Berzéte, a Sajó-völgy egyik legrégebbi települése Rozsnyótól alig néhány kilométerre fekszik. Egykor vámszedőhely volt, a Szepesség felé vitt árut itt vámolták, ezzel a térség gazdasági és kereskedelmi központjává vált. Bányái, majd a vasmű tette híressé, mindemellett lakosai állattenyésztéssel is foglalkoztak.
A falu egy 1242-es írott forrásban „Berzethe” néven szerepel először. Kezdetben a Bebek, majd 1293-tól a Máriássy család birtoka volt, ebből az időből a község neve „Berzete” alakban maradt fenn. (Fotók: Dömötör Ede)
‒ Thököly Gábor muzeológus-műemlékvédő könyve szerint (Kastélyok, kúriák, udvarházak Gömörben) a községben eredetileg hat kúriaszerű építmény volt – kezdi a sétával egybekötött ismertetőt vendéglátónk, Orosz Örs. ‒ A község már a királyi Magyarország idejében is főútvonal volt, mivel ez egy természetes átkelőhely a karszt fennsíkjai között. Nem csoda, hogy a főúri családok itt telepedtek le.
Orosz Örs
Bár eredetileg Bebek-birtok volt (egy ősi Árpád-kori család, az Ákos nemzetség leszármazottjai), később – Márkusfalva mellett – a Máriássy család mintegy második otthona lett. A 18. század szokásaihoz hűen a család férfitagjai szinte egymás mellé építették a kúriáikat vagy kisebb kastélyaikat. Összetartó volt a család, a főurak jellemzően ragaszkodtak az ősi fészkükhöz.
Első kúria
‒ Erdélyi Géza (református lelkész, tanár, művészettörténész – a szerk. megj.) szerint ezt is a Máriássyak építették, viszont az utolsó híres tulajdonosáról ismert, és a faluban is így emlegetik: Hámos-kastély.
Az 1780-ban, klasszicista stílusban épült Hámos-kúria a Kőrös község felé vezető út mellett található. Az egyszintes, téglalap alakú épületben kezdetben Hámosi báró, majd utolsóként Pelsüci Hámos László élt, aki Gömör vármegye ispánja volt a 20. század elején. A kastély jelenleg is magánkézben van, és egyike azon kevés gömöri úrilakoknak – szintén Thökölyt idézve –, melyek már 1989 előtt is magántulajdonban voltak.
A Hámos-kúriában a szövetkezeti időkben traktorállomás működött. Most szerelőműhely található az épület mellett, ahol műanyag ablakokat gyártanak, úgyhogy néhai parkja semmivé lett. A kastély mostani állapotában lakhatatlan, megette az idő vasfoga. Pedig még menthető lenne az épület, a tetőszerkezete stabilnak tűnik, sőt tetőcserére is sor került már.
A műemlékvédelmi hivatal ugyan felszólíthatja és kötelezheti a tulajdonost arra, hogy törődjön az ingatlanjával, ám a felújítási munkálatokhoz nem biztosít pénzt. Pályázni lehet az Obnovme si svoj dom nevű műemlékvédelmi támogatásra, de a tulajdonosnak előre kell finanszíroznia a projektet, és a végén nagyon csekély, alig pár ezer eurós összeget kap csak vissza, ami csepp a tengerben...
Második kúria
– Mindegyik közül ez a legnagyobb épület. A kastély a falu központjában, a Máriássy téren áll, utalva az eredetére. A falán található emléktáblából kiderül, hogy a kastélyt Máriássy Márk építtette 1729 körül. 1899-ben leszármazottja, Máriássy Margit feleségül ment Okolicsányi Ede grófhoz, és a kúriát innentől kezdve kezdték a falusiak Okolicsányi-kastélynak nevezni.
Ebben az épületben valamikor az állami levéltár székelt, néhány éve azonban már használaton kívül van, ami nem csoda, hiszen katasztrofális az állapota. A zsindelytető elrohadt, az épület sok helyen beázik. Az kúria jelenleg a község tulajdonában van, s már lezajlott az építészettörténeti kutatás, vagyis felmérték a falak és a vakolat állapotát. Így meg tudják állapítani, hogy voltak-e az évek során hozzáépítések, s hol volt az eredeti bejárat.
Gyönyörű barokk kastély lehetett hajdanán, egy nagy parkkal, amely egész a Sajó folyóig húzódott. Az úrilak hátsó részét most bedeszkázták, és ponyvával takarták le. Bárki bejuthat így az egyébként életveszélyes állapotban lévő épületbe. A tető egy részén már pléhre cserélték a zsindelyt, de folytatni kellene a megkezdett munkálatokat, hogy a kastély megmaradhasson az utókornak. Az épület egyébként mutatós homlokzattal és oszlopos erkéllyel rendelkezik.
Harmadik kúria
– A helyi lakosok által Fehér-kastélynak is nevezett Máriássy-kúria 1837-ben épült.Az egyszintes, L alakú, kéttraktusos klasszicista épületben van jelenleg a Szlovák Karszt Nemzeti Park igazgatóságának székhelye.
Az összes épület közül ez van a legjobb állapotban, 20-25 évvel ezelőtt újították fel. Erdélyi Géza kutatásai szerint a kastélyt Máriássy Géza és Máriássy István építtette 1836-ban. Délre néző fő homlokzatát egy erőteljesen kiugró, oromzatos közép-, illetve két oldalrizalit tagolja. A Szlovák Karszt Nemzeti Park igazgatósága 1978-ban kezdte meg itt tevékenységét. 1989 után a kastély egykori tulajdonosainak leszármazottjai lemondtak visszaszolgáltatási igényükről, így az épület jelenleg az állam tulajdonában van.
