Életem első melltartós élményét 13 éves koromban éltem át egy sátortáborban.

Cserkész voltam, egy sátorban a többi 12-14 éves lánnyal. Közénk keveredett egy velünk egykorú amerikai lány is, Kinga. Kinga mellett falusi kislánynak éreztük magunkat. Nyitott fülekkel hallgattuk, hogy milyen is az élet a csodálatos Amerikában.

melltarto-indito.jpg

Neki már volt fiúja, sőt, csókolózott is. Közülünk még senki sem járt fiúval, legfeljebb olyan élményeink voltak, hogy valamelyik kétballábas iskolatársunk hazakísért, és nagy betűkkel kiírta a házunkkal szembeni kapura: LOVE. Na, de csókolózni? A legnagyobb ámulatot az okozta, amikor kiderült, hogy Kinga melltartót visel. Nekünk ilyesmi eszünkbe se jutott, de a szüleinknek se és a barátnőinknek se. Minek az még nekünk, alsótrikókat hordtunk – mindenki, hogy ne fázzon meg a vesénk... Nem úgy Kinga, aki elképesztően gyönyörű, csipkés melltartókat viselt a cserkészinge alatt. Egyébként neki meg az volt a meglepetés, hogy rajtunk miért nincs melltartó... Azt mondta, Amerikában attól a perctől fogva, ahogy domborodni kezd egy lány, megkapja az első felnőttes melltartóját.

Én az első igazi melltartómat 20 éves koromban vettem, de komolyabb gyűjteményre csak a főiskolás éveim alatt tettem szert. Volt egy almazöld, hozzá passzoló bugyival (jaj, de imádtam!), egy sötétkék push-up-os, egy bordó... Ezek főleg randidarabok voltak. Egyébként ledobtam magamról, ha csak lehetett, mert utáltam: szorított, bevágott. Szabadon hordtuk a kivágott ruhákat, mert akkor még nem létezett öntapadós melltartó (és szerintem egy fiatal nőnek nincs is rá szüksége). Nem volt mellbimbótapasz sem, nagyot is hahotáztunk volna rajta a csajokkal. És ha valaki megkérdezné: na, de nem zavart a sok rám tapadó férfitekintet? Őszintén, így is, úgy is megnéztek, melltartóban és melltartó nélkül is.

A Pussy Riot nevű feminista orosz rockegyüttes melltartó nélkül jelenik meg a villámcsődületein, amelyekkel Putyin ellen tüntet, akit a szexizmus és férfiuralom fő képviselőjének tartanak.

Azóta eltelt 20-25 év. Szültem és szoptattam, átalakult az egész testem. Jó pár éve rájöttem, hogy ha nincs rajtam melltartó, estére fáj a cicim. A gyönyörű, csipkés darabokat azóta felváltották a kényelmes darabok. Nem vágnak be, nem nyomnak, nem szorítanak, de – tartanak! Éppen ezért érdeklődve olvasgatom azokat a cikkeket, amelyeknek szerzői „fel akarják szabadítani a nőket a melltartó viselése alól”. Én eddig is szabadnak éreztem magam! Ne akarjon engem senki se felszabadítani, mert estére fájni fog a mellem... Amúgy meg: miért hord bárki is kényelmetlen melltartót? Ma már igazán széles a választék. Hordhatunk merevítőset, merevítő nélkülit, természetes pamutból, elasztánnal jól átszőtt vagy akár csipkés, dögös darabokat, ilyen-olyan pánttal.

Ám azon azért elgondolkodtam: vajon, ha Amerikában növök fel, mint Kinga, aki 12 éves korától melltartót hord, akkor is szabadnak érezném magam? Kingának biztos az anyukája vette meg az első cicifixét. Nyilván ilyet hordtak a vele egyidős lányok az iskolában – tehát társadalmi elvárás volt, hogy neki is legyen. És ez a társadalmi elvárás lassan hozzánk is begyűrűzött. Az én 12 éves kislányom egy éve hord felnőtt melltartót: és hiába próbáltam rábeszélni az egyszerű fazonra. Azt mondja, az iskolában mindenki merevítőset hord. És én értem. Ciki lenne neki átöltözni tornaórán... És kicsit sajnálom is, mert nem tudja, hogy van élet melltartó nélkül is.

eva-herzigova-01.jpg
A cseh Eva Herzigová volt a push-up arca: a kanadai Wonderbra kampányában szerepelt, állítólag autók hajtottak össze az óriásplakátjai alatt. Most 46 éves és három gyerekes anyuka – fénykora óta hihetetlenül lefogyott, és leapadt a keble is. Azt nyilatkozta, hogy teltebb idomokkal nem kapna modellmunkát.

A feministák a melltartók legnagyobb ellenségei?

A hiedelmekkel ellentétben a feministák nem égették el a melltartóikat. Az 1968-as Miss America döntője előtt melltartókat, fűzőket, Playboy magazinokat dobáltak egy kukába, majd fel akarták gyújtani, de nem kaptak rá engedélyt. (A tiltakozás annak mintájára született, amikor a vietnami háborúba behívott katonák elégették a behívójukat.) Az viszont igaz, hogy a hatvanas évek feministái „Le a cicifixszel!” jelszóval nőellenesnek kiáltották ki a melltartót.

Push-up, a kényelmetlen!

Az igazán kényelmetlen melltartók kora a kilencvenes években jött el, szemben a hetvenes, nyolcvanas évek szabadabb korszakával. Ekkor jelentek meg a merevítős, szivacsos fazonok. És igazából ekkortól lett evidencia, hogy a nőnek melltartót illik hordani – főleg nyilvános helyen. Azóta nő nem lép ki utcára melltartó nélkül.

A kosaras melltartó elődje a fűző volt, amely légzési nehézséget, sőt, a belső szervek károsodását okozta. Később Marie Tucek, egy cseh származású, amerikai nő 1893-ban elhagyta a fűzőt, és a két kosarat pánttal összevarrta. Ám nem volt jó üzleti érzéke, ezért kebelformálója nem terjedt el a piacon.

 Az őrület 1914-ben tört ki, mikor egy fiatal amerikai nő, Mary Phelps Jacob a bálban el akarta rejteni a finom szatén estélyi ruháján átsejlő halcsont fűzőjét, ezért két szaténzsebkendőből és selyemszalagból a szobalányával melltartót rögtönzött (ami meghagyta a mell szabad formáját). A szabadalmat eladta egy cégnek, amelyik rengeteget keresett vele. Később az egyenméretet különböző nagyságú kosarakra cserélték.

Kapcsolódó írásunk: Melltartómentesség: vele vagy nélküle?

Dráfi Anikó
Cookies