Mi köti össze Cate Blanchettet, Coco Chanelt, a Central Parkot és Tom Cruise-t? A hírnév, a különleges történetek és persze az a világ, amelyben a reflektorfényben minden apró gesztusnak jelentősége lehet.
Megmutatjuk, hogyan lett egy ausztrál kislányból Oscar-díjas színésznő, miként forradalmasította a női divatot Coco Chanel, milyen titkokat rejt New York legendás zöld szíve, és miért került kellemetlen helyzetbe Hollywood egyik legismertebb sztárja. Egy kis múltidézés, egy csipet elegancia és sok-sok érdekesség a sztárvilág kulisszái mögül.
Cate Blanchet
Egy texasi volt tengerész és egy ausztrál tanárnő második gyermekeként 1969. május 14-én jött világra, és már hatévesen úgy döntött, hogy művészi pályára lép. Szorgalmasan járt is zongoraórákra, és rövid időn belül a sydneyi rádió klasszikus zenei műsorának állandó szereplője lett. A lányiskolában diákszínjátszókört vezetett. Sok darabban fellépett, sőt, rendezett is egyet. A melbourne-i egyetemen szépművészetet és közgazdaságtant hallgatott, de időközben rájött, hogy másra vágyik. Egy ideig utazgatott, majd miután visszatért Melbourne-be, beiratkozott a színművészeti főiskolára. Aztán a sydneyi színház tagja lett, és 1993-ban megkapta a legjobb fiatal színésznőnek járó díjat. Bár igazán a színház vonzotta, azért a filmvásznon is megjelent.
Első mozija egy rövidfilm volt, majd hosszabb filmekben kapott szerepet. A Szerencsés találkozás Lizzie-vel című vígjáték után jött a Játék és szenvedély, amelyben Cate egy gazdag ausztrál örökösnőt alakít, aki fel akarja szabadítani a nőket a férfiak uralta világban. Az Elizabeth című filmben Erzsébetet játszotta, a szűz királynőt, akinek alakjában egyesül az ártatlan fiatal lány és a kegyetlen uralkodó. A mozi elsöprő sikert aratott: Cate megnyerte a Brit Filmakadémia díját és Golden Globe-ot is kapott. A színésznőt Oscarra is jelölték a királynő megformálásáért, de a szobrot aztán más vehette át. Idén viszont nem maradt díj nélkül, az Aviátor-ban (Katharine Hepburn szerepét bízta rá a rendező) nyújtott alakításáért átvehette a legjobb női mellékszereplőnek járó Oscart.
Central Park
Az is ismeri ezt a zöldövezetet, aki még soha nem járt New York-ban, hisz a filmtörténet felejthetetlen (vagy kevésbé sikerült) jeleneteinek gyakori helyszíne a 300 hektárnál is nagyobb területű, több mint 150 éves park. Eddig már kétszáz amerikai produkcióban volt látható. A hírességek nem csak „díszletként“ kedvelik. Sokuknak a közelben (is) van lakásuk, és rendszeresen itt sportolnak vagy egyszerűen csak pihennek. Kis szerencsével összeakadhatunk a három nagydarab testőr kíséretében kocogó Madonnával, de a jógát és a korcsolyázást kedvelő Meg Ryanis gyakran megfordul a parkban. Paul Newman sportolás helyett inkább a heverészést választja a 9000 pad egyikén.
A csodálatos zöldövezetben nyugalom honol. De nem volt ez mindig így. Tizenöt évvel ezelőtt a sötétség beállta után szinte senki nem merészkedett oda. Az épületek romokban álltak, a tavak tele voltak szeméttel, és bűnbandák uralták a területet. Napirenden voltak a rablások, és rengeteg gyilkosság is történt a környéken.
Aztán a New York-iak összefogtak — önkéntesek ezrei rendbe tették a parkot, az akkori polgármester, Rudolph Giuliani pedig erélyesen fellépett a bűnözők ellen. Azóta rend van. A helyiek imádják ezt a gyönyörű helyet — lehet csónakázni, görkorcsolyázni, piknikezni... A gyerekeket vidámpark és állatkert várja, októbertől áprilisig pedig jégpálya is működik.
