Szó szerint leesett az állam, miközben ezeket a nyitrai fiatalembereket hallgattam. Olyan egyszerűen magyarázták el, mit jelent a szelektálás, hogy azt még a nyolc osztályt végzett szomszédom is megértette volna.

Írásunk azért született, hogy falvainknak és városainknak felmutassunk egy ügyes csapatot és egy jó példát, amit lehet és kellene is követni. Mert szemétügyben minden az embereken és az ő támogatásukon múlik! Egy idős néninek például nem kell elmagyarázni a műanyagfajták kódjait. Egyszerűen minden műanyag menjen a szelektív műanyagszemétbe, és kész. A szelektálás szabályai legyenek világosak: ez a lényeg.

michal-bakyta-kezdo_0.jpg
Michal Bakyta négy gyermek édesapja. A Nyitrai mikrorégió településeit egybefogó társulás főmunkatársa, 2014-től pedig projektmenedzsere. A Környezetvédelmi Minisztérium Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Osztályának volt az igazgatója.

– Szlovákiában a hulladékgazdálkodás a következőképpen működik. Van egy hulladéklerakat, akörül rajzoljunk egy 50 km-es sugarú kört, és ebben a térségben a lerakat tulajdonosa konkurencia híján diktálja az árakat – magyarázza Michal Bakyta, aki a nyitrai falvak társulásának projektmenedzsere. – Mielőtt megalakult volna egyesületünk, a települések mindegyike közbeszerzést tartott a kommunális hulladék összegyűjtésére és elszállítására. Igen ám, csakhogy a hulladéklerakat minden településnek más árat szabott. Hogy történhet meg ilyen? Egyszerű a válasz.

Hulladékgazdálkodás másképp!

Legalábbis a nyitraiak számára egyértelmű volt, hogy a közbeszerzési kiíráson az a vállalat nyer, amelyiknek a hulladéklerakat a tulajdonában van… (Így szerényebb árat tudnak kapni, valamint a sok bába között nem vész el a gyerek, s ezzel megelőzik a spekulációt.) A projektmenedzser rámutatott, hogy a szemétügyet okosan is lehet menedzselni. A Nyitrai régió az elsők között vágott bele az országban a szeparált hulladékgyűjtésbe. Mivel első fecskének számítottak, senkitől sem tudtak segítséget vagy tanácsot kérni.

A Nyitrai Falvak Hulladékgazdálkodási Társulása (PZO) tizenöt évvel ezelőtt jött létre, amikor Szlovákiában elfogadták a hulladékgazdálkodási törvényt. Ez a törvény kimondja, hogy 2010-től minden településen kötelező a hulladék szelektálása.

Hulladékgazdálkodási szervezetüknek, amely a nyitrai falvakat fogja össze, először is ki kellett magát találnia. Ezért kiutaztak Ausztriába és Németországba, ahol ellesték, hogyan funkcionálnak más, jól működő hulladékgazdálkodási rendszerek.

A polgármesterek értetlenül álltak a rendelkezés fölött, nem igazán értették, mit akar a törvény. Ezért társultak a nyitraiak, mert tudták, hogy együtt könnyebb lesz áttörni az értetlenség falát. A nevük mozaikszó: PZO (Ponitrianske združenie obcí). A tapasztalatok fényében itthon ők vezették be elsőként a hulladékmérést. Minden egyes kukájuk csippel van ellátva: így pontosan tudják, kinek a szemetét viszik el, és mikor, ki van-e fizetve a szállítás, mennyi volt az aktuális súly. A polgármesteri hivatal ezáltal pontosan nyomon tudja követni a szemét útját. Ha pedig valamelyik kuka sérült, vissza tudják nézni, nem volt-e esetleg túlterhelve, ki követte el a hibát.

szelektiv-szemetszedes-nyitra.jpg
Szelektív hulladékgyűjtők Nyitrán

Arra a kérdésre, hogyan lehetne elérni, hogy kevesebb szemetet termeljünk, Michal Bakyta kijelentette: átlátható rendszert kell kialakítani a lakosság számára. A rendszer akkor működik jól, ha kényelmes.

– Az emberek nem fognak több száz métert gyalogolni a műanyag palackokkal és a szeméttel. Idejük sincs rá. Nem érünk el áttörő sikert, ha a szelektív kukákat a lakóhelytől távol helyezzük el. Ugyanúgy az idős néninek se akarjuk elmagyarázni a műanyagfajták kódjait! Egyszerűen minden műanyag menjen a szelektív műanyagba: és kész. Így lesz a hulladékgazdálkodás mindenki számára elérhető – mutat rá a lényegre.

eloadas-green-kukkonia.jpg
Előadás a Green Kukkonia konferencián

A négy szemetes

A Nyitrai régióban már a kezdetekkor kialakítottak egy logisztikai központot: itt osztályozzák a műanyagot és a papírt. A biohulladéknak pedig komposztálót létesítettek. Az évek során kiterjedt gépparkra sikerült szert tenniük.

