Van két nap az évben, mikor az élők és a holtak közti határ vékonyabbnak tűnik: a mindenszentek és a halottak napja. A temetők megtelnek látogatókkal, a mécsesek fénye pedig különleges hangulatot kölcsönöz a környéknek.
Mesél a bécsi erdő...Ez a könyvcím jutott eszembe a bécsi központi temetőben sétálgatva. A nap átsütött a hatalmas fák lombja között, a levelek sírva hullottak a talajra.
Sápadt délelőtt terpeszkedik a temető felett. Talán szokatlannak hangzik, de a mécsesek, a koszorúk és a virágok mellett ilyenkor a temetőnk két szemeteskonténerét is szemmel tartom, mert azoknál pontosabban semmi se dokumentálja hitelesebben az ünnep lefolyását.
"Karácsony készül, emberek! Szépek és tiszták legyetek!
Súroljátok föl lelketek,
csillogtassátok kedvetek,
legyetek újra gyermekek,
hogy emberek lehessetek!"