A gyermek hároméves korára igényli a társaságot. Bátran elengedi édesanyja kezét. A szülő féltő szeretettel kíséri be az óvoda kapuján. Egy jó óvodában a gyermek számára kinyílik a világ.
Barátokat szerez, megtanul alkalmazkodni. A játék a legfőbb eszköz a fejlődésre. Milyen egy jó óvodapedagógus? Miért kevés az óvoda? Hogyan működik az ország első egyházi óvodája? Szüksége van-e a gyermeknek a különböző szakkörökre? Cikkünkből megtudhatják.
Főnyeremény
Óvodában helyet kapni lassan felér egy főnyereménnyel. Kevés ugyanis az óvoda. Az állami óvodák mellett megjelentek ugyan a magánóvodák, amelyek plusz szolgáltatásokat kínálnak (napfényesebb mindennapokat?) a gyerekeknek. Ám az állami óvodáért 50 eurót kell fizetni havonta, a magánóvodában néha 300 eurót is.
Túl hosszú anyasági
Az anya (ki más) természetesen még évekig otthon maradhat a gyermekével. Csakhogy már látja a gyereken, hogy társaságra lenne szüksége, gyerektársaságra – és a családnak is elkelne még egy kereset. Arról nem is szólva, hogy minden év kiesés a munkahelyről felér egy katasztrófával. Aki kimarad, az lemarad! Az anya nemigen mehet vissza abba a beosztásba, ahonnan eljött. És egy új helyen mindig kevesebb a fizetés (a gyerekes anyákat kevés munkaadó szereti, mert mindig beteg a gyerek, stb.).
A nők egynegyedével kevesebbet keresnek, mint a férfiak. Ennek egyik oka, hogy kimaradnak (és lemaradnak) a munkájukból. És utána is még évekig a család – a gyerek – az első a számukra.
Sajnos, a nők, az anyukák érdekeit senki sem védi. Az uralkodó liberális szemlélet azt mondja, hogy „a gyerek magánügy”. És az anyát magára hagyják a gondjaival. E szerint a szemlélet szerint az óvoda a gyerekekért van, nem pedig azért, „hogy a szülő munkába állhasson”. Pedig ez nem igaz, mert itt is pénz beszél, kutya ugat. A döntő az, hogy nagyon is csekély a jövedelme annak a kétgyerekes családnak, amelyikben az apa fizetése mellett csak az anya szerény gyerekgondozási segélyére számíthatnak. Másrészt a nők is dolgozni akarnak, megvalósítani önmagukat (mert ez lenne a nemek egyenlőségének értelme).
Ne számítson rá, hogy felveszik!
Az óvodák működtetői a helyi önkormányzatok. Nekik sem érdekük, hogy több legyen az óvodai férőhely. Meg azután, mondják, a szülők mindig találtak valamilyen megoldást, ha a gyerek nem jutott be az állami óvodába. (Azt már nem teszik hozzá, hogy más választásuk nincsen.)
– Sok a gyerek – mondta az egyik polgármester –, de nem bővíthetjük az óvodát, mert öt évvel ezelőtt építettünk hozzá három új osztályt. Most babyboom van, de mi lesz öt év múlva? Megint kevés lesz a gyerek, és akkor üresen fog állni az óvoda.
Másik nagy gondja a szülőknek az, hogy az állami óvoda délután öt óráig tart nyitva, egyes magánóvodák viszont csak fél ötig. Sok szülő nem tud időben odaérni a gyermekéért, ezért felvetődött a gondolat, hogy az anyukák vállaljanak váltórendszerben délutáni felügyeletet. Az anyák szerint ez sem megoldás, mert nem szívesen bízzák kisgyermeküket olyan valakire, akit nem is ismernek.
Mi a helyzet külföldön?
Köztudomású, hogy a hazai óvodák jól felszereltek, és a tanterv magas színvonalú. Ez tény (a kivétel csak erősíti a szabályt). A nyugati országok nem fektetnek be ennyit a gyermekintézményekbe. Egyik kolléganőnk például Svájcba ment férjhez. Ő meséli, hogy ott a gyereknek nem jár ebéd az óvodában, és délután már nincs is óvoda – ezért az anyukák inkább nem dolgoznak. (A bébiszitter meg olyan sokba kerül, hogy elviszi az anya fizetését.)
