Egy életünk van. Ez lehetne a mottója annak az új meghatározásnak, amikor a munka és a magánélet egyensúlyának kereséséről beszélünk. Régen azon volt a hangsúly, hogy a kettőt elválasszuk egymástól, manapság viszont sokan más irányból közelítik meg a kérdést, és összekapcsolják a kettőt. Ez lenne a helyes?
Mérges leszek, ha valaki megkérdezi tőlem, miért emlegetjük folyton az angol work-life balance (egyensúly a munka és magánélet között) kifejezést. Az élet dolgainak felosztása azt a képzetet kelti bennem, mintha az egyik a másik rovására történne; hogy a munka az a szükséges rossz, amit valahogyan le kell tudni a számlák kifizetése érdekében. Ha belegondolunk, hogy felnőttlétünk egyharmadát munkával töltjük, akkor nem helyes, ha úgy gondolunk rá, mint olyan valamire, amivel minden nap meg kell birkóznunk, hogy utána élhessük az „igazi életet”. Mert a munka is élet. A pihenés is élet. És mostanában ez a kettő egyre jobban összefonódik.
Az élet olyan, mint a folyó
„Dolgozom, gyerekem, kutyám, háztartásom van, és nem sokat töröm a fejem azon, hogy ezekből mi a munka, és mi a szórakozás. Élek, és az életet egy nagy folyónak érzem, amely olykor tágas síkságon, olykor magas szirtek között folyik, és néha szikladarabokba ütközik. Minden összekapcsolódik, és egy áramlásban egyesül. A szigorú szétválasztás, a merev határok nem tartoznak az életfilozófiámhoz, sokkal természetesebbnek érzem a work-life blendet, a munka és a magánélet keveredését. A munka, a magánélet és a megannyi szerep, ami az életünkhöz tartozik, kerek egészet alkot. Ez vagyok én, ez az életem” – jellemzi a saját útját Gabriella (54), egy fővárosi nagyvállalat vezérigazgatója.
Az élet dolgainak hagyományos elrendezése, amelynek során a munkát elválasztották a magánélettől és a pihenéstől, már a Covid-világjárvány idején változni kezdett, s utána alaposan felgyorsult. Az emberek többsége az új technológiáknak köszönhetően otthonról dolgozott, és a járvány után se tért vissza a munkahelyére, vagy csak heti két-három alkalommal jár be. A fennmaradó idő alatt home office-ban dolgozik. Aki kipróbálta ezt a módszert, tudja, hogy otthon nehéz elválasztani a munkát a magánélettől.
A munkafolyamatba belépnek a háztartási munkák, a gyerekek, a férj, a feleség ‒ megszakítják a rendet és összefolynak vele. S bár eleinte az ember igyekszik mindent különválasztani, idővel rájön, hogy ez lehetetlen. Olyan modellt keres hát, ami mindenkinek megfelel.
Dolgozni mindenhol lehet
Sok hivatás esetében nem játszik szerepet az, hogy bent vagyunk-e az irodában, vagy otthon ülünk a nappaliban, esetleg kint a vízparton. A munkát bárhol el lehet végezni, és a munkafolyamatba be lehet vinni olyan örömet szerző mozzanatokat is, amelyek jólesnek a magánéletben is.
„A nap folyamán apró örömökkel ajándékozom meg magam: sétálok egyet, vagy kimegyek egy gyors ebédre, gyakran olyasvalakivel, akivel erről-arról tudok beszélgetni. Örömet szerez egy jó kávé vagy egy pohár tea is. Ha nehéz nap vár rám, közben igyekszem sétálni egyet az iroda mellett levő parkban. Azt ajánlom mindenkinek, hogy próbáljon egy dologra koncentrálni, ne hagyja, hogy az e-mailek vagy telefonok minduntalan megzavarják. Remek dolog elmélyülni a munkában, mindjárt jobb kedve lesz az embernek” – osztja meg tapasztalatait Gabriella.
