Miért van az, hogy amit gyerekkorunkban megtanultunk, sose felejtjük el, ugyanakkor nem jut eszünkbe, hogy egy perce hová tettük le a napszemüvegünket? Fura szerzet az emlékezet. Titkos szabályai vannak. De javítható, ha folyamatos edzésben van. Eltompul, ha parlagon hevertetjük, csodákra képes, ha megdolgoztatjuk. Sőt az Alzheimer-kór kevésbé veszélyezteti azokat, akik foglalkoztatják az emlékezetüket.

emlekezetin.jpg

Teljesen kiesett a fejemből...
Ha már szóba került a szemüveg: vannak emberek, akik örökkön-örökké a pápaszemüket keresik. Aztán vagy a hűtőszekrényben vagy a tévé tetején találják meg, vagy a kezükben van. Eszter mesélte: „Vezetőségi gyűlésen havi értékelés volt. Az igazgató rám nézett, tiéd a szó, mondta. S én csak néztem magam elé, és egy huncut szó sem jutott eszembe az osztályom munkájáról. Azt hittem, ott süllyedek el. Aztán mondtam valami áthidaló szöveget. A lényegről semmit. Szörnyű volt.” Mi a teendő? Mindent fel kell írni: a határidőket, a fontos személyeket, fogalmakat. És memorizálni kell. Az agyat lehet edzeni. Ha rendszeresen dolgoztatjuk, hamar megmutatkozik az eredmény. Tehát érdemes egy kicsit noszogatni magunkat.

Mintha húszévesek volnánk
Előfordul, hogy ki akarjuk mondani egyik régi kartársnőnk nevét, és az istennek se jut eszünkbe? Gyakran előfordul. De ostobaság azzal érvelni, hogy öregszünk. A kutatások kimutatták, hogy ötven felett az emberek ötven százalékának, hetven felett háromnegyed részének gyengül a memóriája. Csakhogy a tudósok azt állítják, hogy egy kilencvenéves emlékezőtehetsége is működhet úgy, mint egy húszévesé. Bár csak akkor, ha nem hagyjuk lustálkodni, hanem folyamatosan tornáztatjuk. Ha ehhez még korhoz illő mozgás is társul, akkor nem kell rettegnünk az időskori elbutulástól.

A demencia Alzheimer-kórban nyilvánul meg, és ez a betegség manapság szinte járványszerű méreteket ölt. Az Európai Unióban évente hatszázezer(!) új beteget diagnosztizálnak. E mögött a hatalmas szám mögött az egyre magasabb átlagéletkor, valamint a dohányzás, a szeszes italok fogyasztása és sok esetben fejsérülés áll.

Tanulni, tanulni, tanulni
Az emlékezőtehetség – rejtély. Gyermekkorunkból sok mindenre emlékezünk, bár azért nem mindenre. Sok esemény örökre kitörlődik az emlékezetünkből. Ez miképpen lehetséges? Úgy, hogy talán nem is veszik el, csak elraktározódik valahová, mert nincs rá szükségünk. Legjobban azokat az eseményeket jegyezzük meg, amelyekhez valamilyen érzelem kötődik. Például Marika homályosan emlékszik, hogy kiskorában egy képtárban járt, és amikor megálltak egy nagy kép előtt, amelyen sárga nap volt, megcsípte egy darázs.  Ehhez hasonlóak azok az emlékek, amelyekhez valamilyen illat vagy zene kapcsolódik. Így működnek a jó tanítási módszerek is, amelyekhez szemléltetőanyagként egy-egy érdekes példa, kép vagy szellemes mondás kapcsolódik. Életünket ugyanis az érzelmek irányítják.
Ha valamit jól meg akarunk jegyezni, igyekezzünk mindig összekapcsolni valami különlegessel. Hogyan edzhetjük a memóriánkat? Hogy nem hagyjuk ellustulni az agyunkat. Mindegy, hogy mit tanulunk, csak tanuljunk. Lehet az a telefonkönyv vagy az autók rendszámainak memorizálása is. Ne engedjük, hogy agyunk a tévéképernyő előtt tespedjen.

