Mit kell manapság egy igazi nőnek tudnia a szexről?
Kis szexuális felvilágosításunk következik.
Mindig szükség van előjátékra?
Nem lehet eléggé hangsúlyozni az előjáték fontosságát! A férfi ennek során találja meg a nő érzékeny zónáit, ami persze nem azt jelenti, hogy a kimondottan erotikus pontok keresése a lényeg – azt egy idő után a nő megunja –, hanem az, hogy a férfi megtanulja a testet úgy izgatni, hogy a nő jól érezze magát. A bók, a kényeztetés, az udvarlás is nagyon lényeges: egy nőnek ebből az sem elég, ha három tonnát kap belőle. Fontos, hogy állandóan érezzük a férfiból felénk sugárzó szeretetet, vágyat, érzékiséget, mert mi csak így tudunk szeretni szex közben. A cél ne csupán az orgazmus legyen, mert akkor a szex mechanikus nemi történéssé válik, és hosszú távon egyik félnek sem nyújt örömet.
Mi a teendő, ha a hüvely túlságosan tág?
A szülés után kitágult, vagy más okból lazább hüvelyizomzat a manapság nálunk is mind népszerűbb és közismertebb intimtorna-gyakorlatokkal edzhető. Ezeket megfelelő tanfolyamokon, könyvekből vagy videokazettáról sajátíthatjuk el. Az edzésre szoruló izmokat a legkönnyebben úgy találjuk meg, ha vizeletürítés közben pár pillanatra összeszorítjuk a záróizmokat.
Ha ezt a gyakorlatot mondjuk naponta ötszázszor elvégezzük, a hüvely és a gát izmai hihetetlenül megedződnek. Ez nemcsak a nemi életnek tesz jót, hanem megvéd az inkontinenciától is.
Valóban megváltoztak-e a szexualitásban a nemi szerepek?
Ha egy modern nőnek esetleg nem is könnyű elfogadnia, de fontos, hogy szeretkezés közben a férfi uralja a helyzetet, tehát ő legyen az aktív kezdeményező. A nőnek megvan a közvetett szerepe a vágy felkeltésében, a férfi viszont hódításra vágyik: hát hagyjuk hódítani! A nő feladata megteremteni az együttlét légkörét, a kellemes, szép környezetet. A nő képes gondoskodni arról, hogy a szeretkezés ne rutinszerű legyen. A férfi pedig legyen férfi, a maga varázslatos személyiségét szeretkezés közben se veszítse el!
Létezik-e a női orgazmus központjának tartott G-pont?
Sokat vitatkoztak róla, hogy létezik-e egyáltalán G-pont – de ez ma már nem kérdés. 1950-ben fedezték fel a hüvely falán ezt a helyet, amely szexuális inger hatására megduzzad. Ugyanakkor, ahogyan egy amerikai napilap írta, a G-pont afféle ufójelenség: sokan keresték, kutatták, de valójában azonosíthatatlan. Sok férfi úgy gondolja, ha megtalálja ezt a pontot, akkor minden rendben van. Holott a szexnek nem arról kellene szólnia, hogy a nőnek van egy olyan „alkatrésze”, amelyet ha a férfi felfedez, akkor már nincs több tennivalója.
Mit jelent a szexfüggőség, mikor beszélhetünk egyáltalán ilyesmiről, és mik az ellenszerei?
A férfifaló nő és a nőfaló férfi minden kultúrában jelen van. A szexfüggőséget szokták olthatatlan szomjnak, bujakórnak, erotomániának is nevezni. A szexfüggő – nőknél nimfomán – személy gyorsan hódít, és gyakran cseréli partnereit. A szexuális élet elsődleges célja nála a kellemesség, a változatosság nyújtotta öröm, az aktusokból általában hiányzik az érzelmi kötődés.
A szexfüggő elsődlegesen partnerei külsejére összpontosít, és jellemző tulajdonsága a szexuális egocentrikusság. Ez összefüggésbe hozható – mindkét nem esetében – az önbizalom hiányával: férfiaknál az impotencia-komplexussal, nőknél a frigiditástól való félelemmel. A szexfüggőség nem betegség, nem retardáltság, sokkal inkább viselkedésminta.
