Szitás Veronika kereső ember, dolgozott régiségboltban, festett, rajzolt, egyszóval rendkívül sokoldalú. Ma kisgazda. Kassán nem érezte száz százalékig otthon magát; mint mondja, az állatokkal komplikációmentesebb az élet.
Szitás Veronika Bódvavendégiben háztájiban tart tyúkokat, kecskéket, báránykákat, na meg mindenféle más édes és hasznos állatot. Sajtot készít, kecskét fej, betakarít és ketreces tyúkokat ment. Ment? Mi elől vagy ki elől? Ennek járunk utána.
Ha visszatekintünk Mária Terézia vagy Viktória királynő uralkodásának idejére, már a történelem is igazolja: a nőknek igenis helyük lehet a közigazgatásban! Összeállításunkban olyan polgármesterekkel beszélgettünk, akik nőként egy egész falu sorsát vették a vállukra!
A nők évszázadokon keresztül nem kaptak lehetőséget arra, hogy bebizonyítsák: helyük van a közigazgatásban. Összeállításunkban olyan polgármesterekkel beszélgettünk, akik nőként egy egész falu sorsát vették a vállukra!
Vannak községek, melyek fényét és ékét a benne lakó érdekes emberek is adják. Az érdekes emberek ugyanis szenvedéllyel mesélnek érdeklődésük tárgyáról.
A tiszta kék ég alatt, a zöldbe borult dombok közt, kacskaringós utcákon kicsi házak és rendezett udvarok nyúlnak le egészen a hegyig. Ám ebben a faluban nincs üzlet... Se más… Két hónapig elzárásban éltünk: vajon ki vásárol be az itteni kis öregeknek?
Vajon hányan vagytok és hányfelé üldögéltek ti, láthatatlan emberek? Faluhelyen mindenki ismer mindenkit, ha meg nem, akkor is akad valaki, aki ismeri a láthatatlan ember egész családfáját.
"Ez az egész angyal- és Jézuska-dolog csak jelkép - nem hazugság, csak jelkép, az egymás iránti szereteté, amely arra késztet bennünket, hogy ajándékot adjunk egymásnak."