Az alistáli Bartalos Erzsébet óvodapedagógus és gyógypedagógus. Azt szerette volna, hogy gyerekei könnyebben vegyék az akadályokat, ezért kitanulta az alapozó terápiát.
Ahogy a neve is mutatja: mindent megalapoz. Az egész azzal indult, hogy Erzsébetnek a nagyobbik fiával nem ment egyszerűen a tanulás.
Bartalos Erzsébet
– Diszlexiát állapítottak meg nála. Ez 13 évvel ezelőtt történt. Igyekeztem úgy felkészíteni az iskolai órákra, hogy jól teljesítsen, ám ez sok időt és energiát vett igénybe. A szaktanácsadóban kivizsgálták, de nem kaptunk érdemi segítséget. Jóval később fedeztem csak fel az alapozó mozgásterápiát, ami Magyarországon már húsz éve működik. Két éve aztán én is elvégeztem a képzést. Az óvodai munkám során alkalmazom, és még két csoportos terápiát tartok Alistálon és Vásárúton.
– Hogyan tud vele segíteni?
– Ez egy komplex mozgáson alapuló, idegrendszert fejlesztő terápia 4-16 éves gyerekek részére. Minden gondolkodási folyamat a nagymozgásból indul ki. Nem is gondolnánk, hogy a mozgásnak milyen jelentősége van a gyerek fejlődésében! Minél kisebb a gyermek, annál nagyobb a mozgásigénye. Viszont a mai életmód a mozgásigényt elnyomja. A gyerek már pici korában is csak egy helyben ül, egy pontra néz a tévé előtt, ami természetellenes. Akadályozza a gondolkodás fejlődését is. Vannak mozgásformák, amelyek kiskorban fontosak lennének a gyerek számára. Ám sokaknál kimarad a kúszás, a mászás – és egyből járni kezdenek. Mindenki örül, hogy milyen ügyes a gyermeke – közben a mászás is fontos! Később meg az a jó, mikor a szabad levegőn futkosnak, fogócskáznak, pörögnek, bukfenceznek és cigánykereket vetnek. A mai gyereknek nincs módja megtapasztalni, hogy nemcsak állva és ülve lehet létezni, hanem például átgurulhat a saját tengelye körül vízszintesen és horizontálisan is. Ha kimarad a mozgás, akkor a gondolkodásban gát képződhet. Az alapozó terápiában a nagymozgások által ingereljük az agytörzset.
Általa helyreállnak az idegpályák, amelyek addig kerülő úton működtek. Ezért a foglalkozásokon kúszunk, mászunk, ugrálunk, járásgyakorlatokat végzünk. Fejlesztjük a rugalmasságot, az egyensúlyérzéket – és fontosak a homloklebeny-gyakorlatok, amelyek a gondolkodást segítik.
– Milyen problémákat lehet kezelni ezzel a terápiával?
– A figyelemzavaron, a hiperaktivitáson, a diszlexián és a diszgráfián kívül a beszédet is lehet fejleszteni vele. A módszer az enyhe értelmi fogyatékosságú gyerekeknél is nagy segítség. Emellett megnő a gyerek önbizalma, és a mozgása is ügyesebb lesz. Sok gyereknél előfordul a keresztezett dominancia. Például jobbkezes, ballábas és jobbszemes, ami a gondolkodásban is zavaró. A foglalkozások során ez szépen helyreáll, és kialakul a jobb- vagy baloldaliság. Heti kétszer kétórás foglalkozás az ajánlott a gyerekeknek, és többségük másfél-két évig jár terápiára.
– Miből látja, hogy a gyermek jó úton halad?
– A foglalkozásokon minden gyereknél egy idő után előjön a regresszió, azaz a mélypont. Van, akinél 6 hét után, van, akinél csak 2-3 hónap után. Például hirtelen bújós lesz, vagy ha egykor szopta az ujját, az újra előjön. Ez jó jelzés felém, mert ebből látom, hogy az egyik idegpálya visszaállt a helyére. A következő héten már fellendülés érzékelhető, jól teljesít, elhagyja furcsa szokását.
– Milyenek a visszajelzések?
– A gyerekek élvezik. Sokukban nincs meg a türelem, a foglalkozások során ez is megváltozik. A gyerekünknek nem azzal segítünk, ha pluszfeladatként állandóan gyakorolunk vele, hiszen nehéz fáradtan összpontosítani. Sokkal többet teszünk érte, ha hagyjuk a levegőn futkosni, játszani. Még annak a gyereknek is hasznos az alapozó terápia, aki valamilyen sportágban sikeres. Ahogy a neve is jelzi: mindent megalapoz.(A módszert a Delacato-módszer alapján Marton-Dévényi Éva honosította meg Magyarországon. Carl Delacato amerikai neurológus, és módszerének lényege, hogy a gyerekek mozgásszinten újraélhetnek az életükből egy szakaszt.)
