2026.okt.22.
Napraforgóim
Írásunk munkacíme az volt, hogy A napraforgós Kati. Napraforgós, mert a perbetei Napraforgó Néptánceggyüttes vezetője. Katalin mesél nekünk az ünnepi viseletről is, de a hétköznapiról is, ami praktikus volt, mert abban dolgozni, munkálkodni kellett.
Napraforgóim
2026.okt.19.
Meddig kell tűrni?
Éveken át tűrte a megalázást, a durva szavakat és a magányt, miközben dolgozott, gyermeket nevelt, és próbálta egyben tartani a családot. Ilona ma már úgy látja: ha visszaforgathatná az időt, sokkal hamarabb meghúzná a határt – történetével pedig azokat a nőket szeretné megszólítani, akik ma is hasonló helyzetben élnek.
Meddig kell tűrni?
2026.okt.13.
Őszi pillanatképek
Egyre gyakrabban köszönt ránk a nap ködös őszi reggelekkel. A köd misztikus homály, melyben izgalmasan sejlenek fel a fák, bokrok, házak körvonalai. Betakarja az embert, elrejt mindent – épp csak sejtet valamit: az évszak varázsát.
Őszi pillanatképek
2026.okt.5.
Társra és családra vágyva
Egy elvált férfi nehéz családi helyzetéről ír szerkesztőségünknek: idős édesanyjával és kis unokájával él, miközben egyedül próbál helytállni a mindennapokban. Levelében nemcsak társra, hanem egy összetartó, szeretetteljes családi közegre is vágyik.
Társra és családra vágyva

Oldalak

Cookies