Az antibiotikum használatáról (felírásáról és szedéséről is) megoszlanak a vélemények. Ha tudniillik az orvos mindenre az antibiotikumot javasolja, nagy eséllyel lesz a szervezet egy idő után immunis a hatóanyagokra. S pont ezért gyanakodva vesszük el az orvos kezéből a felírt receptet, és nem is minden esetben váltjuk ki az orvosságot. Nem csoda, hiszen 10 légúti megbetegedésből 1 alkalommal kéne az orvosnak antibiotikumot felírnia. De mitévők legyünk? Utasítsuk el a gyógyszerest kezelést? Honnan is tudhatnánk, hogy mikor szükségszerű és elkerülhetetlen az antibiotikum használata? Egyáltalán hogyan kérdezzünk rá az orvostól minderre, hiszen állandóan ránk sütik a bélyeget, hogy biztosan megint az internetről tájékozódtunk!

Természetes léteznek azok a betegségek, amikor valóban elkerülhetetlenné válik az antibiotikumos kezelés. Ilyenek például a baktériumok által kiváltott légúti megbetegedések. Az antibiotikum mellékhatásaitól eltekintve azonban kénytelenek vagyunk ebben a helyzetben hallgatni a háziorvosunkra, hiszen mi sem szeretnénk, ha szövődmények lépnének fel. (Plusz, ha nem szedjük be az előírt antibiotikumot, nemcsak saját magunknak ártunk, hanem a környezetünket is veszélynek tesszük ki!) Erre az esetre tehát a legjobb módszer, ha probiotikumot is beszerzünk az antibiotikum mellé.
Ám sok esetben a vírusos betegségekre is ilyen készítményt kapunk, illetve kérünk, holott ezek esetében egyáltalán nem hatásos az antibiotikum. S ha nem szükségszerű az antibiotikum használata, az csak felgyorsítja a baktériumrezisztenciát. 

anti01.jpg

Immunissá váltunk a penicillinre?
Az Alexander Fleming által feltalált penicillin a mai napig hatásos, azonban a Nobel-díjas orvos már 70 évvel ezelőtt felhívta a figyelmünket arra, hogy bizony léteznek azok a bizonyos baktériumok, amelyek az antibiotikumnak is ellenállnak. Ezért is fontos, hogy csakis akkor alkalmazzuk a penicillines vagy antibiotikumos kezelést, ha valóban megfelelően diagnosztizált indok áll a betegség hátterében. Továbbá ne feledjük, hogy minél többen szednek antibiotikumot, annál nagyobb az esély arra, hogy rezisztencia alakul ki, ami már nemcsak az egyént, hanem a közegészséget is veszélyeztetheti.

web-bannerek-hirlevel-02_5.jpg

Fejétől bűzlik a hal
Természetesen az sem mindegy, hogy milyen háziorvost választunk. Bizony vannak azok a doktorok, akik kérdezés és alapos kivizsgálás nélkül is felírják az orvosságot. Igen ám, de sok olyan kis falu és település van, ahol nincs a nyugdíjasnak, gyerekes anyukáknak más választásuk, meg kell elégedniük azzal a háziorvossal, aki a közvetlen környezetükben rendel. Igaz, a városokban sincs sokkal nagyobb választék, pláne, ha jó orvosra találunk, mert akkor biztos, hogy tömegesen csapnak le rá. Egyszóval: volna mit tenni az egészségügyben.
De nemcsak az orvosokkal és az egészségüggyel van baj, hanem magukkal a páciensekkel is. Hiszen biztosan megesett már velünk is, hogy mivel nem tudtunk otthon maradni, háromnapos antibiotikum-kúrát kértünk, vagy egyszerűen meg sem kérdőjeleztük az orvos döntését (mert, ugye, miért is tennénk?), azonban az antibiotikum nem hatott, ezért újat kaptunk. Ráadásul ott van a másik oldal is: vannak, akik addig-addig húzzák és hordják ki talpon a betegséget, amíg csak tudják, miközben mindenkit megfertőznek a környezetükben. 

Szóval: mielőtt szidni kezdenénk az orvosokat, az antibiotikumos kezelést, tényleg végezzünk lélekben egy kis önvizsgálatot. Hiszen erre mind képesek vagyunk, az orvoslást pedig hagyjuk azokra, akik valóban értenek hozzá. Mert azért még akad egy-egy ilyen! S ha nem hiszünk az orvosnak, vagy aggályaink támadnak, akkor csakis egyet tehetünk: kérdezzünk! Normális hangnemben és megfelelő stílusban, de mindenképp járjunk utána az egészségünk érdekében annak, hogy tényleg a megfelelő kezelést kaptuk-e.

Almássy Dorka

web-bannerek-hirlevel-01.jpg