Soha nem volt ennyi végrehajtás Szlovákiában, mint most. A legújabb statisztikai felmérések szerint átlagosan minden ötödik lakos ellen folyik végrehajtói eljárás – és az arány évről évre növekedik.
Sokan a csőd szélén állnak, a követelések behajtása, a végrehajtás pedig a „reneszánszát” éli. Bizonyára mindenkinek van olyan rokona, ismerőse, barátja vagy ellensége, aki már megfordult bírósági végrehajtó irodájában. Tartozások, ki nem fizetett számlák, pénzbírságok miatt, vagy az exférj követel rajtuk ezt-azt.
Jó néhány elrettentő történetet hallottam lelkiismeretlen hitelezőkről, bankszámlát befagyasztó végrehajtóról, a türelmetlen és szívtelen megbízókról, tanácstalan és pénztelen áldozatokról. Az egyértelmű, hogy tartozásainkat ki kell fizetnünk. Ha kölcsönt veszek fel, számolni kell azzal, hogy azt kamatostul törlesztenem kell. (A többség nem számol ezzel.)
– Van kiút az adósságból? – kérdezhetjük joggal. Perbeszéd helyett párbeszéd – ajánlja a mediátor.
Lehet persze, hogy sokan nem hallottak még a mediációról vagy a választott bíróságról. Eme két intézmény a békítés legősibb módját képviseli, melyről sokan megfeledkeznek. Barna Olivér mediátor és választott bírósági megbízott, valamint Slavomír Jančok beszél e két ügyintézési formáról.
Barna Olivér mediátor: – Maga a „mediáció“ szó közvetítést, illetve békéltetést, egyezség-létrehozást jelent. Az emberi élet tele van konfliktusokkal. Hogy egy mindennapi példát mondjak: kések a munkahelyemről 10 percet, a főnököm sem éppen a legjobb napját kezdi aznap reggel, és kész a konfliktus. Minden attól függ, hogyan reagáljuk le a történéseket. A mediáció célja a konfliktusok kezelése – a mediátor pedig szó szerint menedzseli a konfliktusokat. Több fajtája van a mediációnak: lehet párkapcsolati, válási vagy gazdasági mediáció. A mediáció során a vitában álló feleket egy semleges, pártatlan harmadik személy, tehát a konfliktuskezelésben jártas mediátor békíti ki. A mediáció a megoldások tárháza: a felek együttes erővel dolgozzák ki a mindkét fél számára elfogadható megoldást. A mediációnak számos előnye létezik, a közvetítés révén elkerülhető a hosszadalmas és költséges peres eljárás.
Ami fontos, hogy a mediáció a tárgyalótermen kívül zajlik. A jogszabályok szerint a mediátor közreműködését bárki kérheti, függetlenül attól, hogy bíróságra adta-e már az ügyét, vagy sem. És mindaddig, amíg nem születik érvényes bírósági végzés! Vannak esetek, mikor a bíróság egyenesen kirendeli a mediátort, például a válás utáni vagyonelosztáshoz. A kulcs a kezünkben van, kérdés, hogy melyik ajtót nyitjuk ki vele: a bíróságét vagy a mediátorét.
Slavomír Jančok: – Az utóbbi években eléggé elterjedt Szlovákiában az alternatív problémamegoldás. Országszerte mintegy száz választott bíróság létezik. A választott bíróság, szemben a klasszikus bírósági eljárással, nem állami, hanem magánszervezet. A felek maguk választják ki a bírát, illetve a bírákat, akik a perben ítéletet hoznak. Itt nincs fellebbezés, felülvizsgálat – és fontos a diszkréció, tehát illetéktelenek nem tudnak hozzáférni az információkhoz.
A választott bírósági eljárás akkor alkalmazható, ha legalább a felek egyike hivatásszerűen foglalkozik gazdasági tevékenységgel, és a jogvita is ezzel függ össze. Valamint ha a felek közt még a jogvita előtt vagy közben szerződés íródott az alternatív, tehát a választott bírósági döntéshozatal alkalmazásáról. A felmérések alapján az általános bíróságon hozott ítélet átlagosan 13 hónapba telik. A választott bíróságon majd három hónap alatt jogerős végzéshez jutnak a felek.
