Mennénk, de nincs hová. Mennénk, de nem merünk. Otthon maradni pedig nem akarunk. Akkor mégis mit tegyünk? Dobjunk fel egy hátizsákot a vállunkra, csomagoljunk be pár szelet szendvicset, és induljunk! Nem megyünk messzire, csak a világ közepére.

Menjünk oda, ahol más a táj, a hagyomány, mint otthon. Mindig távoli helyek után vágyódunk, miközben a hozzánk legközelebbit, a szülőföldünket sem ismerjük. Apukám egyik jó barátja mindig azt mondja: Mindaddig nem érdemled meg a tengert, míg fel nem fedezed a szülőföldedet. Csodálod a nagyvilágot, itthon meg csukott szemmel jársz-kelsz.

salgoi-var-a-napkelteben-indito.jpg
A Salgót megkoronázó középkori vár mára megroppant a történelem súlya alatt, de mindenképp másszuk meg. Panorámája elkápráztatja a turistát.

Jártál már a Palócföldön? Láttad már a Karancs vidékét és a Medves-fennsík hatalmas erdőségét? Sokan nem tudják, de itt található a „világ közepe”. Bazaltcsúcsok, várak, zöldbe borult fennsík, hegyi tavak, csodatévő forrásvíz: minden van itt. Erre mondják, hogy minden szinten szinte minden.
„Mi a legjobb fájdalom ellen? A túrázás!” – írta a költő. (Akit történetesen Tőzsér Árpádnak hívnak, és szintén Palócföldön született.) Különben is azt mondják, hogy a csallóköziek és a messze keletiek kivételével mi, itteni magyarok valamiképp mind palócok vagyunk.

Hol a világ közepe? Hát Maconkán!

A palóc világ közepének története van. Maconka lakói egy reggelen arra ébredtek, hogy a falu közepén egy aranyszínű gömb hever. Ez a gömb akkora volt, mint egy hatalmasra nőtt alma. Sokáig nézegették a falu elöljárói, majd értesítették Marsó Pál csendőr őrnagyot és Rusznyák bárót (a földesurat). Ezek a tanult emberek egyhangúlag megállapították, hogy a gömb valószínűleg az égből pottyant ide: és elküldték Budapestre vizsgálat céljából. Hisz nem lehet más, mint aranyalma: és ha aranyalma, akkor az azt jelenti, hogy Maconkán van a világ közepe!

A falusiak elhatározták, hogy szobrot építenek a nagy esemény emlékére. 1913-ban felszentelték Szent János szobrát, mert az ő szent neve napján esett le az égből a csodaalma. A szobor bal kezében almát tartott, jobb kezében keresztet. A szobrot léckerítéssel vették körül, és a teret stílusosan Szent Jánoska térnek nevezték el. A szobor környékét gondosan ápolták, mindig friss virág volt a talapzatán és a kertjében. Így lett Maconka a világ közepe.

A füleki várról bizonyára már sokan hallottak, s olyanok is vannak, akiknek volt szerencséjük közelebbről megszemlélni, miként múlatja az időt évszázadok óta az ősi vulkán lekopott bazaltperemén.

Azt viszont már kevesebben tudják, merre található az Ördög János-szikla vagy a medvesalji „hasznos víz”. A Medves-fennsík Közép-Európa legnagyobb fennsíkja, a történelmi Gömör vármegye eldugott kis ékszerdoboza. Itt nincsenek égbe szökő magas hegyek, de a táj értékes földtani alakulatokat mondhat magáénak, csodálatos bazaltképződményekkel rendelkezik. A Medves-fennsík elnevezése tisztázatlan, a „medvés” szóból ered, mert valamikor medvék éltek ezen a területen. (Pár éve ismét találkozhatunk velük!)  A Medves-hegység által körülölelt vidéket Medvesaljának hívják – a medvesalji falvak különlegesek, mert sokáig megőrizték a néphagyományaikat, és a református falvak karéjában az itteniek megmaradtak katolikusnak.

Menj még tovább!

Medvesalját öt falu alkotja: Egyházasbást, Óbást, Vecseklő, Medveshidegkút és Tajti. Tőzsér Árpád, aki a közeli Gömörpéterfalán született, így ír a tájról:

Ha Almágyból indulsz, menj egyenest délnek,
hogyha el nem tévedsz, mindjárt Bástot éred.
Óbást s Hidegkút van jobbra s balra tőle,
ha meg tovább mégy, hát eljutsz Vecseklőre.
A magyar határtól egy jó bakaraszra
Tajtit leled – s kész az egész Medvesalja.
Az öt kicsiny falu körülüli Bástot,
Mint a tábortüzet este a cigányok.

