„Jaj, olyan migrénem van!” – csúszik ki egy-két ember száján sokszor meggondolatlanul, ha már egy kicsit jobban fáj a feje. Belegondoltunk-e azonban abba, hogy mi is rejlik az mögött a könnyelműen kiejtett szó mögött, amelyet a hétköznapokban sokszor a fejfájás szinonimájaként használunk? Akinek sosem volt még migrénje, elképzelni sem tudja, milyen kínokkal járhat egy ilyen roham. Téves szóhasználatunk tehát elbagatellizálhatja a migrénes betegek küzdelmeinek komolyságát!
A migrén az emberiség egyik legrégebben ismert betegsége. Ennek ellenére kialakulásának okairól az orvostudomány a mai napig nem jutott egyezségre, s a gyógymódja sem ismert. Milyen téveszmék kapcsolódnak hozzá? Mi az a migrénaura? Mikor beszélünk fejfájásról, s mikor migrénes rohamról? – az alábbiakban ezekre a kérdésekre találhatnak választ.
(© Antonio Rodriguez / Adobe Stock)
A migrén eredete
Az első feljegyzések a migrénről az időszámításunk előtti 1200-as évekből származnak Egyiptomból. Nyolcszáz évvel később az ókori görög orvos, Hippokratész írta le elsőként a migrén hatására fellépő látászavarok és a migrénaura jelenségét. A 2. században a római sebész és dietetikus, Aretaiosz pontosította a diagnózist: féloldalas fejfájásként definiálta, amelyet hányinger kísérhet, s mely esetében egy-egy roham között akár hosszú idő is eltelhet panaszmentesen. A betegséget a görög születésű, de rómaivá lett orvos-filozófus, Galénosz nevezte el néhány évtizeddel később: a kifejezés a görög „hemikrania” szóból ered, amelynek jelentése „fél” (hemi) „koponya” (kranion) – latinul „hemigranea”. Idővel ennek francia fordítása, a „migraine” (ejtsd: migrén) szó terjedt el, s él máig a köztudatban.
Fejfájás vagy migrén?
Tudni kell, hogy a migrén sokkal intenzívebben hat ki a mindennapi életünkre, mint egy átlagos fejfájás. Nem egy erősebb fejfájásról beszélünk ugyanis, hanem inkább egy neurológiai zavarról, melyet az agy időszakos rendellenes tevékenysége okoz. Az, hogy mi áll e mögött az agyi jelenség mögött, pontosan nem ismert. Valószínű, hogy bizonyos egyének genetikailag érzékenyebbek a betegség kialakulására. Az öröklődési hajlamot is megfigyelték: gyakori, hogy egy családon belül több tagnál is felbukkan. Migrén során a fej területén féloldalas, lüktető fájdalmat érzünk, de olyan migrénes roham is előfordulhat, hogy a beteg feje nem is fáj, hanem csupán az azt kísérő tüneteket észleli. A migrénnel járó tünetek közé tartozik a látászavar, a hányinger, a szédülés, a kifejezett hang- és fényérzékenység, a zsibbadás, de akár a zavartság és a beszédnehézség is.
A migrénes roham általában megszakítja a napi rutint: az elszenvedője nem képes végezni a teendőit a nap hátralevő részében, sőt előfordulhat, hogy a rákövetkező egy-két napban sem. Az órákig elhúzódó roham után ugyanis továbbra is fennállhat az émelygés, a hányinger, a gyengeség, az izomfájdalom és az ólomsúlyként ránk nehezedő fáradtság állapota.
Első találkozásom a migrénnel
Felső tagozatos alapiskolás voltam, amikor a migrén először belépett az életembe. Az egyik órán ülve egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy a tankönyv lapjain tünedeznek el a betűk a szemem elől. Olyan élmény volt, mintha nem sokkal előtte egyenesen a napba néztem volna, és azután próbáltam volna fókuszálni az előttem levő mondatokra. Pislogtam párat, majd körbenéztem, de a helyzet továbbra is változatlan volt. Sötét foltok takarták ki a fél látóterem, s ahogy vizslattam körbe a tekintetemmel, sosem láttam azt a pontot, amire éppen koncentráltam. Elképzelni sem tudtam, mi történik velem. Egy ideig próbáltam leplezni, hogy baj van, de végül csak szóltam a tanító néninek, hogy nem érzem jól magam. Szerencsémre mindkét szülőm az iskolában dolgozott, így elkéredzkedtem, s a padtársam támogatásával utánuk mentem.
Apukám évek óta migrénnel küzd, így azon nyomban rá is vágta a választ a problémámra. Felkészített arra is, hogy a foltok nemsokára elmúlnak, ám őket egy erős fejfájás követi – így nyomban haza is vitt. Valóban így történt: jött a megjósolt fájdalom, ami olyan mértékben ledöntött a lábamról, mint eddig még egy fejfájás sem. Mindehhez hányinger is társult, ráadásul a fények és a hangok olyan hatással voltak rám, mint egy-egy jól irányzott fejbe kólintás. A migrénnel ezek után meggyűlt a bajom a gimiben és az egyetemen is. Amint megjelentek a szemem előtt az említett foltok, tudtam, hogy nyomban haza kell érnem, mert nemsokára utolér a mindent elsöprő fájdalom. Később megtudtam, hogy ezeket a migrént előre jelző kis foltokat migrénaurának nevezik.
