A hajbeültetés Mekkája Isztambulban van, ahol több mint 300 szakklinika verseng a tarságuktól szenvedő, főként németországi férfiak kegyeiért. Jelszavaik: kedvező ár és dús sörény...
Isztambulból hazafelé tartó járaton egy sebzett férfifej villan elő az egyik ülés háttámlája mögül. Vajon miért olyan megrendítő ez a látvány? Talán mert nem szoktunk hozzá, hogy olykor a férfiak is lehetnek esendőek... Vagy mert az, hogy az ember legbelül milyen csatát vív, a külvilág felé ritkán mutatkozik meg. Bárhogy is legyen: ez a férfi (s még ki tudja, hány sorstársa) az elmúlt napokban az önbizalmáért harcolt. És ott, a repülőn még nem tudhatja biztosra, vajon megérte-e a befektetett pénz, fájdalom és áldozat. Ám ha igen, a férfi új esélyt kap: egy tükörképet, amelyre már szívesen mosolyoghat vissza.
(© Lara Vychuzhanina)
A rettegett DHT
A hiúságot a nőkhöz szokás kapcsolni, pedig a férfiak ugyanúgy szenvednek a saját mumusaiktól. Az egyik legrettegettebb „férfiszörny” kétségkívül a kopaszodás, ami sokakra idő előtt, akár már a húszas éveik elején lesújt. Ezért a legtöbb esetben a genetika okolható (ha az apa korán kopaszodott, jó eséllyel a fiú is fog), másrészt nagy szerepet játszik benne egy bizonyos hormon, a DHT. De mi is az a DHT? A dihidrotesztoszteron egy erősen androgén hormon: a tesztoszteron (fő férfi hormon – a szerk. megj.) származéka, mely elengedhetetlen a férfi nemi jellemzők – a mélyebb hang, a nemi szervek növekedése, a szőrnövekedés stb. – kialakításához. Ha azonban a szervezetben a hormonális egyensúly felborul, s a tesztoszteron túl- vagy épp alultermelődik, a hajhagymák érzékenyebbé válhatnak a DHT-vel szemben. Ez pedig részleges vagy végleges hajvesztést okoz... (Kisebb mennyiségben a női petefészek és mellékvese is termel DHT-t; nálunk a túltermelődést ugyanúgy kísérheti hajhullás.)
Van megoldás!
Ma már szerencsére azoknak a férfiaknak sem kell a kopaszodás miatt szoronganiuk (na meg állandóan baseballsapkát hordaniuk), akik nem nyertek a genetikai lottón. A modern orvoslásnak köszönhetően ugyanis létezik egy eljárás, mely során a donorhelyekről – ezek jellemzően a fejbőr hátulján vagy oldalán találhatók – a sebészek képesek hajhagymákat kinyerni, melyeket aztán beültetnek a problémás területekre, például a fejtetőre. (A fejbőr hátulján, illetve oldalán elhelyezkedő hajhagymák ellenállóbbak a DHT-vel szemben.)
A hajhagymák kinyerése kétféleképpen történhet. Az első módszernél a sebész egy hosszú szalagot vág ki a donorhelyről, s a hajhagymákat a beültetés előtt mikroszkóp alatt választja szét. A másik esetbena hajhagymákat egyenként nyerik ki egy speciális eszközzel, s ezeket aztán apró lyukakon keresztül ültetik be a kopasz vagy ritka hajterületre.
Ahhoz, hogy a páciens természetes eredményt kapjon, kulcsfontosságú a hajhagymák pontos elhelyezése, de még így is sok függ az egyéni adottságoktól. Ráadásul az, hogy a beültetés sikeres volt-e, csak hónapok múltán derül ki, hiszen a haj lassan nő és sűrűsödik...
Az ár: a hajbeültetés Európa-szerte 5-10 ezer eurót is kóstál, nálunk 2000 eurótól indul, és 8000 a felső határ... S itt jön a képbe Törökország! Isztambulban, a Taksim téren járva, vagy épp a Hagia Szophia bazilikában sétálva azonnal megakad a szemünk a férfituristákon, akik olykor egyedül, máskor csoportokba verődve sétálnak. Első ránézésre nincs rajtuk semmi szembetűnő, ám ahogy tekintetünk feljebb vándorol, a történet úgy válik egyre izgalmasabbá. Fejük ugyanis egytől egyig kopaszra borotvált, koponyájukon pedig apró, vörös pöttyök virítanak, s széles fejpánt fogja közre őket. Mintha valamiféle fociklub elvetemült drukkerei lennének – pedig valójában a hajbeültetés-turizmus vonzotta őket a városba.
