége, Marie Antoinette Mária Terézia lánya volt. Nos, az aranyteremben látható arannyal befuttatott hársfa ülőgarnitúrát Mária Terézia nászajándéknak szánta lányának. Amúgy egy híres francia mester készítette, a selyem rá Lyonból érkezett. Marie Antoinette élete keserédes volt, fejét a francia forradalmárok ütötték le nyaktilóval, vagyis a hírhedt guillotine-nal 1793-ban. Mindenesetre eme bútordarab, ahogy a többi is, túlélt forradalmakat, háborúkat, ármányt és szerelmet, s ma itt időzik a szentantali kastélyban.
Az aranyszalon hársfa garnitúrája Mária Terézia nászajándéka volt lányának, Marie Antoinette-nek.
Korok és széklábak
A rokokóban minden cirkalmas, a széklábak íveltek, kecsesek. Marie Antoinette idejében már hódít a klasszicizmus is, a széklábak kiegyenesednek, ám még mindig a faragvány, a kagylódísz, a füzérek jellemzőek...
Mária Terézia és Lotaringiai Ferenc portréi, valamint a 21 darabból álló bútoregyüttes a bolgár cár, Coburg Ferdinánd révén kerültek ide.
A többi darab a New York-i Metropolitan Museum gyűjteményében található. A valaha egységes nászajándék így ma két földrészen mesél a régi korok fényűzéséről.
A kínai szalon: a legkedvesebb!
Az 52 szoba közül a kínai szalonban a fantáziám szárnyra kelt. Hogy tudták ezt a sok szépséget Kínából ideszállítani, s mennyi ideig tarthatott az út? Egy messze volt különleges világról mesélnek ezek a bútorok és porcelánok.
A Koháryak és a Coburgok lelkes műtárgygyűjtők voltak. A rokokó ülőgarnitúrát 18 karátos arannyal díszítették, a selyemkárpit kézzel hímzett kínai motívumokkal van ellátva. Különleges darab a szerencsehozó szobrocska, amely perselyként szolgált...
A falakon 18 karátos arany!
A tükörteremben a rokokó tölgyfa borítás 18 karátos arannyal díszített. A falak tagoltak, jellegzetesek az íves keretezésű nyílások és pannók. A pannók embermagasságú falborítások: fából készültek, és aranyozottak voltak. Az egyenes párkány helyett a keretek hullámzóak, a sarkokban is lekerekített átvezetést használnak. A különleges bútorok közül figyelmet érdemel a „haragosok karosszéke”: kényelmetlen formájával jelezte a nemkívánatos vendégnek, hogy nem látják őt szívesen.
Tükörterem pannókkal.
1944-ben hagyta csak el szentantalt az első bolgár cár (aki coburg volt). Ez az oka annak, hogy nem prédálták szét, mint a többi kastélyt, s régi pompájában megmaradt a berendezés az eredeti tapétákkal, bútorokkal, trófeákkal egyetemben.
Az első magyar zeneszerzőnő!
A Koháryak budai palotájában született a leghíresebb Koháry, vagyis Koháry Ferenc József örökös főispán kislánya, Mária Antónia. Többnyire Bécsben lakott a család, a kislány ott nevelkedett, néhanap rándultak csak le Szentantalra. Mária Antónia legnagyobb örömét a házimuzsikában lelte. Bécs legjobb zeneszerzői fordultak meg náluk, akik elragadtatva mesélték, hogy az ifjú hölgy pazarul zongorázik. Saját szerzeményei voltak, fennmaradt egy kéttételes E-dúr szonátája. Ő volt az első magyar zeneszerzőnő. (S nem mellesleg II. Ferdinánd portugál király édesanyja, miután fia feleségül vette a portugál királynőt.)
Mária Antónia grófnő, akit az első magyar zeneszerzőnek tartanak.
Falburkolat
A rokokó világa kecses és nőies: a nyílások ívesek, az embermagasságú falburkolatokat pannóknak nevezték. A tükrök és a sopraporták – vagyis az ajtók feletti díszítések – mind-mind hullámoznak, szeszélyes stukkódíszek csipkézik a felületeket...
Ajtó nélküli kályha
A vadászok zarándokhelye!
Szentantalon ősz elején mindig nagy ünnepségeket rendeznek a vadászok és erdészek védőszentjének, Szent Hubertusznak a tiszteletére.
Szent Hubertusz egy francia herceg volt, aki a hiedelem szerint megvédi a kutyákat a veszettségtől. Napját november 3-án tartják.
Hétköznapi étkezde, vadászétkezde, családi étkezde... Bizony a kastélyban több étkezde is volt: az egyik 24 fős, reprezentációs vacsoraestekre szolgált.
A szerelmes cigány lány
Állítólag a tükörteremben egy 16 éves cigány lány élt, akit Koháry István udvari dámaként tartott (a tükörben az ajtó fölött láthatjuk a képét). Szépségét nagyon dicsérték, sokat hegedült urának, ámde jelenléte botrányt keltett az udvarban. Egy napon vándorcigányok érkeztek a faluba, és a lány velük ment. A szabadságot választotta – a vér nem válik vízzé –, lepedőkből font kötélen ereszkedett le az ablakból...
A kék szoba rézüst ágymelegítője az akkori abszolút komfortot jelképezi: parazsat töltöttek bele, majd marhabőrbe csomagolva becsúsztatták az ágyba, hogy kis kellemet csempésszen a kastélyéjszakák nyirkosságába. Olyan volt, mint a mai meleg vizes palack, csak sokkal romantikusabb kivitelben.
A lépcsőház hangulata előkelő: a schönbrunni palota légkörét idézi. A korlátokon a nap és az éj allegóriája, valamint a négy őselem (tűz, víz, levegő, föld) szobra ejti ámulatba a látogatót.
A mennyezet freskóján mitológiai jelenetet láthatunk.
Az útikönyvíró Pardoe kisasszony 1840-ben a Kóburgi kastély pompájáról ír! Szentantalt először várnak építették, utána ment át csak kastélyba... A Koháryak hűségükért kapták cserébe a Habsburgoktól, ők huzamosan itt éltek: és szerettek itt lakni; pompában, előkelőségben az első divatot vinni. S mikor férfiágon kihaltak, örököseik, a Coburgok inkább csak vadászni jártak ide. Nem kötötték őket Szentantalhoz érzelmi szálak, mivel házasság révén szerezték...
365 ablak, 52 szoba!
A kastély mint élő naptár! A szentantali kastély építészeti különlegessége, hogy a naptár szimbolikája szerint alakították ki: négy bejárata a négy évszakot, hét boltíves árkádja a hét napjait, tizenkét kéménye a hónapokat, ötvenkét szobája az év heteit, míg háromszázhatvanöt ablaka az év napjait jelképezi.