Fekete Magdolna: ,,Felső tagozatos alapiskolás voltam, amikor a migrén először belépett az életembe. Az egyik órán ülve egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy a tankönyv lapjain tünedeznek el a betűk a szemem elől."
A migrénaura
A migrénes betegek egy részénél a rohamot migrénaura előzi meg. Ezek a látászavarok pedig nem mindenkinél ugyanolyanok. Előfordul, hogy a látótér egy részén csak fekete, esetleg vibráló, ezüstös foltokat lát valaki, mások villogó pontokat, illetve fényes, esetleg színes, cikcakkos vonalakat észlelnek, sőt egyeseknél gömb- vagy csillagalakzatok is megjelenhetnek. Ezeken kívül akár részleges látáskimaradás, a térlátás elvesztése vagy csőlátás is jelentkezhet. Ezek a jelenségek fokozatosan alakulnak ki, általában fél órán belül megszűnnek, s körülbelül egy órával jelzik előre a migrénes rohamot.
Ennél jóval ritkább megelőző tünetnek számít a végtagok zsibbadása, gyengesége, illetve a beszédzavar vagy a szédülés (migrén esetén ezeket is aurának nevezik). Előfordulhat az is, hogy egyazon személy esetében eltérő megelőző tünetek jelentkeznek. Például vannak aurával bevezetett rohamai, máskor csak a feje lüktet (aura nélkül), megint máskor az auratünet megjelenik, de fájdalom elmarad. Nőknél az aura nélküli migrén gyakran a menstruációs ciklushoz kapcsolódik. Az újabb rendszerezések ezért megkülönböztetik a menstruációhoz kapcsolódó és a nem menstruációs migrént.
Érdekesség, hogy a migrénauraként fellépő látászavarok állítólag sok művészt is megihlettek az alkotás terén. Egyesek például Vincent van Gogh Csillagos éj című festményén is a migrénaura befolyását vélik felfedezni.
Gyakorisága
A migrén kortól és nemtől függetlenül bárkinél jelentkezhet. Előfordulása a teljes népességre vonatkoztatva 8-12%, ezen belül a 20–50 közötti nők körében számít a legelterjedtebbnek, ahol a 20-25%-ot is eléri a gyakorisága. A legtöbb beteg a 25 és 45 év közötti korosztályhoz tartozik, de a betegség már gyermekkorban elkezdődhet. A gyerekeknél nincs különbség a nemek közötti gyakoriságban, a nők körében főleg a nemi érés után fordul elő többször. A migrénrohamok 4 órától kezdődően akár 3 napig is eltarthatnak.
Van, akinek egész életében csak egyetlen rohama van, mások akár rendszeresen, havi 6-8 rohamot is átélhetnek – de náluk is előfordulhat több hónapos, esetleg többéves rohammentes időszak. Az egyértelműen diagnosztizált aura nélküli migrénnek nincs jelentősebb egészségügyi következménye. Az aurával járó migrének esetében viszont egyes kutatások szerint fokozódik egy esetleges stroke vagy egyéb agyi érkatasztrófa esélye. Egy pillanat alatt kezdődő fejfájás, bénulás, zavarodottság, egyik szemre kiterjedő látásvesztés, görcsrohamok, tarkómerevség, kettős látás vagy több mint egy órán át tartó aurajelenség esetén ezért sürgősen orvoshoz kell fordulni!
Kiváltó okok
Annak ellenére, hogy a migrén az életünk bármely szakaszában, bármikor felbukkanhat, bizonyos ételek, időszakok, tevékenységek befolyásolhatják a megjelenését. A betegeknél a stressz és az alváshiány is kiválthatja a rohamot, ezért különösen fontos, hogy szigorúan betartsák az alvási rutinjukat. Az elektromos eszközökből kiáradó kék fény is migrénrizikó lehet, különösen olyankor, ha lefekvés előtt használjuk kütyüjeinket.
A témával foglalkozó szakemberek szerint a hőmérsékletben, illetve a légnyomásban hirtelen beálló változások is okozhatnak migrént, de akár bizonyos ételek, italok és adalékanyagok fogyasztása is. Ilyenek lehetnek például az alkohol, nikotin, pezsgő, bor, nátrium-glutamát, aszpartám, tojás, zsíros húsételek, csokoládé, tartósítószerek, penészes sajtok, diófélék, citrusfélék, szóját tartalmazó ételek vagy ecet.
Kezelés
Bár nem ismert semmilyen gyógymód a migrénre, ennek ellenére vannak gyógyszerek, melyek enyhíthetik a kellemetlen tüneteket. Sok embernek akár a vény nélkül kapható fájdalomcsillapítók – mint például a paracetamol, az aszpirin vagy az ibuprofén – is képesek mérsékelni a fájdalmat, főleg akkor, ha már a migrént megelőző tünetek megjelenésekor beveszik őket. Másoknál pedig – mint az én esetemben is – a legjobb gyógymód egy kiadós alvás egy csendes és sötét szobában.
Akinek sosem volt még migrénje, elképzelni sem tudja, milyen kínokkal járhat egy ilyesféle roham. A kifejezés egyszerű fejfájást leíró használata pedig elbagatellizálhatja a betegség komolyságát és a migrénes betegek küzdelmét. Vegyük hát komolyan ezt a problémát, és forduljunk megértéssel az felé, aki szeretne elvonulni a közeledő, esetleg éppen tartó migrénes rohama miatt!
