A meleg nyomába eredtünk, modellünkre, Henire ismét csallóközi viseletet adtunk, összefogtunk, s elindultunk a nyékvárkonyi gyümölcsösbe, hogy kifürkésszük: Megérett-e a barack, ring-e meggy a fán, hogy érzi magát a zöldség?
A hőkupola alatt szenvedtünk, mint a kutya. Szenvedtek a fák, szenvedett a föld. Vajon miért éreztük olyan száraznak a levegőt?

A hőkupolák mindig is létező jelenségek voltak az emberiség történetében. Annyi a különbség, hogy a környezet, ami felett kialakulnak, most teljesen más. Nagyanyáink idejében ugyanez a légköri helyzet csupán egy melegebb nyarat okozott.
Az időjárás állandóan változik, jönnek-mennek a frontok, időnként eső érkezik: olyan ez, mintha kiszellőztetnénk a szobát...

Mi más történt most?
Mintha egy búrát helyeztek volna a kontinensre, egy magasnyomású rendszer ült Európa felett. Ez lefelé nyomta a levegőt, mint egy hatalmas tenyér, nem engedte felemelkedni, nem engedte a felhők kialakulását, vagy azt, hogy hűsítő záporok érkezzenek.
A napocska minden egyes nap tovább melegítette ugyanazt a levegőt: 32 fokról indultunk, s eljutottunk 42 fokig. Itt maradt a forró levegő velünk. Másik nagy gondunk a hosszan tartó csapadékhiány. Aszállyal küzdünk, a talaj Európa jó részén nedvességhiányos, sok helyütt kiszikkadt.
A természetes hűtőrendszer
Nincs nedvesség a talajban, így az nem tudott elpárologni, nem tudta lehűteni a levegőt. Ekképp minden energia, ami a Napból érkezett, a felszín felmelegítését segítette elő.

Miért volt az, hogy most sokkal, de sokkal elviselhetetlenebbnek éreztük az időjárást, mint más kánikulákban?
Az aszályérzés nem csupán a csapadékhiány miatt nőtt meg – eleve melegebb az időjárásunk a klímaváltozás, vagyis a felmelegedés miatt. Megnövekedett a hőnyomás, miáltal növekedett a párolgási kereset is. A hőstresszt pedig nem bírják se a növények, se az állatok, se az emberek. A jövő? Valószínűleg a hőhullámok egyre gyakoribbak lesznek. Fel kell készülnünk a melegebb nyarakra!
Alapvetés, hogy a vízzel megtöltött táj hűti a lakott települést, a falut, a várost: fő funkciója, hogy eloszlassa a Napból megérkező energiát.
Milyen a termés?
A klímaváltozás miatt évek óta kisebb a termésátlag. Az enyhe februárokon megindul a zendülés, megnyílnak a fák, ám a felborult időjárás letarolja a termést. Tavasszal a kései fagy tesz kárt a csonthéjasokban, később pedig jön az aszály. Ezért van az, hogy az utóbbi években évtizedes negatív rekordokat döntöget a termésátlag.

Rázógép szedi a kajszit...
A rázókar a fa törzsét mechanikus rezgésbe hozza, a hirtelen fellépő tehetetlenségi erő pedig leválasztja a termést. A végén az érett gyümölcs a gyűjtőponyvára hull.

Kajszibarack, csengő barack... A kitelt, lédús kajszi a nyári gyümölcsök királya, a nap minden sugarát magába gyűjti. Védi a bőrt, támogatja a szemet, igazi vitaminbomba.

TOVÁBBI KÉPEINK AZ ALÁBBI LAPOZÓS GALÉRIÁBAN LÁTHATÓK!
⬇︎⬇︎⬇︎






















