Csordapásztorok midőn Betlehemben 
Csordát őriznek éjjel a mezőben,
 
Isten angyali jövének melléjük,
Nagy félelemmel telék meg ő szívük.

 
Örömet mondok, nagy örömet néktek,
Mert ma született a ti üdvösségtek.
 
betlehem.jpg
 
Képünkön egy szép családi betlehemet láthatunk. A várkonyi templom kicsinyített mása, ezzel járták a falut a gyerekek még nem is olyan régen.
 
A karácsony Jézus születésének az ünnepe
Jézuska istállóban született, s mivel ott nem volt bölcső, anyukája, Mária az etetővályúba fektette. A jászol azóta is fontos karácsonyi jelkép. Mindez Betlehemben történt, ezért nálunk a betlehemi istálló kicsinyített mását betlehemnek nevezik. A katolikus templomokban mindig állítanak betlehemet, de sok helyen a karácsonyfa alól sem hiányozhat.
A szokás Olaszországból terjedt el. A betlehem neve presepi, ami oltárrács előttit jelent, mivel az első betlehemeket az oltár előtt helyezték el. Először Assisi Szent Ferenc állított betlehemet Greccióban. Ő akkor még igazi ökrökkel, juhokkal vette körül a jelenetet, a jászolban igazi kisded feküdt. A betlehemállítás szokását aztán az ő szerzetesrendjének a tagjai, a ferencesek terjesztették el mindenfelé. A középkorban a karácsonyi vásárokat a városok főterén tartották, és mindig itt állt a jászol is a fenyőgallyakkal díszített bódék mellett. (Betlehem neve különben azt jelenti: a kenyér háza.)
A magyar vidékeken sokáig élt a szokás, hogy a felnőttek vagy gyerekek összeszerveződtek, és házról házra járva bemutatták Jézus születésének történetét. A rigmusokat és párbeszédeket maguk találták ki, és apáról fiúra szálltak. Ma már inkább csak tanítók szervezik a falvakban a játékot, és kultúrházakban vagy óvodákban mutatják be. Én még gyerekkoromban jártam betlehemezni fatornyos kis falumban, Sikabonyban – de a gyerekeim már nem. Sőt, a városi óvodában azt mondta a fő-fő tanítónő, hogy a vallásnak nincs helye az óvoda falai között. Ami persze nagy tévedés, hisz a betlehemes a kultúránk része, s tetszik, nem tetszik, az európai kultúra keresztény ihletettségű. Szóval, hívők és nem hívők bátran betlehemezhetnek, mert ezzel közösséget kovácsolnak, és egy szép régi karácsonyi szokást elevenítenek fel. 
És minden ünnep a szokásoktól válik ünneppé...
 
betlehem01.jpg
 
Betlehemünk az ötvenes években készült Várkonyban
– Nagyapám, Kiss András és a szomszédja, Miklós József készítették gyermekeiknek a nyékvárkonyi Szent Jakab-templom mintájára – mondja Sóki Kiss Mónika. – Az öcsém és unokatestvérem jártak vele betlehemezni. A betlehemezés egészen sokáig megmaradt nálunk, harminc éve karácsony előtt még csoportban járták a falut a betlehemesek. A családi betlehemet jelen pillanatban én őrzöm, a házat díszíti advent első vasárnapjától vízkeresztig. Nagyon vigyázok rá, mert szeretném megőrizni a további nemzedékeknek. 
Betlehemünkhöz arany és tömjén is tartozik. A hagyomány szerint ugyanis a Kisjézust köszöntő napkeleti bölcsek ezeket hozták ajándékba. A legújabb kutatások szerint ők asztrológusok voltak Babilonból. Az arany királyi szimbólum volt, a tömjén az istenségé, a mirha a halálé. A három ajándék a Megváltó három tulajdonságát ábrázolta: király, istenség, áldozat. 
 
A balzsamfából előállított szirupot nevezzük mirhának, az illóolaját mirhaolajnak. Fertőtlenítő hatása van. A tömjén, ami tulajdonképpen egy mézgás gyanta
 
Mi fán terem a tömjén?
A tömjén egy mézgás gyanta, a tömjénfa kérgéből vonják ki, és régen főként a templomokban használták füstölőszernek. A fák kérgén vágást ejtenek, a kiszivárgó halványsárga cseppek a levegőn megkeményednek – és így lekaparhatók. Egy fa 10 kiló gyantát is adhat. Az ókorban sebkezelésre használták, mert szövetösszehúzó anyagokat tartalmaz. Nekünk Ománból hozták (a szultánságnak ez a legfőbb exportcikke).
–nagyvendégi–
 
web-bannerek-hirlevel-01_2.jpg