Coco Chanel
A háború utáni nőideál, a fiús kamaszlány, a garszon öltöztetője és megtestesítője. Ő volt a vad 20-as évek divatkirálynője: Gabrielle Bonheur Chasnel, akit mindenki csak Coco Chanel néven ismert. Éppolyan izgalmas volt, mint a kor, amelyben élt. Állítólag ő volt az első nő, aki nadrágot hordott, elsők között mutatkozott rövid frizurával a nyilvánosságelőtt, és hódolt a napozás örömeinek. Az 1883-ban született Gabrielle szolid vidéki környezetből származott. Kedvelte a tiszta falusi levegőt,a korai felkelést és lefekvést, a sportos öltözéket, a kutyákat és a keménymunkát. Két dolog tette világhírűvé: parfümjei és egyszerű vonalvezetésű kosztümjei. Megszabadította a nőket a kényelmetlen fűzőtől, térdalatti hosszúságúra kurtította a szoknyát, divatba hozta a bizsut, és kitalálta a „kis feketét“, amely szintén örökzöld darabbá nőtte ki magát.
Sikerének titka filozófiájában rejlik. „A stílus meggyőző egyszerűség“ — határozta meg Coco, és így vallott magáról:
„Megvetem az ostoba mértéktelenséget. Nem lehet éjszakázni, ugyanakkor a nappalokat értelmesen alakítani... Fontos a jó alvás, hét-nyolc órán át, nyitott ablaknál. Korán kell kelni, keményen dolgozni. A munka foglalkoztatja a szellemet, s a szellem „gondoskodik“ a test karbantartásáról.“
Dolgozott is élete végéig — munka közben, bemutatóra készülődve halt meg 1971-ben. Bár rengeteg hódolója volt, egyszer sem ment férjhez. Coco Chanel az etikettre nem fektetett túlságosan nagy hangsúlyt, a külsőre viszont annál inkább. „A csúnyasághoz hozzá lehet szokni, a hanyagsághoz soha“ — hangzott a mottója. A törékeny Gabrielle — aki édesanyja halála után 7 évig árvaházban nevelkedett — kis varrónőként kezdte. Később bárokban is énekelt, valószínűleg itt ragadt rá a Coco becenév. Kedvese pénzéből 1910-ben kalapszalont, 1913-ban butikot, majd a következő hódoló jóvoltából 1915-ben, 33 évesen saját szalont nyitott.
Hamarosan minden magára valamit adó társasági hölgy a vevője kívánt lenni. 1916- ban már 300 varrónővel dolgozott, és teljesen független lett a férfiaktól. Ugyanebben az évben az amerikai Vogue magazin az elegancia megtestesítőjének kiáltotta ki. És a Chanel-vonal azóta sem ment ki a divatból. Egyébként a divatkirálynő legszebb kreációiban augusztus 7-ig a New York-i Metropolitan Múzeum látogatói is gyönyörködhetnek. Ama bizonyos időtlenül elegáns kosztüm mellett, amely egyszerűen a tervező nevét viseli, a legendás „No. 5“, a világ talán leghíresebb illatának flakonja, valaminta Chanel-ház aktuális kollekciója is látható.
Tom lejáratta magát
Tom Cruise egyre furcsábban viselkedik, és csínyjeivel egyaránt irritálja a rajongókat és Hollywood filmmoguljait is.A „Batman Begins“ Los Angeles-i premierjén tulajdonképpen Michael Caine-nek és Gary Oldmannak kellett volna a középpontban lennie. A két főszereplővel viszont a kutya sem törődött. Katie Holmes ugyanis úgy gondolta, hogy feltétlenül magával kell hoznia a barátját, Tomot, aki kínos jelenettel hívta fel magára a figyelmet.
A 42 éves színész térdre ereszkedve többször is azt kiabálta: „Szeretem ezt a nőt!“ Majd karjaiba vette a 26 éves színésznőt, és megcsókolta.
„A szerelmi vallomás attól nem lesz hihetőbb, ha mindenhol hangoztatják“ – jegyezte meg csípősen Conan O’Brien,a talkshow amerikai nagymestere. A New York Times pedig azt írta, hogy Tom Cruise romba döntötte a különben gondosan felépített imázsát. És ennek nemcsak a fent leírt jelenet az oka, hanem Cruise-nak a szcientológia iránti hatalmas lelkesedése is. Az eddig népszerű színész villámgyorsan elveszítheti tekintélyét. Már olyan hírek is szárnyra kaptak, hogy a „Mission Impossible“ harmadik részéhez új főszereplőt keresnek. Ez a sikerhez szokott Tom számára felérne egy katasztrófával.