Ami még fontos, hogy a választott bíróságot nemzetközi konfliktusok megoldására is alkalmazzuk. Egy felmerülő vitában (gazdasági – pénzügyi jelleggel) a felek egyenesen a nemzetközi választott bírósághoz fordulhatnak. A mi választott bíróságunk székhelye Svájcban van. A választott bíróság által meghozott ítéletek ugyanolyan hatályúak, mint a jogerős bírósági ítéletek, ugyanúgy állami végrehajtási kényszer járul hozzájuk.
Mikor jön a végrehajtó?
– Azért vállaltam ezt a nyilatkozatot, mert rengeteg tévhit kering a végrehajtókról a köztudatban – mondja a komáromi Szabó László bírósági végrehajtó, aki már tizenhat éve dolgozik a szakmában.
– Mi lehet az oka annak, hogy Szlovákiában minden ötödik ember végrehajtás alatt áll?
– Elsősorban nem fizetik az egészségügyi és a szociális biztosítást, a gyerektartást vagy egyéb bírósági ügyekből kifolyólag keletkezett adósságukat, és ezért kerülnek ide. Másodsorban sok ember kölcsönöket vett fel hitelező cégektől, részletre vásároltak tulajdonképpen mindent: televíziót, háztartási gépeket, autót és emellett gyakran banki hiteleik is voltak. A válság miatt aztán sokan elveszítették a munkájukat, nem tudták törleszteni a részleteket, és ezért végrehajtás alá kerültek.
– Milyen a végrehajtás folyamata?
– Ha két fél pereskedik, és a vesztes nem hajlandó fizetni, akkor szoktak hozzánk fordulni. A végrehajtó csak hatályos bírósági ítélet birtokában léphet fel. Szlovákiában az összes végrehajtás – biztos, hogy magas a számuk! – kizárólag bírósági megbízás alapján történik. Benyújtják nekünk a behajtást indítványozó kérvénnyel együtt a jogerős bírósági határozatot. A javaslat alapján a végrehajtó megkéri a bíróságot, hogy bízza meg őt a végrehajtással. Ebben az eljárásban a bíróság újra átnézi a már jogerős bírósági ítéletet, hogy az rendben van-e, és csak ezután adja meg a végrehajtónak a megbízást. Azelőtt a bíróságoknak is volt végrehajtási részlege, de nem működött elég hatékonyan. A végrehajtókat az igazságügyi miniszter nevezi ki, hasonlóan, mint a közjegyzőket. Ez törvényileg szabályozott tevékenység, ahol minden fillérről számot kell adnunk. Nem jár korlátlan hatalommal. Szigorú az ellenőrzés: minden iratot felügyel az igazságügyi minisztérium, a végrehajtói kamara és a bíróság. A megbízást, amit kaptam, vissza kell adni a bíróságnak. Elszámolást készítek, és mindent pontosan archiválok.
Sikeres végrehajtás esetén a károsult a teljes összeget megkapja, a vesztes féllel pedig megfizettetik a kamatokat, a végrehajtás költségeit, az ügyvéd költségeit, a bírósági költségeket – még az okmánybélyeg árát is. A végrehajtó járandósága törvényileg szabályozott: a behajtott összeg 10 vagy 20%-a. Soknak tűnhet, de a végrehajtók ebből fizetik az alkalmazottaikat, az irodát, a papírt, a nyomtatót, a villanyköltségeket. Ami ezután megmarad, az a végrehajtó fizetése.
– Hogyan lehet elkerülni a végrehajtást, és mennyit segíthetnek ebben a mediátorok?
– A mediátorok segíthetnek közvetíteni a két fél között. Egyezségre juttathatják őket még a bírósági eljárás megkezdése előtt.
– Mit tehet az, aki végrehajtás alá került?
– A legjobb, amit tehet, hogy felveszi a kapcsolatot a végrehajtóval, és személyesen bemegy az irodába, vagy írásban jelzi, hogy megpróbál egyezségre jutni. Az elsődleges cél, hogy behajtsuk azt a pénzösszeget, amire megbízást kaptunk a bíróságtól. A végrehajtói törvény fő alapelve az arányosság: ha tehát 200 eurót hajtunk be, akkor nem fogjuk elárverezni az adós lakását, hanem megpróbáljuk fizetéslevonással vagy bankszámláról behajtani az összeget. Mindig a legenyhébb módszerrel indítunk. A legjobb, ha az adós megpróbál a végrehajtóval konzultálni – senki sem fogja leharapni a fejét. Kulturált környezetben, kulturált emberekkel dolgozunk. Ha látjuk valakin, hogy törleszteni akar, akkor mindent elkövetünk, hogy minél kevesebb kár érje őt. Egyébként a végrehajtás alatt is van fellebbezésre lehetőség.
