Zoboralji nárciszok

A nárcisz a remény szimbóluma. Áprilisban tartjuk a Nárciszok napját, a hideg tél után a nárcisz a tavasz egyik hírnöke: a daganatos betegek számára az életbe vetett HITET jelképezi.

Cséfalvay Á. András Kolonban kapta lencsevégre Bús István nárciszait. Az ültetvényt húsz évvel ezelőtt nőnapra hozták létre (bár már előtte is termesztették a nárciszt, mint a tavasz hírnökét). Azóta jócskán megsokszorozódott az állomány, így április elején erejük teljében virágoznak jócskán megszaporodott virághagymái.

Bús Istvánt és családját a sárga virágsokadalom annyira foglyul ejtette, hogy mára már nem üzleti célból, hanem hobbiból foglalkoznak ezekkel az amúgy igénytelen hagymásokkal. Áprilisban mindig meghirdetik a Szedd magad! mozgalmat, hisz a nárcisz különleges alakú virága okán nagyon kelendő.

S jönnek is a virágok szerelmesei, akik szívesen fényképezkednek a sárga virágszirmok tengerében, s akiknek szívesen mesél István úr a nárcisz termesztéséről.

A nárcisz kertben, de vágott virágként is kedvelt. Vendéglátónk az egyszerű, sárgafejű nárciszokat szereti, nem a ma oly divatos hibrideket. Jellegzetességük a korona, mely a virág közepén található, s ez az érdekes képlet határozza meg a nárcisz típusát. A kisebb koronások egy héttel korábban nyílnak, mint a hosszúak (pár centi a különbség köztük) – ez utóbbiak ott jártunkkor épp esőért esedeztek, ami másnapra meg is érkezett. A hosszú koronások a kelendőbbek, akár 35 centire is megnőhetnek.

„Egyszóval jobban szerethetőek, mint a fehér fajták, melyek úgymond nehézfejűek” – mondta vendéglátónk.

A korona a virág érdekessége, a szirom fölött helyezkedik el...

Osztályozás

A nárcisz a humuszban gazdag, laza talajt szereti. Érvényes, hogy hajtatásban a nagyobb hagymából szebb virág fejlődik. Mint a hagymások általában, a nárcisz is az egyik legigénytelenebb dísznövényünk; nincs ma olyan falusi kertecske, ahol ne lenne jelen. Istvánék a hagymákat máskülönben 3-4 évente kiszedik a földből: ajánlatos ilyenkor sötét helyre, pincébe eldugni őket, majd nyár végén kiültetni. (A kereskedelemben vásárolt hagymákat is sötét helyen szükséges tárolni kiültetésig.) 

Az évek óta földben levő virágok egy idő után ugyanis csak leveleket fognak hozni, s a hagymát is egyre nehezebb kiásni a földből, mert a gyökerek lefelé húzzák, így egyre mélyebbre kerül. Ha tehát a virágzás elmarad, fel kell szedni a hagymákat, és szétszedve, egyesével újra el kell majd ültetni őket. 

Bús István Kolonból, a legszebb Nyitra környéki faluból jövőre is várja az Új Nő olvasóit virágszedésre!

Szaporítás

A levelek közvetlenül a hagymából nőnek ki. A nárcisz szaporítása fiókhagymával történik. Miután a virágok után a levelek is elszáradnak, ássuk ki az idősebb hagymákat, és szedjük le róluk a fiókhagymákat – majd ültessük ki egymástól 10 centiméteres távolságra. 

Betegségek

Ha barnás a nárcisz levele, később pedig szürkepenészes, akkor szürkerothadás áldozata, s meg kell semmisíteni. Megjelenhet rajta a nárciszfoltosodás is, ilyenkor is fontos megsemmisíteni. A deformált virágzat azt jelenti, hogy a hagymát fonálférgek támadták meg. 

Hiedelem: a nárcisz állítólag képes a mezei pockok, vakondok távoltartására. 

Könnyen hajtatható: hangzik még a jó tanács

Ha tíznapos eltolással ültetjük ki a hagymákat a kiskertbe, akkor folyamatos virágözönben gyönyörködhetünk. Ajánlatos ültetés előtt 5-6 héttel istállótrágyát vagy komposztot keverni a földjébe. (De nem közvetlenül ültetéskor, mert akkor elrothad a hagyma.) Akkor mutat igazán jól a nárcisz, ha csoportosan ragyogja be a kertet. Még ma is találkozhatunk vadon élő nárciszmezőkkel – nálunk ritkán, Erdélyben viszont még előfordulnak több hektáros telepek. 

Amúgy a nárcisz könnyen hajtatható, ezért cserepesen behozza a kikeletet a lakásba. Ennek érdekében szeptemberben ültessük el cserépbe a hagymákat úgy, hogy félig kilátszódjanak. (Csakis kemény tapintású hagymákat vegyünk.) Virágzás után emeljük ki a hagymát a cserépből, de csak miután a levelei is elszáradnak – s rakjuk sötét helyre, majd ősszel újra ültessük el.

Vágott virágnál a szárakat vágjuk csak le, a leveleket hagyjuk a növényen. Szüksége van rájuk a fotoszintézishez. Ez a zöld levelekben zajlik, mikor is a fény hatására oxigén szabadul fel.

Nárciszt a nárcisznak? Önimádók virágja

A nárcisz a görög mitológiából híresült el. A hegyekben vadászó Narkisszosz nem törődött az utána epekedő nimfák* szerelmével, mindet kikosarazta. (*Nimfák Alacsonyabb rendű, örökké fiatal istennők – az erdőkben, ligetekben laktak, s a természethez kötődtek, gyakran a halandókon is rajta felejtették a szemüket.) Az egyik a bosszúállás istennőjének, Nemeszisznek tett ezért panaszt, aki bosszút állt a szép ifjún. Egyik nap Narkisszosz vadászat közben egy folyó partjára ért, s inni akart belőle.

Ekkor azonban megpillantotta a vízben a saját arcát, s beleszeretett. Egész nap ott maradt, de hasztalan, nem tudta magához ölelni a tükörképét. Így ugyanazt a kínt élhette át, mint a nimfák, amikor nem kaphatták meg a szerelmét; s akik reggel már csak néhány sárga színű virágot (nárciszt) találtak a szép ifjú helyén. A nárcisz így lett az önimádat szimbóluma, mivel a virág szirma kicsikét önmaga felé hajlik. Ezt a műmítoszt Ovidius írta le, de a monda eredeti formájában Narkisszosz még homoszexuális volt.