Nyáron nem csak fagylalttal és különféle italokkal hűthetjük magunkat, a hideg gyümölcsleves is kellemes felüdülést tud nyújtani! Az édes leveseket a fiatalok már nemigen ismerik – kolléganőim majdnem leestek a székről, amikor meghallották, hogy hideg gyümölcslevest főztem szilvából!

Egy kis kérdezősködés után kiderült, hogy nem csak ők nem hallottak még ilyen csuda ételről, hanem a párom is Magyarországon kóstolta először a gyümölcslevest. Senki nem akarta megenni az éppen ott kiránduló csoportból, mert ki hallott már olyat, hogy egy leves cukros legyen! (Mióta én főzöm, azt mondja, szereti…)

gyumolcsleves-belso_0.jpg

Igazi magyar kedvenc a gyümölcsleves: ha az embernek nincs sok ideje a főzésre, és már unja a húslevest, akkor gyorsan megrottyantja az éppen otthon található gyümölcsöket. És a Balaton mellett minden étterem menülapján megtalálható! Történetéről nem sok mindent tudni. A Wikipédia a hagyományos magyar levesekhez sorolja, s eredetileg a napszámosok, parasztok, földművesek fogyasztották előszeretettel. A városokba csak a 19. század folyamán került a beköltöző lakosság segítségével.

sajat-portre.jpg
Merjünk bátran kísérletezni az ízekkel! Itt nem nagyon ismerik a gyümölcslevest, de három évvel ezelőtt még én sem tudtam, milyen a knédli…

A szocializmus alatt igazi virágkorát élte. Hiszen nem kellett hozzá sok alapanyag, és az a kevés szükséges hozzávaló is olcsó volt. Igazi ,,retro ételnek” számít, és nincs olyan magyar gyerek, aki hetente kétszer ne evett volna valamilyen gyümölcsleves-variációt az óvodai vagy az iskola menzán. Ott főleg liszttel sűrítették be a konyhásnénik, amitől általában apró csomócskák úszkáltak benne (a hőkiegyenlítéssel nem sokat törődtek). Ám ha jól van elkészítve, a gyümölcsleves az egész család kedvence lehet! Télen melegen is fogyasztható, de nyáron hidegen az igazi!

A legelterjedtebb gyümölcsleves a meggyleves. Karakteres, savanykás íze révén nem mindenki szereti, azonban a vegyes gyümölcsből (szilvából, almából, barackból, eperből) készült társai rendkívül népszerűek.

KLASSZIKUS VEGYESGYÜMÖLCSLEVES

Mielőtt belevágnánk a kimondottan nyári, frissítő gyümölcslevesek receptjébe, lássuk, hogy milyen is az eredeti, klasszikus recept.

Hozzávalók:

1,3 kg tetszés szerinti gyümölcs (tényleg bármi lehet – szilva, alma, cseresznye, körte, barack, szeder, eper, stb.)
1 liter víz
egy csipet
2 dl tejszín
1 evőkanál liszt, vagy egy csomag pudingpor (a legelterjedtebb a vaníliás, de bármilyen ízűt használhatunk)
5 ek. cukor
1 citrom lereszelt héja
1 citrom leve
1 csomag vaníliás cukor
1 kk. őrölt fahéj
szegfűszeg

Elkészítés:

A megmosott és feldarabolt gyümölcsöket hideg vízben feltesszük főni. Hozzáadjuk a fűszereket, a citromhéjat, a csipet sót, a szegfűszeget és a fahéjat. Felforraljuk, miközben a tejszínt a cukorral és a liszttel simára keverjük. Amint felforrt a leves, a tejszínes habarásba forró gyümölcslevet vegyítünk, majd folyamatos keveréssel a levesbe öntjük. Az újraforrástól számított 3-4 percig lassan főzzük, majd lehűtjük. Hűtés közben hozzáadjuk a citromlevet, és ha szükséges a cukorral tovább édesíthetjük. Mikor kihűlt, fogjuk és a hűtőbe tesszük, hogy összeérjenek az ízek. Hidegen tálaljuk.

vegyes-gyumolcsleves.jpg

TEJSZÍNES ŐSZIBARACK KRÉMLEVES

Ezt a gyümölcslevest akár konzerv őszibarackból is el lehet készíteni, azonban természetesen akkor lesz az igazi, ha frissen szedett gyümölcsből főzzük!

