Csodálatos lovak, remek sport, káprázatos ruhák, kedves és szép emberek: kell ennél jobb program hétvégére?
A somorjai X-BIONIC Sphere harmadik éve nyújt helyszínt az Agárdi László által fémjelzett lovaspólókupának. Az elegáns rendezvény igazi társasági esemény volt, a versenyeket dal és tánc kísérte, a fellépők remekeltek, bár bennünket elsőképp a gyönyörű lovak, az ember és ember küzdelme a ló hátán – valamint a kalapok bűvöltek el.
Pazar divatbemutató kísérte ugyanis az eseményt: a nézőket elegáns ruhák és kalapok kápráztatták el. Hisz a kalap és a lósport mindig is összetartozott, ma már nincs lovasverseny vagy -bemutató kalap nélkül. A bejáratnál kalapos standok színes kínálata várta a női vendégeket, melyek diszkréten edukáltak, azt üzenték: „Kalap nélkül érkeztél? Nyugalom, még nincs veszve semmi, csak bízd ide!” A hölgyek pedig vették a lapot, s addig válogattak, próbálgattak, míg meg nem találták a legmegfelelőbb darabot.
„A legszebb kalap” díját a vágai Nikoletta Dubničková nyerte el. Niki vezető asszisztensként dolgozik a budapesti MOL-ban, s kalapját is ott vette, egy kis budapesti butikban. Gratulálunk!
A sorrend ez volt: kalapot igazít, levegőt kifúj – most már vonulhatunk is a lelátóra! A verseny nem csupán bemutatta a játékosok képességeit, de betekintést nyújtott a póló mint csapatsport világába is: négyfős csapatok versenyeztek, váltott lovakkal. Azt is láttuk, hogy nem csupán show van itt és csil-logás, előfordulhatnak sérülések is. (Mint minden sportnál, ahol jelen van a szenvedély.)
Somorján hat nemzetközi csapat mérkőzött meg egymással, ám a legjobban közülük Agárdi Lászlónak,asport szlovákiai meghonosítójának drukkoltunk, az ő nevétől voltak hangosak a lelátók. Pezsgőspoharak a kezekben, kalapos hölgyek, vidám arcok, ahova csak az ember néz... Így szurkolnak a világ legpompásabb lóversenyén, a windsori Royal Ascotban, s így szurkoltunk mi is bátor lovasainknak!
Aki kedvet kapott a sporthoz, annak irány Nagyborsa, itt tartja az edzéseit Agárdi László csapata.
LOVAK ÉS KALAPOK
A magyar mindig is lovas nemzet volt. Olyannyira, hogy a királyi sportnak tartott lovaspólónak nem csupán az angolok hódoltak, de nagy népszerűségnek örvendett nálunk is. Magyarországon és egyben az európai kontinensen (!) elsőként gróf Batthyányi Elemér, a magyar lovassport úttörője mutatta be, s a háború előtt Magyarországé volt a harmadik legjobb csapat. A kommunizmus ideje alatt azonban a játékot mint gyűlöletes arisztokrata huncutságot tartották számon (még beszélni sem volt róla szabad!).
A lovassportot és magát az állományt is tönkretették: így manapság még mindig kevés a ló, s ami történik, az a nagyborsai Agárdi Lászlónak köszönhető, aki hamvaiból élesztette fel a lovaspólót Szlovákiában. Ami viszont örvendetes: manapság már nemcsak hogy férfiak lovagolnak nála, de főleg nők. Ez az egész lovassportra is igaz: ma a lovasok zöme nő; teljesen átvették az uralmat a hobbisportban, de a versenyeken is jeleskednek.
A lovaspólóban négyfős csapatok játszanak, s egy hosszú ütő segítségével az ellenfél kapujába igyekeznek juttatni a labdát. Egy mérkőzésen több hátasra is szüksége van a játékosnak, hogy ne hajtsa túl a lovat (ezért a póló költséges sportnak számít).
A La Rena műhely, vagyis Renata Kliská kollekciója hatalmas sikert aratott, hozzá a kalapokat Alexis Vidic’ Millinery adta (akit a pozsonyi divatnapokról ismerhetünk).
Fotó: Dömötör Ede
