Az emberek szeretik a kertes képeket. Ezt az is bizonyítja, hogy Rippl-Rónai József Kert című festménye 190 millió forintért kelt el pár éve egy téli árverésen Budapesten.

Rippl-Rónai nagy kitérővel lett festő, hisz először patikussegéd volt. 27 éves korában ment csak ki Párizsba, hogy festészetet tanuljon. A képen a Róma-villát festette meg, valamint szeretett kertjét szülővárosában, Kaposvárott, ahova párizsi évei után vonult vissza Párizsból hozott feleségével.

alomkertek-kezdo.jpg
Rippl-Rónai Kert című képét 1908-ban festette.

Hazatérése után Rippl-Rónai a magyar művészek vezetője akart lenni, ami arra ösztönözte, hogy megújuljon. Színei tüzessé válnak, és elkezdi pöttyözni a képeit. Ezt persze Párizsban látja először, ő mégis másként pöttyöz, mint a franciák – a pötty nála csak díszítőmotívum, nem hordoz különleges jelentést. „A képek kukoricásak” – mondja egyszerűen. Az olajfestéket foltonként, vattaszerűen hordta fel a papírra.

Nem akar mást kifejezni a pöttyeivel, mint amit lát: egy szép kertet a feleségével. Pöttyös képeivel Rippl-Rónai nem teremtett iskolát – mégis szeretjük őket, mert életszeretetet tükröznek. 

Vaszary János: Tatai idill

A másik nagy magyar festő, Vaszary János kertes képének már modern hatása van. Pedig kortársak voltak Rippl-Rónaival, például ő is Kaposvárott született, és vigyázó szemét ő is Párizsra vetette, egy ideig ott tanult és élt. Ami Európában menő volt az 1900-as évek elején, azt ő a stílusába mindig beemelte: képei francia ihletettségűek voltak mindvégig.

Vaszary külsőleg egy elegáns úr, aki lornyont használ, kimért, feszes, minden kiadását felírja – pedig minden csepp vére lázad a megszokott ellen. De csak úgy, franciásan!

hirlevel_web_banner_1_406.jpg

Vaszary kertje Tatán volt: 1912-ben ugyanis itt épült fel a villája. A vonzerőt, hogy itt megtelepüljön, a híres tatai „Angolkert” jelentette: beleszeretett annak vizeibe és zöld lombsátrába. S amint módja volt rá, telket vásárolt, közel ehhez az angolkerthez. (Ma is látogatható az Eszterházy Ferenc gróf által megálmodott tatai Angolkert, ami az első tájképi kert Magyarországon.)

Vaszary János szívét örökre rabul ejtette, később persze már nem a gróf kertjét festette, hanem a saját kertjét. „A természetből csak kiindulni, vagy arra szuggesztív erővel emlékeztetni is elég” – mondta. Íme, egy zöld kert egy haladó, avantgard magyar festő ecsetvonásaival megörökítve!

vaszary.jpg
Vaszary János: Parkban (1928)

Nagyié a legszebb!

A közösségi háló kertészkedős csoportjaiban sok hasznos tanácsot kaphatunk. A csoportok tele vannak segítőkész tagokkal, inspiráló fotókkal és jó gyakorlati példákkal.

Szomoru Miklós A Kertész Kertje nevű Facebook-oldalán mutatja be a Pilisben megbúvó csodálatos angolkertjét – ezenfelül rövid videóiban tanácsot is ad. Rita kertje egy mediterrán elemekben bővelkedő soproni csodakertbe kalauzol, a Patina Garden című oldalon Juhász Tatjána mutatja meg, milyen lett a kertje közel 20 évnyi szorgalmas munka után.

Rákászné Sinka Erika oldala, a Zöld pagony Budapest egyik peremkerületében található természethű kertjükbe enged bepillantást, melyet őshonos növényekkel és vadvirágokkal ültettek be.

Bár számos növény van még a kívánságlistámon, szerintem azok a hagyományos virágok válnak be a legjobban, amelyek már a nagymamáink idejében is gond nélkül megéltek tájainkon – szemben az agyonnemesített, különleges igényű virágcsodákkal. Ezért jó csereberélni a falubeliekkel és a szomszédokkal. Hiszen ha náluk szépen virít a növény, az egyező klíma és talajviszonyok miatt nagy esélyünk lehet a sikerre.

Nagyvendégi Éva
Kapcsolódó írásunk