Az embert, főleg a nőket nagyon is foglalkoztatja az öregedés. Sokszor kérdezzük: vajon hol vannak a rejtett csapdák életünkben, amelyek felgyorsítják a biológiai óra ketyegését? És vajon lassítható-e ez a folyamat?
Sejtjeink többsége hétévente lecserélődik, az elhalt sejtek helyett újabbak termelődnek, osztódással szaporodnak. De ez az osztódási képesség nem végtelen. A legtöbb sejt maximum ötvenszer képes újraosztódni – ezután degenerálódik és elpusztul. Arra, hogy ez minek köszönhető, több ezer teória született. Ezek közül a programozott sejthalál tűnik a legvalószínűbbnek, azaz, hogy a sejtek öregedése a génállományba programozott. Tehát a megszületéssel együtt halálos ítéletünket is aláírtuk.
(© Sven Barucha)
De mielőtt megadnánk magunkat a sorsunknak, nem árt, ha tudjuk, hogy fele arányban tőlünk függ, meddig marad egészséges testünk, lelkünk és szellemünk. Szervezetünkön komoly lenyomatot hagy az életmód, a táplálkozás, a napozási szokások, a stresszhelyzetek, a külső környezeti hatások, melyekkel előre vagy hátra állíthatunk biológiai óránkon. Az anti-aging a betegségek kockázati tényezőit méri fel, a betegségek kialakulását próbálja megelőzni.
Az antioxidánsok
Szervezetünkben az anyagcsere-folyamatok során úgynevezett szabad gyökök keletkeznek, melyek páratlan elektront tartalmazó, labilis molekulák, és a páros állapot visszaállítására törekszenek. Ezzel úgynevezett oxidatív folyamatokat indítanak el, stabil kémiai vegyületeket támadnak meg. A normális „élethez” hozzátartozik bizonyos mennyiségű szabad gyök keletkezése. A túlszaporodó szabad gyökök viszont károsan befolyásolják az egészséges sejtek működését, így betegségek sora alakulhat ki.
Szabad gyökök az anyagcsere-folyamatokon kívül képződhetnek például az immunrendszerünk legyengülésekor, vagy ha dohányzunk, ha a szervezetünkben gyulladás van, ha vegyileg szennyezett élelmiszereket fogyasztunk. És persze ki vagyunk téve a környezeti ártalmak (légszennyező anyagok, sugárzások) káros hatásainak is.
Mára bebizonyosodott, hogy a szabad gyökök ellen hatnak az antioxidánsok. Az antioxidánsok legjelentősebb képviselői a flavonoidok, ezenkívül az E-, C-, A-vitamin, a béta-karotin, szelén, magnézium, cink, mangán, réz és a kéntartalmú vegyületek. Kevésbé ismert a likopin és a lutein. A likopin fő forrása a paradicsom, a hal, a paraj, a brokkoli, a fejes saláta pedig luteint tartalmaz.
Kellenek-e a táplálékkiegészítők?
Bizonyos anyagokat a szervezetünkben az évek múlásával pótolni kell, mert nem termelődnek megfelelő mennyiségben. Hogy miből mennyit, azt egy állapotfelmérő vizsgálat után a szakember képes meg mondani. Közismert például, hogy 35-40 év felett májunk egyre kevesebb Q10 nevű enzimet termel, mely minden anyagcsere-folyamathoz szükséges.
Hiánya leglátványosabban bőrünk öregedésének jeleiben tapasztalható. Az antioxidánsok, ásványi anyagok bevitele terén is elkél a pótlás az idő múlásával.
Fontos azonban, hogy milyen forrásból szerezzük be a táplálékkiegészítőket! S hogy azok milyen összetevőket, adalékanyagokat tartalmaznak.
Erre mindig kérdezzünk rá a patikában (ma már mindenki gyárt mindent, utánoz, és hamisít!). Ha a termékre rá van írva, hogy összetevői természetes eredetűek, és kevés adalékanyagot tartalmaz, elnyerheti bizalmunkat. A legtermészetesebb fiatalító módszer – a sport. A kitartó edzés során testünk jócskán jut oxigénhez, és immunrendszerünk is megkapja a magáét.
Az anyagcsere-folyamatok magas szinten működnek, ami a szervezet elsavasodása ellen is nagyszerű gyógymód. Egy kisportolt testen jobban feszül a bőr, tartásunk is fiatalosabb, akár pár évet is letagadhatunk.
