A peredi út a tündérmeséket idézi. Nyárfák szegélyezik, és napraforgótenger öleli körbe: így jutunk be a faluba. Egy helyi orvos ültette a fákat, aki harmincnégy évig szolgált a községben – szó szerint megajándékozta vele a peredieket. A látvány magáért beszél: ide jó megérkezni!
Pereden a régi gőzmozdonyok emlékét idézzük fel. A Csángó híres-neves vonalunk (és vonatunk) volt. Nevét onnan kapta, hogy csángó szakemberek segítették kiépíteni, még a Monarchiában. Nagy szolgálatot tett, mert nem kellett a szeszélyes Vágra bízni a terményt: azontúl vasúton szállították a mátyusföldi zöldséget és a cukorrépát, később pedig ezzel jártak a munkások és a diákok. Mert ha késett is, mindig bevárta a pozsonyi gyorsot...
A vonalat 2010-ben szüntették meg, hiába kérvényezték az érintett falvak az újraindítását. A perediek négy éve nosztalgiajáratokat szerveznek, mikor is varázslatos gőzmozdonyok állnak a vonatok elé: menetrendszerű forgalomban utazhatnak az érdeklődők. (És persze a gyerekek, hisz főleg őket ajándékozzák meg az élménnyel.)
Mint Darázs László, a Csángó Polgári Társulás elnöke – aki a vasút megszállottja – mondja, az egész a véletlennek köszönhető. ,,Hisz el tudunk menni Peredre is!” – mondták Lászlónak anno a vasútbarátok klubjában tevékenykedő barátai.
Értsd: a régi gőzmozdonyokat egy napra le lehet vinni Peredre. Így aztán idén is berobogott a peredi állomásra egy behemót gőzös!
A mellékvonali gőzmodony Pozsonyból érkezett, 1893-ban gyártották, s a 310.433-as számot viselte. (A pont előtti szám a típust, a pont utáni pedig a sorozatszámot jelöli.)
S ez még nem minden! Budapestről is érkezett egy gyorsvonati gőzmozdony: igazság szerint mind a két gőzöst Budapesten gyártották. A vonaton a kalauz jegyet lyukasztott, s frissítőt is vásárolhattak az utasok. Akit érdekelnek a vasúti szerelvények, annak ilyenkor biztosan Pereden a helye!