A régió minden háztartása négy szemetessel rendelkezik. Külön kukába gyűjtik a műanyagot (a tetrapack és a fémhulladék is ide kerül), a papírt, a biohulladékot és a háztartási hulladékot. Az üvegek számára minden településen nagyobb konténerek vannak kihelyezve. A közeli gyűjtőudvarban pedig mindent elfogadnak – lehet az építkezési törmelék (ebből évente 1000 tonna gyűlik össze, amit újrahasznosítanak), lestrapált műanyag kerti szék vagy megaméretű karton és a többi.

 

szelektiv-hulladekgyujtes-szinei.jpg
A képen láthatjuk, melyik hulladékot milyen színű kukába kell gyűjteni. 

Azt tartják, csak így tudják elejét venni az illegális szemétlerakatoknak: ha van hol leadni a szemetet, akkor nem talicskázza ki a polgár az éj leple alatt az erdő mellé. A kezdeti beruházás 10 millió eurós költségterhet jelentett a települések számára: de most sem csinálnák másként. Megérte! Persze lassan araszoltak előre. Az elején még az évi 300 tonna szelektív műanyagnak is örültek. Mára tudatos odafigyeléssel 1700 tonnára tornázták fel a begyűjtött műanyagszemét súlyát. A begyűjtött biohulladék pedig évi 10 ezer tonna körül mozog.

A műanyag a legnagyobb mumus!

Ha minden műanyagot a szelektív gyűjtőbe teszünk, akkor a begyűjtött műanyaghulladéknak a felét lehet újrahasznosítani. Továbbá: az üveg és a fém könnyen újrahasznosítható, a műanyag azonban amortizálódik, idővel jócskán romlik a minősége. A Nyitrai mikrorégió hulladékgyűjtő központjában ezért a műanyagot szorgosan osztályozzák: a felét, ugye, újrahasznosításra küldik.

A Nyitrai Falvak Hulladékgazdálkodási Társulása elöl jár a szelektív hulladékgazdálkodásban. A mikrorégió Nagytapolcsánytól Vágsellyéig 57 települést foglal magában – ez 25 ezer háztartást, pontosabban 81 ezer lakost jelent. Szlovákiában 28%-os a szelektív hulladékgazdálkodás, a Nyitrai mikrorégióban viszont 51%-os! A nyitraiak tehát szó szerint a hulladékgazdálkodás úttörői. Ma azon dolgoznak, hogy a következő évben elérjék a 70%-ot.

A nem újrahasznosítható műanyagot pedig összepréselik, és a cementgyárakba szállítják. Ugyanis a műanyagszemét jól helyettesíti a feketeszenet, valamint a barnaszenet: az égés során keletkező hamut egyszerűen a cementhez keverik. Így végül a műanyag építkezési anyagként hasznosul újra. Ma a szlovákiai cementgyárak 600 ezer tonna nem újrahasznosítható műanyagot képesek elégetni és a cementhez adagolni.

De! Mielőtt még ujjongani kezdenénk, hogy ezzel végre megoldódik a nagy műanyagkérdés, nézzük meg ezt a műanyagot! Ugyanis az említett 600 ezer tonnából a hazai műanyaghulladék kevesebb mint 20 százalékot tesz ki! Vagyis főleg külföldről érkező műanyagszemét ég a hazai cementgyárakban. Ugyanez például Németországban biztosan nem fordulhatna elő, hiszen idegen szemetet nem engednek be az országba.

elofizetes_uj_no_7.png

A komposztáló

Michal Bakyta azt is elárulta, hogy a kezdetben a vidéki polgármesterek nem láttak tisztán a biohulladék kérdésében. Az ötletet kinevették. Elhordani a konyhai maradékot, esetleg a zöldtrágyát a kertekből? Minő bohó ötlet! Azzal érveltek, hogy a falusi emberek kertészkednek, állatokat tartanak és komposztálnak. Nemigen termelnek ők biohulladékot.

Csakhogy: ma már az agglomerációs övezetekben nem feltétlenül vidéki életmódot folytató emberek laknak. Az alvóvárosok után létrejöttek az alvófalvak: a beköltözők többsége a városban dolgozik, csak este ér haza, a hétvégét pedig pihenéssel akarja tölteni. Dehogy akar ő a kertben pepecselni!

michal-bakyta-eloadas-kozben.jpg
Michal Bakyta előadás közben.

Tudni kell, hogy a kommunális hulladék 60%-a ma még konyhai zöldhulladékból áll össze: pedig nem a hulladéklerakaton volna a helye. A zsákokban lévő szerves részek bomlásnak indulnak, amiből metán keletkezik – ami sokkal veszélyesebb, mint a szén-dioxid! Arról nem is szólva, hogy a biohulladék szelektált gyűjtésével és rendszeres heti begyűjtésével kiváló minőségű komposzt keletkezik, amit visszaforgathatunk a termőföldbe.

Ilyen okos gondolatokat osztott meg velünk Michal Bakyta szenvedélyes előadásában a Green Kukkonia-konferencián. Minden egyes felvetése továbbgondolásra érdemes – s mint előadása végén elmondta, szívesen vállal tanácsadást más régiókban is. Nosza!

AZ ELŐADÁST MEGNÉZHETED AZ ALÁBBI VIDEÓN!

⇩⇩⇩

Embedded thumbnail
M. Ando Krisztina
Kapcsolódó írásunk