Törökországban közel 300 szakklinika működik, melyek a nyugat-európai árak töredékéért – 2300 euró körüli összegért – kínálják a hajbeültetést. A csábító árak mögött az alacsony török keresetek állnak, valamint az, hogy a kormány támogatja ezeket a klinikákat. Mindez pedig a hajbeültetés-turizmus kirobbanását hozta magával: ma százezrek vándorolnak dús hajzat reményében a világ minden tájáról Törökországba, amivel az országnak milliárdos profitot generálnak. A klinikák honlapjai a világ legmodernebb technológiáival és legtapasztaltabb orvosaival kecsegtetik a hajbeültetés-turistákat. További extra, hogy az árban teljes körű ellátást kínálnak, vagyis az ár – a műtét mellett – fedi a kiutazás, a négycsillagos hotel, az online tanácsadás, a tolmács, sőt még a városnézés költségét is! Előtte-utána fotóikkal, blogbejegyzéseikkel, videóikkal és influenszereikkel a költségtudatos európaiakat célozzák meg.
A kérdés csak az: megéri-e bevállalni egy távoli országban egy ilyen beavatkozást? (Hiszen az, hogy kóklerekbe botlunk, nem kizárt. Sőt...) A 28 éves Márk tavaly szintén kipirosodott fejbőrrel rótta Isztambul utcáit. „A férjem alig múlt 19, amikor hullani kezdett a haja” – emlékszik vissza felesége, Laura (26), aki elkísérte párját a beavatkozásra. „Márk hosszú évekig szorongott a kopaszodás miatt. Eleinte próbálta a hajszálakat ráfésülni a kopasz foltjára, s minden csodaszert kipróbált. Hiába... Egyre jobban magába fordult, kis híján ráment a kapcsolatunk” – teszi hozzá némi szomorúsággal a hangjában. A fiatal házasok végül addig kutakodtak, míg rá nem bukkantak egy szimpatikus isztambuli klinikára.
A dús haj a laza, fiatalos férfiasságot jelképezi, így mára nagyobb státuszszimbólummá vált, mint a drága autó, a kigyúrt test vagy épp a márkás ruhák.
„A Bio Hair Clinicen FUE-módszerrel hirdették a hajbeültetést. Az orvos egy apró kiszedőtűvel 4000 graftot vett ki Márk tarkójából, melyeket aztán átültetett a kopasz foltjaiba. (A hajszálak egymástól jól elkülönülő, élettani egységeket teremtő kis kötegeit hívjuk graftoknak – a szerk. megj.) A műtét több mint hat órán át tartott, utána pedig még néhány éjszakán át Márknak függőleges helyzetben kellett aludnia” – folytatja. „Amikor aztán hazaértünk, az átültetett hajhagymák szinte mind kihullottak. Előre figyelmeztettek bennünket, hogy ez a műtét után normális, mi mégis megijedtünk: mi lesz, ha nem fognak kinőni újra? Szerencsére azonban felesleges volt a pánik: Márknak ma már teljesen természetes hatású, dús haja van, a műtétet pedig élete egyik legjobb döntésének tartja!” – meséli a boldog végkicsengést Laura.
Nem minden történet végződik hepienddel...
Ugyanakkor ne feledjük: a hajtranszplantáció „magasművészet”: csak egy magasan képzett, tapasztalt szakorvos tudja elvégezni. Ebből következik, hogy bizony nem minden hajbeültetés lesz sikertörténet... A kóklerek – vagy a kevésbé jó orvosok – keze munkája leginkább a körkörös ívekben beültetett hajhagymákról ismerhető fel: ha ki is nő a haj, az összhatásról ordít, hogy nem természetes. Nemzetközi fórumok tucatjai üzemelnek, ahol a balul elsült török „kiruccanások” károsultjai forronganak és dühöngenek, s egymás után posztolják a gyulladt, heges, keresztül-kasul hajjal beültetett fejbőrükről készített képeket... Van tehát jóra, rosszra egyaránt példa. Hiszen a hajbeültetésnek – mint minden más esztétikai beavatkozásnak – mindig van némi kockázata.
– olláry, varga –