– Kinek jó a végrehajtás?
– Nagyon sokat segítünk azoknak az anyukáknak, akiknek az exférj nem fizeti a gyerektartást. Ha az apától nem tudjuk behajtani a pénzt, akkor az állam fizet helyette. Erre azonban csak három hónapig tartó sikertelen végrehajtás után kerülhet sor. Amíg ez nem volt, az anyák sokszor nem kapták meg a gyerektartást, és semmit sem tehettek. Sokat dolgozunk a szociális és az egészségügyi biztosítónak – az államkasszából hiányoznak a be nem fizetett illetékek. Peres ügyekben is segítünk, például hagyatéki tárgyalás esetén, ha a felek közjegyző előtt megegyeznek, hogy egyikük megörökli a házat, és a többi testvért kifizeti belőle – ami aztán nem történik meg. Ilyenkor behajthatjuk a többi testvér járandóságát. Nem csak pénzbehajtás van. Ha valaki jogtalanul elfoglal el egy ingatlant, csak végrehajtó közreműködésével lehet kiköltöztetni. Olyan bírósági határozat is születhet, hogy konkrétan egy bizonyos tárgyat kell behajtani. Legyen az például egy szobor, amelyet az adós köteles visszaszolgáltatni, s erről bírósági határozat is született. Ilyenkor a végrehajtón keresztül kerül vissza a tárgy a jogos tulajdonosához. Volt már olyan eset, hogy kerítést kellett arrébb tennünk 5 m-rel. Ha a médiában szerepel valaki, mert valamit végrehajtott vagy elvett tőle a végrehajtó, akkor nem szokták elmondani, hogy az illetőnek tartozása volt, amit nem akart kifizetni. Azt a felet, aki végre behajthatta a követelését, ilyenkor nem szokták bemutatni.
– Mire kellene vigyázni?
– Ügyeljünk arra, hogy mit írunk alá. Alaposan nézzük át a fogyasztói hitelszerződések apró betűs részeit, mert általában ott vannak elrejtve a büntetőkamatok. Ha valaki elveszít egy pert, akkor azt vegye komolyan, mert fennáll a veszély, hogy végrehajtásra kerül. A végrehajtható összegnek nincs alsó határa, volt már 1 eurós végrehajtásunk is.
A végrehajtás folyamata ekképp zajlik
Az a jogi vagy természetes személy, aki „szép szóval” nem tudja behajtani kintlevőségét, a végrehajtóhoz fordul egy beadvánnyal. Ő ennek alapján felkéri az illetékes bíróságot, adjon ki hivatalos felhatalmazást (végrehajtható okiratot). A felhatalmazást 14 napon belül kapja kézhez a végrehajtó, aki kiértesíti a kötelezett személyt (adóst) a végrehajtás megkezdéséről. Ezután az adósnak 14 napja van arra, hogy önszántából visszafizesse a tartozását, vagy fellebbezzen a végrehajtás ellen. Ez utóbbiról ismét a bíróság dönt, és a döntés bizonyos obstrukciók kihasználásával akár 2 évig is eltarthat. Miután a bíróság kiadta a végrehajtható okiratot, elkezdődik az adós anyagi helyzetének feltérképezése.
A végrehajtó a rendőrségtől kezdve az adóhivatalon keresztül mindenkivel kapcsolatban áll, az elektronikus adatbázisoknak köszönhetően gyorsan kideríti, milyen az adós anyagi helyzete. Meg tudják nézni a számlavezetését, hogy van-e autó, ház a nevén. Sokszor zárolják az illető számláját, lefognak a fizetéséből vagy a nyugdíjából. Ha el tudják kobozni valamilyen ingóságát, például autóját (az adósság mértékével arányosan), akkor azt elárverezik. A végrehajtás végső, legkellemetlenebb formája az ingatlan lefoglalása. Ez gyakran úgy néz ki, mint a filmeken: a család nem nyit ajtót, bezárkóznak, behúzzák a függönyöket, aztán sírnak, könyörögnek. Ilyen esetben a végrehajtó kényszert is alkalmazhat. A kilakoltatásnál jelen van a rendőrség, a település képviselője, valamint egy lakatos is...
