Megyünk a tájban előre, napraforgótengerben úszik a kocsi, a nap az égen nekünk ragyog. A sokadik kanyarban hatalmas szalmabála, rajta piros dinnye képe. A kérdés mindig az: vajon hazai?

A kilencvenes évek tájékán még itt-ott sötétzöld foltokként olvadtak a tájba a jótékony nyári napsugár alatt érő görögdinnyék. Haragoszöld héjuk vérvörös húst takart: alig vártuk, mikor kóstolhatjuk meg. Mára elvétve látni dinnyeföldet, a behozatal kiszorította a hazait. (Fotó: Dömötör Ede, Sylon Tomi)

ivan-david-hazai-dinnye-kezdo.jpg
Iván Dávid

Üdítő kivétel Iván Dávid dinnyése, ami duplán rendhagyó: termelőgazdája egy 25 éves fiatalember, aki maga oltja a dinnyéit. Dióspatonyban vagyunk, az Agro Iván kertészetben. Zöldségkertészünk más zöldséget is termeszt, görögdinnyét három hektáron.

– A dinnye termesztése egyszerű! – vezet be a témába Dávid. Több fajtát ültet, vannak korai és kései fajták, sötétzöld héjú, illetve csíkos, magos és magnélküli dinnyék is. Van, amelyik édesebb, míg a másik pirosabb húsú, tehát némileg eltérnek egymástól.

A riport után azt is megértettem, miért lettem rosszul az út mentén kínált, hazainak hazudott csíkos dinnyétől. (Kémiailag kezelték, másképp nem bírta volna ki az utat idáig...)

Kopogtatunk, de minek?

Azonnal az elején kiderül, hogy a halálosan komoly arccal elvégzett dinnyekopogtatás semmit sem ér. Legalábbis nem sokat. A kopogtatást mégis mindenki csinálja, mintha értene hozzá. Annyit azért megtudunk Iván Dávidtól, ha tompa a dinnye hangja, akkor lehet jó, de ez sem jár százszázalékos eredményeséggel. Viszont ha a kopogtatásnak magas hangja van, akkor még éretlen a dinnye, mivel sok vizet tartalmaz. Azt ne vigyük haza! Persze, ezt a kopogtatási technikát igazán csak az ismeri, aki dinnyével foglalkozik. Aki nyaranta megkopogtat egy-két dinnyét, az nem lesz szakértő.

hirlevel_web_banner_1_402.jpg

A termés nagyságát már redukálták Dávidék, mert az elefántfejű görögdinnyéket nem vették át tőlük – így más magot vásároltak. Ebből 10 kilósnál nagyobb dinnye már nem terem.

– A nagyraktárak döntöttek! Nem termesztünk hatalmas dinnyéket, mert a súlyosat senki nem kéri. A külföldi behozatal szinte mind egyforma. Valószínűleg ezzel is az a helyzet, mint a paradicsommal, éretlenül szedik le, és úgy szállítják. Ha érett formájában kerülne szállításra, megkásásodna, mire ideérne. Ehetetlen lenne – magyarázza Dávid.

Gúta felé félúton

A dinnye és a tök

Hinnénk-e, hogy a dinnyénél is minden a porzókról szól? Ha nem lennének rovarok, nem lenne beporzás, és így termés sem. A dinnye hímnős növény, tehát hím- és nőstényvirágzata is van. Ezért talán könnyebben megy a folyamat. Ivánék minden évben ugyanonnan rendelik a magokat, megvan a bevált szállítójuk, hűséges megrendelők. Tőlük hozzák az ültetőföldet is, ami univerzális: az összes terményükre azt használják.

– Vásárolunk tökalanynak nevezett magot is, ebből lesz az alapnövény, majd a dinnyepalántát ebbe oltjuk bele. Nincs gond, mivel a dinnye is tökféle, vagyis zöldség (ezen manapság sokan elcsodálkoznak). Szépen együttműködik a két növény! A dinnyemagokat egy héttel a tök előtt szórjuk el, ugyanis a tök gyorsabban nő, így mire oltásra kerül a sor, a két növény egyenrangú lesz.