emlekezet.jpg

AZ EMLÉKEZÉS TECHNIKÁI
 Jó az a gyakorlat, ha például a parkban ülve a gyerekek játékát figyeljük, utána pedig memorizáljuk a parkolóban álló autók rendszámát? Tehát jó, ha a „megfigyelés”-ről átkapcsolunk a „tanulás”-ra?
Tanulni teljes csendben, figyelmünket egy dologra összpontosítva kell. Ilyen például egy idegen nyelv kifejezéseinek megtanulása. A tanulás ne tartson tovább ötven percnél. Utána tartsunk szünetet – pihenjünk, vagy foglalkozzunk valami egészen mással.
Sokan azt mondják, hogy számukra elképzelhetetlen, hogy halálos csendben tanuljanak, nekik az kell, hogy a háttérben szóljon a zene, vagy duruzsoljon a tévé. Csakhogy az a baj, hogy ha az ember nem tudja minden figyelmét a tanultakra összpontosítani, akkor könnyebben elfelejti, amit megtanult. Ha például az ember telefonál, de közben fél szemmel a tévét nézi, a telefonban hallott információk egy részét (kb. a felét) nem jegyzi meg. Ez ugyanaz az eset, mint amikor gondolkodunk valamin, és automatikusan letesszük a lakáskulcsot egy helyre, azután meg órák hosszat keressük. A felejtés teljesen normális emberi tulajdonság.
Lehetséges, hogy agyunkat úgy telerakjuk információkkal, hogy többet már nem tud befogadni? Az agy kapacitása végtelen. Az agy akkor kezd sztrájkolni, akkor utasítja el a további ismeretek befogadását, amikor nem tartjuk be a befogadás ritmusát.

A javasolt tanulási idő 30-50 perc. Ezután ismételjük át a tanultakat. Teljesen helytelen az a módszer, amikor vég nélkül tanulunk, és nem ismételünk, mert a korábban megtanult adatok teljesen kipárolognak a fejünkből.

Milyen pihenés optimális az agy számára?
Ez egyénenként változik. Nagyon fontos a mozgás, bármilyen mozgás. Kitűnő módszer a rövid meditáció, a lazító zene. Ha valaki hosszabb ideig tanul, vagy ül a számítógépnél, többféleképpen is megpihenhet. Elég egy rövid meditáció, nagyon jót tesz egy kis séta vagy egy negyedórás alvás.

Hogyan tornáztassuk az agyunkat?
Mentális jogginggal. Minden reggel igyekezzünk megjegyezni egy bizonyos mennyiségű számot, szót, arcot, történelmi események időpontját, kártyák sorrendjét stb., körülbelül 10-20 percen keresztül. Nem egész három hét alatt tapasztalni fogjuk, hogy agyunk teljesítőképessége a háromszorosára növekedett, ami a szavak, nevek, telefonszámok memorizálását illeti. Agytréning az is, ha idegen nyelvet tanulunk, vagy idegen nyelven könyvet olvasunk. 

Ez a legjobb módszer?
Sok jó módszer létezik. A kulcsszó a rendszeresség. A szakirodalom gyakran említi a mentális vagy agyi joggingot, azaz a rendszeres gyakorlást: például ha valaki minden reggel 10-15 percet gyakorol. A változást már néhány gyakorlás után érezni lehet. Könnyű agytorna a sakk vagy a szójátékok megfejtése is.
További jó, kipróbált emlékezetjavító és -edző módszerek is vannak, amelyeket tanfolyamokon sajátíthatunk el. Ezeknek a mindennapi életben is hasznát vehetjük, például információk, számok, nevek, bonyolult dátumok megjegyzése során. A technikák nagy része a fantázia bekapcsolásán alapszik: az asszociációkat, az érzékszerveket, a színeket vagy akár a humort és a szexualitást is segítségül hívják. Minél színesebb és abszurdabb képzeteket párosítunk a megjegyezni kívánt adattal, annál könnyebben elraktározódnak az emlékezetünkben, és már nem is felejtjük el őket.