Szintén fontos számára, hogy a társaság többi beosztottja is jó hangulatban dolgozzon. „Mindenki kap multisportkártyát, heti két nap home office-t biztosítunk, és felajánljuk a sabbatical (hosszabb szabadság) vagy karrierszünet lehetőségét is. Ezek mellett különféle munkalehetőségeket is ajánlunk számukra” – sorolja a vezérigazgató asszony.
Az alkalmazotti kedvezmények alapja a rugalmas munkaidő. Enélkül aligha lehet szó munka-magánélet egyensúlyról. Az élet különböző területeinek természetes összekapcsolódásához hozzájárulnak a cégek belső szabályai is. Ilyen szabály például az, hogy a gyűléseket nem tartják a kora reggeli vagy késő délutáni órákban. A munkaadó nem feledkezhet meg arról sem, hogy felajánlja a három év alatti gyerekekről való gondoskodást, a hozzájárulást a bébiszitter béréhez vagy a munkahelyen biztosított gyermekfelügyeletet.
Generációs különbségek
Nemcsak a családokban, hanem a cégeken belül is előfordul, hogy az egyes korosztályoknak eltérő a véleményük. Hogyan tekintenek a különböző generációk a munka-magánélet egyensúlyra? Milyen különbségek merülnek fel azok esetében, akik a karrierjük elején vagy éppen a nyugdíjkorhatár előtt állnak?
Ilyen különbségek természetesen vannak. Minél idősebb az alkalmazott, annál inkább ragaszkodik a hagyományos megoldásokhoz. A munkához való viszony, a szükségletek és az elvárások az ezredforduló táján születettek, és a Z generáció megjelenésével kezdtek változni. Az utánuk következő nemzedékek pedig még nyitottabbak lesznek.
Ugyanakkor minden korosztályban vannak hívei és ellenzői a munka-magánélet egyensúly kialakításának, és nem lehet általánosítva kijelenteni, hogy ennek vagy annak a nemzedéknek rossz az elképzelése. Az a fontos, hogy kölcsönösen tartsák tiszteletben egymás véleményét.
Női kérdés?
A munkabeosztás és a magánélet kérdését tekintve nemzedékek szerint különbözhetnek a vélemények. Ugyanakkor az is jellemző, hogy ezzel a kérdéssel főleg a nők foglalkoznak. Sok nő ma is rossz anyának érzi magát amiatt, hogy a gyermeke mellett a munkája is fontos számára. Mély gyökerei vannak a „munka vagy karrier” kérdésnek. A férfiaknak ilyesmivel nem kell foglalkozniuk, hiszen velük senki nem számol komolyan lehetséges gyermekgondozóként – ami nagy kár. Gyors megoldást nem lehet várni. Csak annyit tehetünk, hogy nemcsak a nőknek, hanem a férfiaknak is feltesszük a következő kérdést: Hogyan sikerül összeegyeztetned a karrierépítést a családi kötelességekkel?
Ügyes munkahelyi kedvezmények
- Hibrid munkavégzés: A lehetőség biztosítása, hogy szükség szerint bárhonnan lehessen dolgozni.
- Rugalmas munkaidő: Az alkalmazott szükségleteihez igazodó munkaidő lehetősége.
- Négynapos munkahét: Szomszédos országokban már tesztelték egyes cégeknél, és pozitív hatással volt mind a hatékonyságra, mind a dolgozók lelkiállapotára.
- Sick day: Fizetett szabadnap a szellemi-lelki regenerálódásra.
- Wellnessprogramok: Például anyagi hozzájárulás a terápiához, meditációs gyakorlatokhoz vagy fitneszhez.
- Könnyen elérhető életvezető vagy terapeuta: Például a cég által szerződtetett szakemberként.
- Több szabadság gyerekes szülők számára: Fizetett pótszabadság friss szülők számára.
- Hozzátartozóját gondozó alkalmazott támogatása: Rugalmas hozzáállás olyan alkalmazotthoz, aki hozzátartozójáról gondoskodik.
- Sabbatical (hosszabb időtartamú, nem fizetett szabadság): A kiégés megelőzésére, energiagyűjtésre, inspirációszerzésre biztosított szabadság.