Az oltott palánta alja tök, a teteje pedig dinnye. A tökgyökerű dinnye jobban ellenáll az időjárási viszonyoknak, több vizet és tápanyagot tud felvenni a földből, ellenállóbb a betegségekkel szemben, és több termést ad, mint a saját gyökerű.

Dávid itt elhallgat, s odavezet az üvegházukhoz, amit a szövetkezettől bérelnek.

– A palántákat melegházban neveljük, ahol tartjuk az állandó hőfokot, ha hidegebb van éjszaka, tüzelünk is. Majd amikor eljön az idő, beoltjuk őket – magyaráz tovább. – Azt úgy képzeljük el, hogy amikor a tökpalántának a két sziklevele megjelenik és megerősödik, akkor srégen levágjuk az egyik levelét, majd ugyanabban a szögben kivágjuk a közepét, a megmaradt levelet pedig elfelezzük. Aztán jön a dinnye, amin szintén van két levél, de ennek a növénynek már csak a szárát vágjuk el ugyanabban a szögben, ahogy a töknél tettük. A végén összeillesztjük, csipesszel összefogjuk a kettőt. És ezt az egészet még közel 15 ezer alkalommal megismétlik. Az oltott palántákat egy párásított kamrába helyezik, ahol aztán összenőnek. Szóval, nem könnyű menet.

Így olyan növényt kapunk, aminek az alja tök, a teteje pedig dinnye. Erre azért van szükség, mert a tökgyökerű dinnye jobban ellenáll az időjárási viszonyoknak, több vizet és tápanyagot tud felvenni a földből, ellenállóbb a betegségekkel szemben.

– Állítom, hogy több termést is ad, mint a saját gyökerű dinnye! – lelkendezik fiatal kertészünk.

Dinnye a töröktől

A Csallóköz klímája ideális a dinnyetermesztésre, ám mégsem őshonos nálunk a növény. A legkorábbról feljegyzett dinnyeszüretről kevesen olvashattak, főleg azért, mert azt hieroglifákkal írták időszámításunk előtt 3000 környékén Egyiptomban. Gyakran a fáraók sírjába is tettek a dinnyéből, hogy élelemként szolgáljon számukra a túlvilágon. Később, a 10. században már Kínában termesztették (ez az ország ma is a világ legjelentősebb dinnyetermesztője), majd a 13. században mór hódítók hozták be Európába. A török hódoltság idején még több dinnyefajta került vidékeinkre – és mára a nyári hónapokat el sem tudjuk képzelni nélküle.

dinnyek.jpg

– Dinnyével már akkor foglalkoztunk, amikor én megszülettem – mutatja a háromhektáros területet és a termést Dávid. – Már a nagyapámék is termesztettek dinnyét, a virágtermesztésről álltak át – úgyhogy már legalább 30 éve foglalkozik ezzel a család. A földekről a dinnye a nagyraktárakba kerül, innen viszik szét az üzletekbe. Ennyi dinnyét az itteni ember nem tud elfogyasztani, pláne nem ilyen rövid idő alatt: ezért van szükség erre a közbülső lépcsőre. A dinnye szezonját nagyban befolyásolja az időjárás alakulása. Idén például az egész május hideg és esős volt, pedig a dinnye csak a meleget szereti. Tavaly júliusban már rég volt hazai dinnye a standokon, most pedig augusztus elején kezdődik a szüret.

– Amikor szárazság van, mint például most július elején, mikor 35 Celsius-fok volt, akkor egy ágyáson három órán keresztül megy az öntözés. Szerencsére telepített csöpögtetőrendszerünk van, úgyhogy bármikor öntözhetünk – mutat a lefektetett csövekre Dávid.

A görögdinnye (Citrullus lanatus) a tökfélék vagy más néven kabakosok (Cucurbitaceae) családjába tartozó, Afrika déli részéről származó növényfaj, illetve annak termésének a neve. Sokan gyümölcsnek tartják, de termesztéstechnikailag zöldségnek számít.

Tudnivalók!