Földrajzilag a Medves hárommillió évvel ezelőtt keletkezett, és vulkáni működés hozta létre. 1818-ban Sulpice Beudant francia geológus járt errefelé, és a naplójában arról írt: „Ha végre eléri a Medves-magosát, akkor belenéz a vulkán kráterébe.” A „magos” 671 méter magasat jelentett, ám addigra a kráter már lepusztult. Pár éve egy kilátót építettek a fennsík peremére, melyet Mogyorósi-kilátónak neveznek. Belátni innen az egész tájat: Salgó várát, a Boszorkánykőt, a Szilváskőt, a Pécskő-sziklát, a Karancsot, de még a Mátrát és a Tátra magas bérceit is.

mogyorosi-kilato-medves-fennsik.jpg
A Mogyorósi-kilátó

A vulkanikus képződmények, sziklaszirtek és kőtengerek szegélyezte utakon Pogányvár lávatakarós táblahegyéig jutunk. Ez Közép-Európa egyik legértékesebb védett területe: számos monda és hiedelem kapcsolódik a rejtélyes hegyhez. A Pogányvár egykori kráterének a helyén egy magányos szikla emelkedik ki, melyet a nép Ördög János-sziklának nevez. „Ördög János nagyokat szökdelt, akár a kerge birka. Kínjában hatalmasat ugrott a Ragács aljától egészen Bataházáig. A lába nyomán cseviceforrás fakadt, amely még ma is zubog. Aztán továbbszökdelt a Medves felé, rombolva útjában az akadályokat, de Óbást felett egyszerre megtorpant, mintha földbe gyökerezett volna a lába, és egy tapodtat sem tudott továbbmenni. Egykettőre elcsendesedett, és kővé meredt. Ezt a sziklaoszlopot most is Ördögjancsinak nevezik.”

boszorkanykorol.jpg
Salgótól geológiai tanösvény vezet a szomszédos Boszorkánykőhöz. A látványos bazaltkőképződmény kedvelt kirándulóhely.

A básti erdőben egy kápolna jelzi, hogy búcsújáróhelyre érkeztünk. Közel egy évszázada már, hogy a Básti-hegyre zarándokol a környék hívő magyar népe, hogy a Mária-jelenés helyén fakadó „hasznos forrás” vizétől testben és lélekben gyógyulást nyerjen. Továbbhaladva a Gortva-patak mentén már messziről vonzza a tekinteteket a következő bazaltsziklára épült vár. „E tájra Huba vezér indult a maga népével. Ott volt gyönyörű leánykája, Hajnácska is. Nem kellett sokáig menniük, midőn elébük bukkant egy gyönyörű tündérvár” – írta a tájról Mikszáth Kálmán.

ajnacskoi-var.jpg
Ajnácskő vára

Ajánló szállásnak és étteremnek!

A tájvédelmi területek bejárta után érdemes megpihenni és megkóstolni az itteni ízeket. Barátságos, vendégszerető nép a medvesaljai. A Pogányvár Fogadó egy igazi autentikus szálláshely és étterem. Aki itt megszáll, úgy érzi, visszapergeti az idő kerekét...

A geológiai látványosságok mellett a vidék nagyon érdekes zoológiai  szempontból is (ld. bogarak, lepkék, madarak). Medvesalja környékén két fészkelő kolóniája is van a gyurgyalagnak, ami színessé varázsolja az itteni madárfaunát.

A falu határában, a Mogyorós-kútnál nemrégiben fürdőt (feredőt) építettek, kihasználva a kút gyógyvizű forrását. A medence fadeszkáján a következő hasznos tanácsot olvashatjuk: „A források vize: Felüdít, Növeli az életerőket, Tisztítja a gyomrot és a beleket. Napi 3 liter kúraszerűen 7 napig. Köszönet érte!”

medence-illusztracio-nyito.jpg

Varga Henrietta

 

Kapcsolódó írásunk: Lengőhíd Szirénfalván

web-bannerek-hirlevel-01_1.jpg

Új Nő csapata