Hozzávalók:

10 db őszibarack
2 rúd fahéj

2 db csillagánizs, pár darab szegfűszeg
2 csomag vaníliás cukor
3 evőkanál barnacukor
2 ek. méz
2 dl habtejszín
fél csomag vaníliás pudingpor
kb. 5 dl víz

Egy gyümölcslevesben mindig a cukor és a citromlé arányával lehet játszani – ha nem elég édes, bátran adjunk még hozzá cukrot, ha pedig túllőttünk a célon, akkor a citrom savanyúságával bármikor tudunk ellensúlyozni.

Elkészítés:

A barackokat megmossuk, kimagozzuk, és feldaraboljuk. Ha valaki jobban szeretné, meg is lehet hámozni, azonban a turmixolás miatt ez a lépés kihagyható. A megmosott és feldarabolt barackokat egy fazékba tesszük, annyi vizet öntünk rá, hogy szépen ellepje, majd a fahéjjal, a csillagánizzsal, a szegfűszeggel és a cukrokkal együtt felforraljuk. A tűzről félrehúzva kiszedjük a fűszereket, és szép simára turmixoljuk. A pudingport csomómentesre keverjük a tejszínnel, majd a fazekat visszatesszük a tűzhelyre. A forró léből átveszünk pár kanállal a kikevert pudingporhoz, egészen addig, amíg nagyjából ki nem egyenlítjük a hőmérsékletet (ez azért szükséges, hogy ne maradjon csomós), majd az egészet hozzáöntjük a barackos léhez. Hozzáadjuk a mézet, és még egyet forralunk rajta. Pár óra alatt lehűtjük, majd hidegen, felkockázott barackkal, esetleg egy gombóc vaníliafagylalttal és tejszínhabbal tálaljuk!

barackos-leves.jpg

SELYMES JOGHURTOS ALMALEVES

Nem csak mindenféle vegyes gyümölcsből készíthetünk finom levest, hanem egyfajta ízt is bátran hagyhatunk érvényesülni. Jó, ha ezt a receptet eltesszük a téli hónapokra is, ugyanis melegen is isteni!

Hozzávalók 4 adaghoz:

4 db alma
4 ek. méz
1 csomag vaníliás cukor
8 db szegfűszeg
1 db fahéjrúd, vagy ízlés szerint őrölt fahéj
1 db citromból nyert citromlé
250 g natúr joghurt
2 ek. finomliszt
1,4 l víz

Elkészítés:

Az almát meghámozzuk, kockákra vágjuk és felöntjük a vízzel. A citrom levével, a fahéjjal, szegfűszeggel, mézzel, és a vaníliás cukorral együtt feltesszük főni. Ha felforrt, behabarjuk a liszttel elkevert joghurttal – itt sem feledkezve meg a már ismert hőkiegyenlítésről, hogy ne maradjon csomós! Az újraforrástól számítva még 5 percig alacsony lángon főzzük, majd ha szükséges, utánaízesítjük.

almaleves.jpg

Az interneten pedig még ezer és ezer recept található, finomabbnál-finomabb variációkban. A gyümölcslevesekben semmi sincs kőbe vésve, minden attól függ, mennyire vagyunk édesszájúak, használunk-e bele savanyú gyümölcsöket, és hogy mennyire szeretnénk sűrűre. Kísérletezzünk bátran, és ne féljünk új ízeket kipróbálni! Elvégre én három évvel ezelőtt azt sem tudtam, mi az a knédli!

Kapcsolódó írásunk: Édeskönyv

Varga Virág