Mint eső után a fű, úgy nőnek ki a magánóvodák a földből. Ám ezekben (a magyar vidékeken) elsősorban nem magyar nyelven szólnak a gyerekekhez. Sok a kizárólag angol nyelvűnek meghirdetett nevelde.
Vége a babyboomnak?
A szülők igénye az állami óvodákra teljesen jogos, és ezt a jövőben a működtetőknek is figyelembe kell venni. Az életkörülmények megváltoztak az utóbbi huszonöt évben. Egyre több olyan szülő van, aki azt szeretné, ha gyermekei nem három-négy éves korukban kezdenének óvodába járni, hanem korábban. Nem engedhetik meg maguknak, hogy az anya négy-öt évig távol maradjon a munkahelyétől (ennyi idő alatt el is veszíthetik a státuszukat). Utána pedig marad a munkahivatal és a segély. A nagyvárosokban és a közvetlen környékükön a legkritikusabb a helyzet.
Az önkormányzatok az óvodai férőhelyek tervezésekor nem kerülhetik el, hogy ne vegyék számba a lakosság mozgását. Úgy látszik, újra nő a gyermekvállalási kedv, aminek örülni lehet. A gyermekvállalási kedvre azonban hatással van az állami óvodai férőhelyek száma is. Nagyon könnyen elképzelhető, hogy sok házaspár éppen amiatt fog lemondani a gyermekről, mert a gyermekkel otthon maradó anya évekig kereset nélkül marad, vagy ha nem, akkor fizetni kell a méregdrága magánóvodát. Magyar nyelvű óvoda egyre kevesebb van – egyre több magyar gyerek teszi meg idegen nyelvű közegben az első lépéseket. Az újonnan alapított magánóvodák között pedig elsősorban az „angol nyelvű óvoda” divatja dívik – vagy a vegyes nyelven való kommunikálást helyezik előtérbe. Igazi üdítő kivételt jelent a Párkányi Szent Imre Egyházi Óvoda, amely magánóvodaként működik. A gyerekek azonban nem fizetnek többet, mint az állami óvodákban. Igazság szerint régebben indultak: 25 évvel ezelőtt az övék volt az ország első egyházi óvodája.
– A kezdet nehéz volt – kezdi Vízi Katalin igazgatónő, az intézmény alapítója. Családias jelleggel ma egy osztályt működtetnek, a korcsoport vegyes. – Ami nem baj, sőt, erény. Hiszen otthon is együtt nevelkednek a gyerekek. Így a kisebbek tanulnak az idősebbektől, akik viszont megtanulják, hogy türelemmel kell lenni a kisebbik felé – magyarázza az igazgatónő. Olyan atmoszférát próbálnak teremteni, hogy a gyermek maga élje meg a hitélményét.
– Mi is az államilag meghatározott programot követjük. Ám mindennap van keresztényi kör. Emellett fontosnak tartjuk a hagyományok ápolását – mondja Vízi Katalin. Névadóul Párkány védőszentjét, Szent Imre herceget választották (a gyerekek jól ismerik Szent Imre életútját). – Sőt, minden novemberben királynapokat tartunk. Csupa királyi dolgot készítünk: van lovagi tornánk, királyi lakomát főzünk, és mindenki nagyon jól érzi magát. A nagyobbaknak vetélkedőt szervezünk Szent Imre életéből. Nekünk még fontosak a magyar hagyományok, a gyerekek ismerik az Árpád-házi királyokat is.
Az óvodában hagyományos módszerekkel tanítanak – és szeretik a gyerekeket. Ez a titkuk. Ám évről évre a fennmaradásért küzdenek. (Az önkormányzattól megkapják a kötelező fejkvótát, de az csak a béreket fedezi.) A fenntartást főként magyarországi támogatásokból tudják megoldani.
