A dús haj a laza, fiatalos férfiasságot jelképezi, így mára nagyobb státuszszimbólummá vált, mint a drága autó, a kigyúrt test vagy épp a márkás ruhák.
A kopaszodó férfiak legalább annyira elkeseredettek, mint a ráncaiktól szenvedő nők! Csakhogy míg a nők esetében a társadalom valamennyire megengedő az esztétikai beavatkozásokkal szemben, addig a férfiaknál ez máig tabunak számít...
(© Lara Vychuzhanina)
A férfihaj erejének szimbóluma az Ószövetségben is megjelenik, mégpedig Sámson történetén keresztül. Sámson egy héber származású bíró és hős volt. Születését egy angyal jósolta meg meddő édesanyjának azzal, hogy a fiúnak sohasem szabad levágatnia a haját, hiszen ebben rejlik majd az ereje. Sámson később nagy erejű férfivá cseperedett, akit messze földön ismertek hőstetteiről. Ám beleszeretett egy lányba, Delilába, aki mindenáron szerette volna kideríteni Sámson erejének titkát. Sámson végül elárulta, mire a lány az éj leple alatt levágta a haját. Ezzel minden erejétől megfosztotta a hőst, akit az ellenségei elfogtak és megaláztak.
A haj sok kultúrában fontos szimbólumnak számít. Az iszlám hagyományban a hosszú hajra az alázat és az Isten iránti hűség jeleként tekintenek, míg az indiai kultúrában hagyományosan a bölcsességet és a szellemi erőt jelképezi. Néhány ősi törzs, például a skót kelta harcosok hosszú hajat viseltek: hajukat félhosszú hajkötélzetekbe fonták, hogy védőpajzsot alkossanak (ami egyben a törzs identitásának jelképe volt).
Az egyes korszakokban és kultúrákban a férfiak haja lehetett hosszú vagy rövid, göndör vagy egyenes, és a divatirányzatok időről időre változtak. Például a 18. századi Európában a hercegek és nemesek hosszú parókákat viseltek. A francia forradalom idején azonban a hosszú hajat gyakran összekapcsolták az elnyomással és a királyi rendszerrel, így a forradalmárok rövid frizurát vágattak, ami a forradalom eszmeiségével harmonizált.
HAJBEÜLTETÉS ISZTAMBULBAN
A hajbeültetés Mekkája Isztambulban van, ahol több mint 300 szakklinika verseng a tarságuktól szenvedő, főként németországi férfiak kegyeiért. Jelszavaik: kedvező ár és dús sörény...
Isztambulból hazafelé tartó járaton egy sebzett férfifej villan elő az egyik ülés háttámlája mögül. Vajon miért olyan megrendítő ez a látvány? Talán mert nem szoktunk hozzá, hogy olykor a férfiak is lehetnek esendőek... Vagy mert az, hogy az ember legbelül milyen csatát vív, a külvilág felé ritkán mutatkozik meg. Bárhogy is legyen: ez a férfi (s még ki tudja, hány sorstársa) az elmúlt napokban az önbizalmáért harcolt. És ott, a repülőn még nem tudhatja biztosra, vajon megérte-e a befektetett pénz, fájdalom és áldozat. Ám ha igen, a férfi új esélyt kap: egy tükörképet, amelyre már szívesen mosolyoghat vissza.
(© Lara Vychuzhanina)
A rettegett DHT
A hiúságot a nőkhöz szokás kapcsolni, pedig a férfiak ugyanúgy szenvednek a saját mumusaiktól. Az egyik legrettegettebb „férfiszörny” kétségkívül a kopaszodás, ami sokakra idő előtt, akár már a húszas éveik elején lesújt. Ezért a legtöbb esetben a genetika okolható (ha az apa korán kopaszodott, jó eséllyel a fiú is fog), másrészt nagy szerepet játszik benne egy bizonyos hormon, a DHT. De mi is az a DHT? A dihidrotesztoszteron egy erősen androgén hormon: a tesztoszteron (fő férfi hormon – a szerk. megj.) származéka, mely elengedhetetlen a férfi nemi jellemzők – a mélyebb hang, a nemi szervek növekedése, a szőrnövekedés stb. – kialakításához. Ha azonban a szervezetben a hormonális egyensúly felborul, s a tesztoszteron túl- vagy épp alultermelődik, a hajhagymák érzékenyebbé válhatnak a DHT-vel szemben. Ez pedig részleges vagy végleges hajvesztést okoz... (Kisebb mennyiségben a női petefészek és mellékvese is termel DHT-t; nálunk a túltermelődést ugyanúgy kísérheti hajhullás.)
Van megoldás!
Ma már szerencsére azoknak a férfiaknak sem kell a kopaszodás miatt szoronganiuk (na meg állandóan baseballsapkát hordaniuk), akik nem nyertek a genetikai lottón. A modern orvoslásnak köszönhetően ugyanis létezik egy eljárás, mely során a donorhelyekről – ezek jellemzően a fejbőr hátulján vagy oldalán találhatók – a sebészek képesek hajhagymákat kinyerni, melyeket aztán beültetnek a problémás területekre, például a fejtetőre. (A fejbőr hátulján, illetve oldalán elhelyezkedő hajhagymák ellenállóbbak a DHT-vel szemben.)
A hajhagymák kinyerése kétféleképpen történhet. Az első módszernél a sebész egy hosszú szalagot vág ki a donorhelyről, s a hajhagymákat a beültetés előtt mikroszkóp alatt választja szét. A másik esetbena hajhagymákat egyenként nyerik ki egy speciális eszközzel, s ezeket aztán apró lyukakon keresztül ültetik be a kopasz vagy ritka hajterületre.
Ahhoz, hogy a páciens természetes eredményt kapjon, kulcsfontosságú a hajhagymák pontos elhelyezése, de még így is sok függ az egyéni adottságoktól. Ráadásul az, hogy a beültetés sikeres volt-e, csak hónapok múltán derül ki, hiszen a haj lassan nő és sűrűsödik...
Olvass tovább: Hajbeültetés Isztambulban
– olláry, varga –
