Még mindig kevés a bicikliút, főleg itt a déli, magyarok által lakott területeken. Állami pénzből nem is épült út, csak a fenti részeken – mi itt lent csak az uniós támogatásokra számíthatunk. A csallóközi régióban Csallóközkürt azon községek közé tartozik, amelyek nagymértékben kiépített kerékpárutakkal büszkélkedhetnek. Serényen épülnek az újabb szakaszok, lassan szóródnak a szélrózsa minden irányába... A falusiak pedig vígan kerekeznek rajtuk, akár csak át a szomszéd településekre. Az életünk lesz komfortosabb a bicikliúttal! – mondja a csallóközkürti polgármesternő.
A kerékpárút alatti föld nem a senki földje! Mindegyik parcellának van tulajdonosa, néha nem is egy. Először velük kell egyezkedni – és Szlovákiában ez igen nehéz dió. Ezért nem épülnek nálunk olyan ütemben a kerékpárutak, mint a többi uniós országban. (Más országokban ezeket a földeket kisajátítják.) Nálunk a törvénnyel – és sok más törvénnyel is – még adós a parlament. Tehát az a szabály, hogy a falu vagy község a saját kataszterében rendezi a tulajdonviszonyokat. Ezt még a pályázat beadása előtt meg kell ejteni. Nem egyszerű történet ez, hiszen a tulajdonosok sokszor nem elérhetők – s emiatt néha évekig húzódik az építkezés.
Rabay Anikó
A községnek három lehetősége van: vagy saját tulajdonába kerül a föld, azaz megvásárolja a kerékpárút alá eső parcellarészt. Vagy hosszú távú bérleti szerződést köt a tulajdonossal, esetleg a község használati joggal rendelkezik a föld felett. Ezeket már Rabay Anikótól tudjuk meg, aki két éve van hivatalban Csallóközkürtön, tehát nem az ő regnálása alatt épültek a kerékpárutak. Az utógondozás azonban már az ő feladata.
– A főút melletti szakasz gyalogútként, de kerékpárútként is funkcionál – kezdi Rabay Anikó. – Ez bent van a faluban. Itt a járda és a kerékpárút térkővel van kirakva, így alkalmasint könnyű megbontani, illetve visszaépíteni. A falutáblát elhagyva pedig aszfaltozott kerékpárút épült. A kerékpárutak még az elődöm, Kubik József alatt létesültek, aki 12 évig állt a falu élén. Igyekszem követni a példáját minden jóban.
A polgármesterek mindig kerékpárutakra szakosodott építészekkel dolgoznak együtt, akik megrajzolják a projektet. Közbeszerzésre, pályázatírásra szintén szakembereket kérnek fel és így tovább. A legmunkásabb rész a kerékpárút alatt lévő földterületek rendezése! Vannak szakaszok, ahol hat évig is elhúzódik a rendezés. És van, hol sosem épülhet meg az út, mert az egyik tulajdonos nemet mond.
– A kerékpárutak merre vezetnek? Mi mindent érhetünk el általuk?
– Csallóközkürtöt Vásárúttal négy kilométeres bicikliút köti össze. Nagyudvarnok irányába pedig a búslaki elágazásig halad, majd Nagyudvarnokon és Kisudvarnokon át egészen Dunaszerdahelyig elkerekezhetünk. Ezen kívül a faluban még található egy 700 méteres szakasz, ami a temető mellett lekanyarodik a főútról és a játszótérnél végződik. Ennek a folytatása lesz majd a Tőkési-ághoz, illetve a Kürti-szigethez kinyúló szakasz. Illetve szeretnénk az utat Felsővámosig kiépíteni, majd a későbbiekben Albár települést is szeretnénk kerékpárúton elérni: tehát vannak terveink. A központban található egy interaktív információs tábla, ami arról informál bennünket, hogy a bicikliutakat a Tőkési-ág Kistérség társulás égisze alatt pályáztuk meg. Ezen szerepel a csallóközi kerékpárút-hálózat térképe, a társulásban részt vevő 12 település főbb nevezetességei, az elszállásolási, étkezési és sportolási lehetőségek. Ugyanitt megtekinthetők a Kukkónia videók: hiszen a mi szeretett Tündérkertünket úton-útfélen igyekszünk népszerűsíteni.
– Szlovákiában nem egyszerű a kerékpárutak kiépítése. Hogyan képzeljük el, mennyi munkával jár egy ilyen beruházás?
– Mint már említettem, a Tőkési-ág Kistérsége társulással pályáztuk meg a kiírásokat. Több községgel karöltve indult be a tervezési folyamat. Most is van egy elnyert pályázatunk, a játszótértől folytatjuk a Kürti-szigeti letérőig a kiépítést, ami 914 méternyi szakaszt jelent. Még az idén elkezdjük a munkálatokat.
Mindenképp érdemes elkarikázni a kristálytiszta vizű Tőkési-ághoz. Útközben pedig megpihenhetünk és elmélyülhetünk a Rozália kápolnánál.
– Érthető, hogy a mezőgazdászok nem szívesen adják oda a földjüket – teszi hozzá a polgármesternő. – Belátják azonban, hogy a robusztus gépekkel haladó mezőgazdásznak is jobb, ha nem kell a kerékpárosokat kerülgetni.
A községen belül nincs gond a kerékpárutak építésével, hiszen itt községi területen halad az út. Nem is gondolnák azonban, hogy pár száz méternyi szakaszon hány földtulajdonossal kell egyezkedni, akik mind csak a fejüket csóválják.
– Mit takar az utógondozás fogalma, ami most már Önre hárul...
– Az utakat nem elég „csak” megépíteni. Pályázati feltétel a gondozásuk. A kerékpárutak mindkét oldalán nyírjuk a füvet, illetve az aszfaltutak széleit permetezzük gyomosodás ellen. A közterület-karbantartóknak – hat emberünk van –, van mit csinálni. Az építkezést pedig folytatjuk, hogy minél komfortosabbá tegyük a lakosok számára a szabadidős biciklizést vagy akár a rövidtávú közlekedést.
Fotó: Cséfalvay Á. András
Kapcsolódó írásunk: A víz szalad, a kő marad!
