Sok szülő nem tudja mihez kezdjen – rosszabb esetben nem is akar mihez kezdeni –, amikor gyermeke nem keresi a tekintetüket, nem reagál a nevére, vagy pedig visszahúzódik a saját kis világába.
De mit is jelent valójában az autizmus? Betegség, fejlődési zavar vagy csupán egy állapot? És mi az igazság a sokat emlegetett glutén és az autizmus kapcsolatáról?
Az autizmus – pontosabban autizmus spektrum zavar – az idegrendszer fejlődésének átfogó, egész életen át tartó sajátossága. A szakirodalom ugyan „zavarként” említi, a szakemberek és családok azonban gyakran hangsúlyozzák: nem betegségről van szó! Nem fertőző, nem elkapható és nem gyógyítható egy antibiotikummal. Az autizmus mindig is jelen volt az emberiség történetében, csak korábban nem neveztük nevén. A „furcsa”, „különc”, „magának való” emberek között sokan lehettek autista személyek. A szemlélet azonban sokat változott – ma már egyre inkább az elfogadás és a megértés kerül előtérbe.
Hogyan alakul ki?
A jelenlegi tudományos álláspont szerint az autizmus kialakulásában elsősorban genetikai tényezők játszanak szerepet. Több gén variációja, mutációja is érintett lehet, és a genetikai hajlamhoz bizonyos környezeti hatások is társulhatnak. Például terhesség alatti fertőzések vagy szülési komplikációk, valamint a nehézfémterhelés az amalgámtömésekből felszabaduló higany okán (utóbbit azonban a tudományos közösség jelentős része nem tekinti bizonyítottnak).
Fontos azonban kimondani: a mai napig nincs egyetlen, minden kétséget kizáró magyarázat arra, pontosan miért alakul ki az autizmus. Ha egy családban már van autizmussal élő gyermek, valóban magasabb a valószínűsége a spektrum zavarmegjelenésének – de ez sem jelenti azt, hogy törvényszerűen ismétlődik.
Ahány ember, annyiféle autizmus
Az autizmus rendkívül heterogén. Van, aki kiválóan beszél, diplomát szerez, dolgozik, családot alapít. Mások egész életükben támogatásra szorulnak. A klasszikusan emlegetett „autisztikus triász” három fő területet érint: szociális kapcsolódás nehézségei – szemkontaktus hiánya, társas érdeklődés csökkent volta, a játékok nem megszokott használata (például csak ide-oda rakosgatja azt); kommunikációs eltérések – beszéd hiánya vagy sajátos használata; rugalmatlan, ismétlődő viselkedésminták. Ugyanakkor egy-két tünet önmagában még nem jelent autizmust. A diagnózis komplex szakértői csapat munkáját igényli – pszichológus, pszichiáter, gyógypedagógus bevonásával. Bár az autizmus egész életen át jelen van, a fejlődés lehetséges. A korai felismerés, a megfelelő terápiák és a támogató családi környezet jelentősen javíthatják az életminőséget. A cél az önállóság és a lehető legteljesebb élet elérése.
A glutén, a kazein és az autizmus
Bizonyos autizmussal élő gyermekek szervezete nem bontja le megfelelően a glutént (gabonafehérje) és a kazeint (tejfehérje), és az így keletkező anyagok – úgynevezett „gluteomorfin” és „kazeomorfin” – az idegrendszerre hatva súlyosbíthatják a tüneteket. Natasha Campbell-McBride brit–orosz orvos a GAPS-diéta kidolgozójaként vált ismertté, aki saját gyermeke példáján keresztül mutatta be a speciális étrend lehetséges hatásait.
A GAPS-diéta (Gut and Psychology Syndrome) egy intenzív étrend, amelyet a bélflóra helyreállítására, valamint az emésztési, mentális és neurológiai problémák enyhítésére fejlesztettek ki. Fő célja a gyulladáscsökkentés, a bélfal gyógyítása és a tápanyagfelszívódás javítása könnyen emészthető ételekkel.
A glutén- és kazeinmentes étrend azonban nem számít általánosan elfogadott, bizonyított gyógymódnak az autizmus kezelésében. Egyes gyermekeknél – főként, ha igazolt ételallergia vagy -intolerancia áll fenn – valóban javulhatnak bizonyos viselkedési vagy emésztési tünetek.
Ugyanakkor egyértelmű tudományos bizonyíték arra, hogy a glutén vagy a tejfehérje eltávolítása önmagában „gyógyítaná” az autizmust, jelenleg nincs.
Az elfogadás az első és legfontosabb lépés
Nem feltétlenül kell mindent megértenünk autista gyermekünk kapcsán – de el kell fogadnunk. Az autista gyermek nem azért nem néz ránk, mert nem szeret. Nem azért nem reagál a mosolyunkra, mert közömbös. Egyszerűen másképp érzékeli és dolgozza fel az őt körbevevő világot. A türelem és az elfogadás a legfontosabb, hiszen az autizmus nem tragédia, nem büntetés, és semmiképpen sem szégyen. Ez az idegrendszeri működésmód kihívásokat és különleges erősségeket egyaránt hordoz.
A mi feladatunk pedig nem az, hogy „megjavítsuk” ezeket a gyerekeket, hanem hogy olyan világot teremtsünk, ahol ők is biztonságban, méltóságban és szeretetben élhetnek.