„Mostanában, sajnos, több ilyen esetem volt: felépültek a falusi bérházak, ám az ott lakók nem mindegyike akar fizetni a községnek. A polgármester végül kénytelen kilakoltatni őket” – mesélte egy végrehajtó.
A végrehajtó türelmes: kivár
Főleg akkor, ha az adósnak nincs semmi a nevén, sőt, fizetést sem kap, és (hivatalosan) munkanélküli. Például a szomszédunk negyvenéves korában adósságot adósságra halmozott, ám a pénzt nem tudták rajta behajtani. Azóta eltelt húsz év, a hölgy nyugdíjas lett, és bizony most a nyugdíjából vonják le a tartozását. Tehát az adósságot nem lehet megúszni, sokszor életünk végéig a nyakunkon marad! Vagy egy másik történet: egy férfi kölcsön kért a keresztanyjától, és az asszony az összekuporgatott pénzét adta oda neki.
Közben teltek-múltak az évek, és a férfi „elfelejtette” visszaadni a kölcsönt. A keresztmami közben megöregedett, megbetegedett, és szüksége lett volna a pénzére. Kérte vissza, a fiú azonban nem adta... 10 év könyörgés után végül beperelte a keresztfiát. A férfi láthatóan nagyon jól élt – behajtani mégsem tudták az adósságot, mert nagyon vigyázott, hogy semmi se legyen a nevén. Végül tíz év után vett magának egy autót – ekkor tudták nyakon csípni. A keresztmami tehát összesen húsz évig volt kénytelen várni saját pénzére.
A legrosszabbak azok a kispapák, akik saját gyermekük után nem képesek kifizetni a gyermektartást. „Hányszor jönnek ide a két-három gyermekes anyák sírva! És ezek a férfiak mindent megtesznek, hogy ne kelljen kiadniuk a kezükből egyetlen fillért se – a saját vérükre! Hivatalosan munkanélküliek, az anyjuknál laknak, közben látjuk, hogy semmiben sem szenvednek hiányt. Ugyanakkor a gyermekeik csaknem nyomorognak, de ez nem zavarja őket. Ilyenkor mindig elgondolkodom: milyen emberek ezek?” – mondja a végrehajtó.
Ha hitelt vagyunk kénytelenek felvenni, akkor inkább válasszuk a bankot, mint a magánhitelezőket. A bankok csak annak adnak kölcsönt, aki fizetni is tudja azt; megbízhatóbbak; nem mellékesen pedig 5% körüli kamatot számolnak fel. Amennyiben fizetésképtelenné váltunk, egyezkedni is lehet velük. Nem így az uzsorás gyorskölcsönzők, amelyek sajnos hivatalosan működnek országunkban. Lépten-nyomon reklámozzák magukat, sőt, egy nagyobb autóba berendezkedve járják a vidéket. Óvakodjunk tőlük!
Mielőtt kölcsönt veszünk fel, alaposan járjunk utána a dolgoknak, kérjük ki egy független tanácsadó véleményét, aki segít értelmezni a szerződés apró betűs részeit is! Ezek a kölcsönzők anélkül adnak hitelt, hogy előtte felmérnék a kliens anyagi helyzetét, aztán könnyebben el tudják szedni mindenét. Sajnos, sokan csak azt nézik, hogy havonta milyen kis összeggel kell törleszteniük. De arra már nem gondolnak, hogy mennyit kell visszaadniuk – például 1000 euró helyett 2500-at! Arról nem beszélve, hogy a hitelező cseppet se elnéző, ha nem tudunk fizetni. Lelkiismeret-furdalás nélkül emeli a csillagos égig a büntetést. Sokan életünk végéig nem tudnak kilábalni az adósságcsapdából. Ne feledjük: a kölcsönnek is ára van!
Ha valaki átvert minket, arról nem mi tehetünk. Ne féljünk hát felemelni a hangunkat, és kimondani az igazságot, ha csalókkal vagy uzsorásokkal találkoztunk.