Mi a titka annak, hogy valaki pár perc alatt képes megjegyezni húsz telefonszámot?
A szám absztrakt információ. Konkrét információvá kell változtatni ahhoz, hogy megjegyezhető legyen. Például képpé, mert a kép az agy számára könnyen megjegyezhető. Ezért a számoknak egytől százig képpé, szimbólummá kell változnia. A 33 példának okáért a MAMA ábrával azonos. Ezután ezt a képet el kell helyeznünk az emlékezés útján, amely már adott, és azután már tetszés szerint akár száz egyedi pontunk is lehet.

Mit takar az „emlékezés útja” fogalom?
Vegyük példának azt, hogy naponta elmegyünk a munkahelyünkre. Az út első pontja a lakásajtó, amelyet bezárunk, amikor elindulunk. A második pont a kapuban a postaláda, a harmadik pont a lábtörlő, és így folytathatjuk tovább, egészen az irodai kávéfőzőig. Azután az egyes pontokhoz sorrend szerint képzeljünk hozzá egy-egy számot. Ha elő akarjuk hívni a számot, elég magunk elé képzelni az utat. Ezt a módszert már az ókori rómaiak is ismerték – LOCI-rendszernek nevezték. Vagy hatvanféle ilyen útvonal létezik, amelyeken 100-200 számozott pont található. 

Hogy mindezt meg tudjuk jegyezni, állandóan új dolgokat kell megtanulnunk, például bővíteni kell anyanyelvi vagy valamely idegen nyelvi szókincsünket. A szavakat fel is írhatjuk egy papírdarabra, és miközben buszozunk a munkahelyünkre, meg is tanuljuk őket.

Kezdő idegennyelv-tanulónak is jó ez a módszer?
Az örök nyelvtanulóknak azt ajánlhatjuk: az idegennyelv-tanulásnak három tartóoszlopa van. Minden azzal kezdődik, hogy alaposan áttanulmányozunk egy leckét, majd begyakoroljuk, végül összefoglaljuk a tanultakat. Az első lépcsőnél a szavak megtanulására kitűnő technika a kulcsszómódszer. A módszer lényege az, hogy felhasználja az idegen szó és az anyanyelvi szó hasonlóságát, valamint az, hogy a fantázia bekapcsolásával a kifejezéshez egy könnyen megjegyezhető képet kapcsolunk. Ezután a két szó (az anyanyelvi és az idegen szó) köré egy szellemes történetet találunk ki. A második fontos szabály az, hogy a megtanult anyagot ismételgetni kell. A harmadik szabály a szorgalom. Ha betartjuk ezeket a szabályokat, alig egy év alatt képesek leszünk az adott nyelven beszélni. 

Miért szükséges a jó memória?
Minden siker alapja a jól működő emlékezet. A jó memóriájú ember gyorsan kapcsol a vitában, emlékezik az adatokra. Azonkívül megelőzi az időskori feledékenységet. 

Mit tegyünk az elbutulás ellen?

  • Aludjunk eleget. 
  • Táncoljunk.
  • Gyalog járjunk a munkahelyünkre.
  • Igyunk meg este egy pohár bort.
  • Együnk halat és olívaolajjal megöntözött zöldségsalátákat.
  • Néha kapjunk be egy-egy ginkgo biloba kapszulát. 
  • Gondolkodjunk játékosan, például igyekezzünk megjegyezni egy-egy számsort.
  • Beszélgessünk magunkban, például mondjuk el saját szavainkkal, mit olvastunk, mi tetszett az éppen látott filmben, mi történt reggel óta velünk, stb.
  • Akinek módja van rá, iratkozzon be memóriajavító tanfolyamra, ahol megtanulhatja annak a technikáját, hogyan lehet megjegyezni a számokat és más adatokat.

Varga Klára

web-bannerek-hirlevel-02_3.jpg

Új Nő csapata