A dinnyét akkor lehet leszedni, amikor a színe már szép – ezt a dinnyetermesztő ránézésre tudja. Minden termésnek van egy levele és egy futója a szárán, azaz egy malacfarokra emlékeztető, spirál alakú nyúlványa.

dinnye-nyulvany.jpg
Amennyiben a dinnye nyúlványa („malacfarka”) elszárad, szüretelhető.

– Ha ez a nyúlvány és a kis levél elszárad, akkor megnézzük a dinnye alját. Ha az szép sárga, akkor szüretelhető. Illetve abból is lehet látni, hogy érett, ha az alján már megjelenik egy kisebb penészfolt a sárga folton belül. A legkiválóbb akkor lesz, ha ehhez még a tetején egy-egy sárga pöttyöt is találunk – mondja és mutatja dinnyésünk egy érett példányon. Ahhoz persze, hogy mindezt meglássuk, hosszú évek tapasztalata szükséges. Neki persze megvan.

dinnye-sarga-1.jpg

A Lőrinc-szabály

Szinte még ki sem léptünk a júniusból, mikor a nagyáruházakban megjelent a görögdinnye. Alig 50 cent/kg-os áron kínálták az árcédulák, aki pedig szereti, hát megvásárolja. Ez még nem a hazai, hanem behozatali áru volt. A gyorsasággal és a nyomott árral nem könnyű felvenni a versenyt.

– Úgy lehet konkurálni, hogy a vásárlót elhívja magához a termelő! Mi is rendezünk kis piacot az udvarunkban. És aki megkóstolja a portékánkat, az visszatér. A szabadföldben termelt dinnyét össze sem lehet hasonlítani a bolti behozatallal. A minőség meggyőzi a vásárlót! – bizonygatja Dávid.

Érvényes-e vajon még a Lőrinc-szabály? Azt tartja a mondás, hogy Lőrinc napján (szeptember 5-ére esik nálunk) íztelenné válik a termés, ugyanis „Lőrinc belepisil a dinnyébe”. Ám Dávid csak csóválja erre a fejét: megváltozott a klíma, már nem adhatunk a népi bölcsességre!

– Inkább attól függ, hogy mikor ültetünk. Ha április végén, és kedvező az időjárás, akkor már júliusban szüretelhetünk. Ám a későbbi ültetés később is érik be, és akkor már nem érvényes a Lőrinc-szabály – oktat fiatal kertészünk. Annyi bizonyos, hogy aki a dinnyét szereti – legyen az görögdinnye, cukordinnye vagy sárgadinnye –, az alig várja a szezonját, hogy végre beleharaphasson a húsába. Mert mit csinálunk, ha egyszerre vagyunk éhesek és szomjasak? Eszünk egy kis görögdinnyét.

A csallóközi dinnye evolúciója

Kilencven százaléka víz, rengeteg vitamint tartalmaz, magas káliumtartalma segít átmosni a veséket, csökkenti a vér húgysavtartalmát, kimossa a testből a káros anyagokat, jót tesz a bőrnek, csökkenti a testhőmérsékletet és a vérnyomást.

dinnye-felbevagva.jpg

Lippay János egyetemi tanár 1664-ben megjelent Posoni kert című könyve részletesen ír a dinnyéről:

„A görög dinnyét arrúl ismérik-meg, amikor a szára, avagy csutkája meg-kezd száradni, és ha könnyű; egyébként, ha idejében le-szakasztyák-is, sokáig el-áll, és meg-érik; főképpen ha búzába, vagy rozsba tészik. A görög dinnye hideg, és nedves természetű; azért igen meg-óltya az szomjúságot; a forró hideglélésben igen használ, kiváltképpen a kik nem a nedvességnek bévségébűl, hanem azoknak gonoszságátul származnak: mivel a görög dinnye elsőben erőssen, a kik gyönge természettel bírnak karchúk, és vajúttak. A görög dinnye magnak-is, ollyan ereje vagyon, mint más félének.” (A Posoni kert az első kertészeti szakkönyvünk, és a pozsonyi érseki kert terményeit írja le.)

 

Angyal Sándor