Ha sikerül szexfüggő partnerünkkel olyan intim lelki és érzelmi viszonyt kialakítanunk, amelyben feloldjuk félelmeit és gátlásait, az állandó szexuális bizonyítási kényszer megszűnhet. Ez azonban ritka.
Hogyan hidalhatók át a méretbeli különbségek?
Az utóbbi években egyre több férfi jelenik meg a szakrendeléseken azzal a problémával, hogy túl kicsinek tartja nemi szervét. Makacsul tartja magát az a téves felfogás, hogy az ilyen férfi nem képes megfelelő élményt nyújtani a nőnek. A férfiak igen sokszor nem reálisan ítélik meg nemi szervük méretét. Olyanok is panaszkodnak, akiknek igazán semmi okuk rá. A nők és a férfiak nemi szervének mérete külön-külön, de főleg egymáshoz viszonyítva nem alapvető, de nem is elhanyagolható szempont. Ha nagyon eltérőek a méretek, a férfi próbáljon meg az előjátékra még nagyobb hangsúlyt fektetni. A testhelyzetek váltogatása lehetőséget ad arra, hogy a kisebb méretű hímvessző is eredményesen működhessen.
Mi a teendő, ha olyasmit kér tőlünk, amit nem tudunk vagy nem akarunk teljesíteni?
Kérdés, mit nevezünk egyáltalán perverziónak. A különféle szexuális devianciákat főleg olyan alkalmazási zavaroknak tartjuk, amelyek ugyanúgy tanulási folyamat során alakulnak ki, mint a szabályos nemi viselkedés. De a perverzió csak a normálisnak tartott magatartásformákhoz viszonyítva ítélhető meg, ez pedig koronként és kultúránként eltérő. Abszolút szexuális normákról tehát nem beszélhetünk.
Manapság a mi kultúránkban a leskelődést, az exhibicionizmust, a fetisizmust és a szadizmust értjük általában perverzió alatt. Általánosan elfogadott, hogy ami mindkét félnek örömet és kielégülést hoz, már nem perverzió. Ám ha ellenkezik vágyainkkal és szexuális igényeinkkel az, amit párunk kér tőlünk, nyugodtan mondjunk nemet! Hiszen a cél a szexuális harmónia, amit ha az egyik fél nem érzékel, a szeretkezés puszta aktussá – esetleg fájdalommá – degradálódik.
Mit csináljunk, ha a férfi csődöt mond az ágyban?
Mind a nőnek, mind a férfinak fontos tudnia, hogy ha egy férfi nem érzi magát férfinak, mert a szerelmi együttlétben nem az elképzelése szerint vagy a nő igényei szerint működik, akkor bűntudatot érez. Ezt a nő vigasztalása sem képes oldani. Minden szeretetteljes megértés csak olaj a tűzre, a férfi úgysem hiszi el, hogy hibáival együtt lehet őt szeretni. Lényéből fakad a tökéletességre törekvés. Tehát ne a babusgatás, a vigasztalgatás útját válasszuk, hanem különféle jelzésekkel és technikákkal – amelyeket mindenki megtanulhat – szüntessük meg a zavar okait.
Mind a korai, mind a kései magömlésnek, mind az esetleges szexuális tudatlanságnak megvannak az „ellenszerei”, amelyek sikeresen megtanulhatók. Szélsőséges esetekben viszont érdemes szexuálpszichológushoz fordulni.
Legyünk mindig őszinték az ágyban?
Semmiképpen sem! A szex nem a szavakról szól. A férfi gyakran megkérdezi: mit tegyek, hogy jó legyen neked? Erre nem szabad konkrétan válaszolni. Találja ki! Ez viszont nem jelenti azt, hogy nem beszélgethetünk szeretkezés közben. Lényeges elem a verbális közlés, főleg a nő részéről, amellyel igazolja, benne van az érzékiségben, a tökéletes ráhangolódásban. Suttogásokkal, apróbb megjegyzésekkel irányíthatjuk partnerünket, amiből ő pontosan tudni fogja, mikor a legjobb nekünk. A nő viszont ismerje el a férfi péniszorientáltságát, de ne ez kerüljön az előtérbe. Maga az aktus ne kapjon sokkal nagyobb szerepet annál, mint ami megilleti. Legyen a befejezése a szeretkezésnek.
